Bezuhant a tőzsdéken az európai bankszektor: szakadt a Deutsche Bank és a Raiffeisen árfolyama is

Március végén az európai bankszektort is elérte az Amerikából kiinduló bankpánik, a magyar, a német és a svájci ágazat is hatalmas nyomás alá került. A Deutsche Bank kötvényeire felvehető csődbiztosítás (CDS) ára a hónap 24-én hatalmasat ugrott, négyéves csúcsra emelve ezzel a prémiumát, miközben részvényárfolyama 8,5 százalékos mínuszban zárta a napot. Svájcban zuhant a Credit Suisse és a bankot kényszerből felvásárló UBS kurzusa is. A legfájóbb azonban az lehetett, hogy a negatív hangulat az OTP-t is utolérte, aznap több mint 5 százalékkal szakadt be a papír.

Bankbotrányok: a First Republic csődje után a pánik elérte Európát is. Fotó: Patrick T. Fallon / AFP

 

Az Apple nyújtott némi gyógyírt a befektetőknek

A világ legnagyobb technológiai cége hó végén közölte, hogy bevezeti a fintech cégek által az utóbbi néhány évben magas színvonalra emelt készülékértékesítési módszert, a BNPL-t. Ez magyarul azt jelenti, hogy vásárolj most és fizess később – részletekben. A keresletélénkítő technika alkalmazását először csak a legmegbízhatóbb piacon, azaz hazai pályán, az Egyesült Államokban vetette be az iPhone-gyártó.

Elstartolt a Tesla és a BYD külön harca az e-autópiac trónjáért

Márciusban írtuk azt is, hogy a hagyományos, belső égésű motorokkal felszerelt autókat gyártó vállalatokkal szemben, amelyek addig még nem törtek be az elektromos autózási piacra, gyakorlatilag behozhatatlannak tűnő árelőnye volt a Teslának, amellyel csak egyetlen cég, a kínai BYD (Build Your Dreams) volt képes versenyre kelni. Igaz, a BYD akkor még csak Kínában volt igazán népszerű, az eladási számait tekintve tavaly már lenyomta Musk cégét, 1,8 millió körüli értékesítéssel, míg a Tesla csupán 1,3 milliót adott el.

Jócskán visszaesett a Prémium iránti kereslet

Feltűnően visszaesett a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) iránti kereslet: március első hetében mindösszesen 88,8 milliárd forint értékben vásárolt belőle a lakosság – írtuk 7-én. A százmilliárd forint alatti heti jegyzésszám közel két hónapos mélypont volt a történetében, január közepén járt azelőtt legutóbb e lélektani határ alatt az állampapírok értékesítése. Később jöttek még alacsonyabb forgalmi adatok is, hogy aztán a konstrukció november 28-i kivezetése előtti utolsó héten szenzációs, 190 milliárd forintos értékesítést érjen el a PMÁP. 

ill_IMG_8817_LUS
Kapós volt márciusban a PMÁP a magyar megtakarítók körében. Fotó: Kallus György / Világgazdaság

 

Pedig mindent vitt az akkor még új befektetési instrumentum

Néhány nappal korábban írtuk, hogy ezek az inflációkövető kötvények idén 16 százalék kamatot termelnek. Az akkori sorozat ugyanis az előző évi 14,5 százalékos mértékét 1,5 százalékpontos kamatprémiummal fejelte meg. Ez a 16 százalék pedig szinte mindent vitt, nem is volt véletlen töretlennek hitt népszerűsége. 

Bankbotrány rázta meg Amerikát

Elképesztő részletek derültek ki a hó vége felé a Mark Zuckerberget is ügyfelei között tudó és az azóta már a JPMorgan által bekebelezett First Republic bennfentes üzletpolitikájáról. Az alapító James Herbert sógora és fia ugyanis az amerikai bankszektorban szokásos 250 ezer dolláros családi kifizetések közel tízszeresét kapta. A vezérigazgató meg annyit keresett, mintha a Citigroupot vagy a US Bancorpot irányítaná.

A szakértők úgy vélték, maradnak a PMÁP-kondíciók

Annak ellenére, hogy nem olcsó mulatság az államnak a kamatfizetés a Prémium Magyar Állampapírra (PMÁP), nem várható érdemi módosítás a kondícióiban – mondták el a szakértők a Világgazdaság kérdésére március utolsó napján, bár – tették hozzá – nincsenek kőbe vésve a szabályok. Pedig az állam általában nem ódzkodik attól, hogy kisebb módosítások után dobja piacra a lakossági kötvények újabb sorozatát. Mint kiderült, később ez történt, vagyis csökkent a kamatprémium mértéke, ám csak hónapok múltán, és csak az új sorozatok esetében.

Megbecsülték a szakértők a Mol osztalékának a mértékét

A Mol osztaléka idén elérheti a részvényenkénti 400 forintot – a 150 forintos normál kifizetésen felül 250 forint rendkívüli is ütheti a befektetők markát –, ami 16 százalékos osztalékhozam lenne – prognosztizálták lapunknak az elemzők kissé optimistán, hiszen, amint néhány hónappal később kiderült, végül 354,26 forint lett a visszaosztás.

Vérfürdő az európai tőzsdéken: mindenki szabadult a bankpapíroktól

A globális tőzsdék nemzeti ünnepünkön, március idusán is pörögtek, de nem volt benne köszönet. Még szerencse, hogy a BÉT zárva tartott, hiszen az európai Stoxx 600 index a délelőtti kereskedésben 2,6 százalékos mínuszba került, de a többi főbb európai tőzsdéken is negatív tartományban kereskedtek. A bankrészvények 6 százalékkal, a kiskereskedelmiek pedig 5,2 százalékkal zuhantak.

Ferrari Purosangue
befektetés volt márciusban Ferrari-részvényt venni. Fotó: Shutterstock

 

A Ferrari leszorította a csúcsról a Teslát 

Végül szintén márciusi hír volt, hogy a Teslát felváltva a Ferrari lett a Morgan Stanley új autóipari csúcsrészvénye, mivel az olasz luxussportkocsi-gyártónál látták a legvonzóbb arányt a kockázat és az elérhető hozam között. Egyben a Ferrari-részvények célárát is 310 dollárra emelték a korábbi 280 dollárról. Az új célérték a pénteki záróárhoz képest közel 15 százalékos emelkedési potenciált tartalmazott. Meg kellett volna fogadni a bank javaslatát, hiszen jelenleg 360 dollár fölött forognak a Ferrari papírjai, az LSEG  elemzői konszenzusa pedig még mindig vételre ajánlja a papírt, holott a medián célár nem több, mint 347 dollár.