Matolcsy György: Nagy Márton irányítja a jegybank elleni támadásokat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságCsütörtökön rendezik a BÉT Legek 2023 rendezvényt, ahol elsőként Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kapott szót. Az elnök külön méltatta a rendezvény vendégei közül Bogsch Eriket, a Richter napokban leköszönt elnökét. A jegybank elnöke szerint olyan gazdaságpolitikai közegre van szükség Magyarországon, amely nemcsak igényli, de lehetővé is teszi a sikert. A 2020-as évtizedről kijelentette, jelentős mértékben hasonlíthat az 1970-es és az 1920-as évtizedhez. Ezek az évtizedek
megnyerhetők, de nem úgy, ahogy a magyar gazdaságpolitika 180 fokos, 2021-ben végrehajtott fordulata ahhoz hozzálátott.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
Az infláció megeszi a növekedést, fűti a deficitet, ez államadóssági problémákat okoz – jelezte. A gazdaságpolitikának a termelékenység emelését és a versenyképesség fokozását kell elérni. A növekedés a lényeg, annak fókusza pedig a beruházás kell legyen.
Hibásnak tartja a fogyasztás növekedését a középpontja helyezését.
Méltatlan a jegybankot ért támadássorozat, akár nyíltan, akár rejtve – fogalmazott az elnök. Amit most tervez a kormány, az jelentős támadás az MNB függetlensége ellen. Rosszul esik Matolcsynak, hogy a volt MNB alelnök irányítja a támadásokat. Nevesítette Nagy Mártont, akiről kijelentette, ki kellett ebrudalni az MNB-ből, hiszen a jegybank érdekei ellen tevékenykedett.
Kritika a kereskedelmi bankok irányába
Virág Barnabás a BÉT elnöke (és az MNB alelnöke) kiemelte, hogy az infláció csökkentésében jelentős eredményeket értek el, 4 százalék körüli értékekre lehet számítani. A pozitív reálkamatról kifejtette, akkor eredményes, ha az minden megtakarítónak elérhető. Itt kritikát fogalmazott meg a kereskedelmi bankok felé, lényegében a betéti kamatok alacsony szintjét kifogásolta.
Elmondta, hogy hiába látunk növekvő reálbéreket,
a pénzügyi vagyon reálértéke csökkent tavaly, arra lehet számítani, hogy a lakosság és a vállalatok ennek a visszatöltését helyezi előtérbe.
A világgazdaságról kifejtette, elérkeztünk a nagy átmenetek korába, ahol több területen várható óriási verseny a gazdaság szereplők között, ezek az energia, a finanszírozás, a munkaerő-kínálat globális szűkülése.
Most pozitív reálkamat-közegben kell haladnunk előre, de ebben Magyarország nem tér el a fejlett piaci gazdaságoktól. Az európai gazdaság gyengélkedésével kapcsolatban elmondta, ez alól a hazai gazdaság sem függetlenítheti magát, így 2024 első felében a magyar exportcégek versenyhátrányban maradhatnak.
Kevés hazai részvényt tartanak az alapok
Végh Richárd a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója arról beszélt, hogy a magasabb hozamkörnyezet következtében számos globális vállalat elhalasztotta a tervezett nyilvános IPO-ját, ennek nyomán 2022-ről 2023-ra 8 százalékkal csökkent az elsődleges részvénykibocsátások volumene. Alacsonyabb hozamok mellett jogos az a várakozás, hogy visszarendeződés történhet az IPO piacon.
A BÉT részvénypiac kapitalizációja mérföldkőhöz ért, 2024 elején meghaladta a 15 ezer milliárd forintot.
Jó hír, hogy a hazai lakosság egyre aktívabb a tőzsdén, összesen 2200 milliárd forintot a direkt részvénykitettségük, amelyből 1500 milliárd forint BÉT-en jegyzett részvény. Rossz hír ugyanakkor, hogy a hazai befektetési alapok mintegy 3000 milliárd forintos részvényportfóliójának megoszlása így fest: hazai, BÉT-en jegyzett részvényekben csupán 500 milliárd forintot tartanak, ennek hatszorosa viszont külföldi kibocsátók részvényeiben áll.
Díjak, elismerések
A rendezvényen elsőként a legnagyobb forgalmat elért kibocsátókat díjazták. Meglepetés itt nem történt, sorrendben az OTP, a Richter és a Mol kapták a díjakat, a bankpapírokkal 1400 milliárd forint értékben kereskedtek tavaly.
A legnagyobb forgalmú részvénykereskedők: Wood, Erste és Concorde.
Az év befektetési szolgáltatója és az év zártkörű alaptőke-emelését végrehajtó kibocsátója az MBH Bank lett.
A befektetői tudatosság terjesztéséért a Pénzmesterek/Öposz kapott elismerést.
Az év banki kötvénykibocsátója díj az Eximbanké. Az MBH Jelzálogbankot pedig a legnagyobb volumenű jelzálogkötvény kibocsátásért ismerték el.
A Shopper Parkot pedig az év IPO-jáért ismerték el. A társaság részvényeinek tőzsdei bevezetéséért díjat kapott a Concorde és az OTP Bank, mint befektetési szolgáltató.
ESG műfajban a Magyar Telekom részesült elismerésben. Az év legnagyobb árfolyam-emelkedése az Opusé lett, miután a holding értékpapírjai tavaly 227 százalékkal értékelődtek fel.
Hosszú távon (5 év) pedig az Alteo bizonyult a legjobb befektetésnek, ezalatt az árfolyam négyszereződésének örülhettek a részvényesek.
Az év részvényaukciójának szervezője az Unicredit Bank. A határidős részvénypiac legaktívabb szereplője díj az Erste-hez került. A devizapiac legaktívabb kereskedője a Raiffeisen Bank, a BUX-határidőre pedig az Erste ügyfelei kötöttek a legnagyobb volumenben.
A leg-transzparensebb kibocsátó kategória győztese: az OTP Bank.
Az év elemzőműhelye a Concorde. A részvényelemzői különdíj pedig Vágó Attilához került.
Az év X-tend piaci kibocsátója a Start Holding. Az Xtend különdíj győztese az OXO. Az Xtend legjobb tanácsadója pedig a Stradamus lett.
A legjobbnak bizonyuló kereskedési felületet a Raiffeisen Online-t választották. A Generalit pedig az év részvényalap kezelője kategóriában találták a legjobbnak. Végül megválasztották az év adatszolgáltatóját: a Refinitiv Limitedet.
