Komolyan gondolhatják a csehek az euró bevezetését, bár konkrét céldátumot még nem jelöltek ki. A kormány szerdán bízta meg a gazdasági és a törvényhozási tanácsot, hogy október végéig elemezze az ERM II árfolyamrendszer és az euró bevezetésének hatásait. A fejlemények mégis előrelépésként értékelhetők, tekintve, hogy néhány hónapja az államfő az euró bevezetése mellett érvelt, azóta – tegnapig – a kormány nem reagált érdemben.
Céldátum egyszerűen azért nincs még, mert a Pénzügyminisztérium és a jegybank közös ajánlása arról szólt, hogy ne határozzanak meg időpontot – a közös javaslatot a kormány elfogadta.
Az ajánlás mögött egy olyan elemzés áll, amelyben értékelték az ország gazdasági felkészültségét az euró bevezetése az ország Európai Unióhoz való csatlakozása óta. Ennek a legfontosabb megállapításai:
- 2023-ban nem teljesítette az ország az árstabilitási, valamint az árfolyam-ingadozás kritériumát sem (mivel a Cseh Köztársaság még nem vesz részt az ERM II árfolyam-mechanizmusban),
- teljesültek viszont tavaly a kamatlábak konvergenciájára vonatkozó és formálisan az államháztartási pénzügyi helyzetre vonatkozó elvárások,
- a gazdasági felkészültségben nem sikerült előrelépni: az árak és a bérek lemaradása az euróövezet átlagához jelentős,
- pozitívumok: gazdaság nyitottsága, szoros kereskedelmi és tulajdonosi kapcsolat az euróövezethez; stabil euró-korona árfolyam; tartósan alacsony
Prágában idéntől lehetővé tették azoknak a vállalatoknak, amelyeknek a forgalma nagyrészt eurós, hogy egymás között is euróban számlázhassanak. Ez a rendszer még évekig nyitva állhat a cégek előtt – a jegybank évente felméreti, hogy a gazdaság szereplőinek mi a várakozása, hány év múlva lehet esedékes az euró bevezetése:
