Az idei év első hét hónapja egyértelműen a mesterséges intelligencia (MI) berobbanásáról szólt: a teljes amerikai részvénypiaci ralit a tech szektor újdonsült lángolása hajtotta, az MI-verseny legnagyobb nyertese, az Nvidia részvényei pedig több mint 220 százalékot erősödtek az idei féktelen rali következtében.

Microchip Photo Illustrations — Fotó: Jakub Porzycki / NurPhoto via AFP

Az Nvidia mint a mesterséges intelligencia működéséhez szükséges videókártyák első számú gyártója vállalati érték tekintetében is szinte felfoghatatlanul nagyot ugrott: míg a tavalyi év őszének kezdetén mindösszesen 278 milliárd dollárt ért, mára az 1123 milliárdos értéket is meghaladta,

ez több mint 400 százalékos felértékelődés.

Amíg viszont Jensen Huang vállalata azon túl, hogy évtizedekre bebetonozta magát a technológiai fejlődés élvonalába, és bő tíz hónap alatt megnégyszerezte a cég értékét, az Nvidia videókártyáinak alapját képező mikrocsipeket gyártó vállalatok, mint a TSMC vagy éppen a Samsung, hosszú évek óta nem látott rossz eredményeket jelentettek le az elmúlt időszakban.

Hatalmas a különbség a részvényárfolyamok idei alakulásában

A részvénypiacok alakulását követők körében joggal vetődik fel a kérdés: hogy lehetséges, hogy az Nvidia sikereiből létfontosságú partnerei gyakorlatilag semmilyen szinten nem részesülnek?

A válasz igazán sokrétű, de az első és talán legfontosabb rámutatni arra, hogy míg az Nvidia csipjeinek 100 százalékát gyártja a TSMC és a Samsung együttesen, addig a két félvezetőgyártó-óriás megrendeléseinek több mint 90 százaléka nem az MI-vel kapcsolatos csipekre fut be, hanem a fogyasztói elektronikai cikkek piacának teljes egészét fedi le, mivel ők állítják elő a legtöbb okostelefoncsipet, okosautó-processzort de még a számítógépekben használt hagyományos processzorok túlnyomó többségét is,

a reciprocitás így a bevételnövekedés terén sem ölt testet.

Az elemzők ezenfelül kiemelik: míg a mesterséges intelligencia iránti kereslet gyakorlatilag korlátlan mértékben növekszik, és növekedhet a továbbiakban is, a kínálati oldal ezzel képtelen lépést tartani, és képtelen is marad, mivel egy csipgyártó üzem létrehozása adott esetben akár 20 milliárd dollárba is kerülhet, amit még egy ilyen felkapott iparágban is kiemelten nehéz kigazdálkodni, arról nem is beszélve, hogy a gyártósorokat folyamatosan karban kell tartani, és rendszeresen el kell rajtuk végezni a rohamosan fejlődő technológia által igényelt fejlesztéseket, ami szintén tőkeigényes folyamat.

Sokkal többet köszönhetünk az Nvidiának, mint azt elsőre gondolnánk

Egy gyorsétteremből a világ csúcsára: harminc év alatt az Nvidia a modern videókártya-gyártás királyává vált, a mesterséges intelligencia térnyerése pedig végérvényesen bebetonozta dominanciáját. De hogy hozott létre egy harmincéves AMD-tervező egy ezermilliárd dolláros céget?

A szakértők szerint ez a kínálati korlát előbb-utóbb az Nvidia eredményeiben is megmutatkozik – főleg, hogy az MI-csipek még éveken keresztül minden bizonnyal meg kell hogy osztozzanak a gyártósorokon a többi közt az Apple termékeivel is, amelyekre egy-egy évente aktuális generációváltás környékén akár több százmillió darabos rendelés is érkezhet a gyártókhoz, de fontos kiemelni az egyre csak bővülő videójáték-ipar és a kriptodeviza-bányászat növekvő csipigényét is, ami szintén az Nvidia rendeléseinek rovására mehet.

Az elemzők rámutatnak: az Nvidia a jövőben még a jelenleginél is jobb árrést érhet el szellemi tulajdona és szoftverei hozzáadott értékein keresztül, ám azt továbbra sem szabad elfelejteni, hogy a végtelen bővülés útjában a fizikális akadályok ezután is fennállnak. Így lehet az Nvidia akármennyire sikeres, valós potenciálját az ellátási lánca leggyengébb láncszemeinek kilátásait figyelembe véve kaphatjuk csak meg.

Míg az Nvidia szárnyal, a legnagyobb csipgyártók sínylődnek – mi állhat a furcsa ellentmondás mögött?