Az idei év mérföldkő lett a kriptopénzek történelmében, hiszen a Bitcon árfolyama átlépte a 73 ezer dolláros szintet egy, az év kezdetétől számított 65 százalékos emelkedés után. Egyesek számára ez egy némileg váratlan fordulat a kriptopiac elmúlt 2-3 éves kálváriája, az FTX, Terra Luna, Celsius és sok egyéb váltó- és brókerportál összeomlása után.
A BlackRock iShares ETF megjelenése némileg közrejátszhatott az árfolyam megemelkedésében. Bár aki emlékszik az elmúlt hét év kriptopiaci eseményeire, eszébe juthat, hogy 2017-ben és 2021-ben mekkora lázban égett a piac. Ha szkepticizmussal is fogadta a pénzpiacok megváltásáról szóló próféciákat, sokan hajlamosak voltak gyorsan bevásárolni egy gyors 20-30 százalékos megtérülés reményében.
Ebben a cikkben három dologra szeretnék kitérni: miért nem pénz a kriptopénz, mire használják - mire nem, és mire érdemes számítani a jövőben. Kiemelném az olvasók számára, hogy a kriptopénzekbe való befektetés teljes mértékben spekuláció alapú és magas a teljes befektetett pénz elvesztésének valószínűsége. Ebben a cikkben semmilyen szempontból se szeretném vásárlásra ösztönözni az olvasót.
Miért nem „pénz” a kripto és miért nincs értéke
Érdemes több dolgot is tisztázni mielőtt valaki beleteszi a pénzét ilyen eszközökbe. Ugyanis technikailag nincs és nem is lehet szó kripto „pénzről” vagy „valutáról” a szó hagyományos értelmében. Ahhoz, hogy valamit fizetőeszköznek tekintsünk egy gazdasági rendszerben az adóknak, fizetéseknek és jószágok adás-vétenél az áraknak is abban kell denominálva lennie. Az egyetlen ország, ahol ezt megkísérelték, Salvador volt – de nem vált be. Ennek többek között az volt az oka, hogy nem voltak adottak hozzá a technikai körülmények – lassú és időigényes a konverzió. Ráadásul ha egy nap alatt akár 10 százalékot is mozog egy valuta árfolyama, azt az emberek általában kerülni, nem pedig keresni szokták. Bitcoint elsősorban azért vásárolnak mert magasabb árfolyamra számítanak, mögöttes érték e mögött nincs. Amikor pedig valaki sok pénzt keresett ezekkel az eszközökkel általában gyorsan átváltja dollárra, vagy más valutára, hogy valódi fizetőeszközhöz jusson.
Röviden amikor kriptopénzt veszünk egy decentralizált adatbázisba viszünk fel egy adatsort, ami egyszerre mindenkinek a számítógépén fut, aki ezt valaha is végrehajtotta, biztosítva egyfajta decentralizált internetes elérhetőséggel hozzáférhető főkönyvet. Tehát nyilvánosan elérhető visszaigazolást készítünk erről a tevékenységről, de közben nem hoztunk létre semmit, túl azon, hogy áramot fogyasztottunk. A Bitcoin és az összes többi kriptopénz mögött nincs semmiféle kézzel fogható gazdasági termék, megtestesült gazdasági tevékenység még származtatott formában sem.
Na és az arany?
A Bitcoin és kriptohívők gyakran használják példának és utalnak riválisként az aranyra, miszerint annak sincs kézzel fogható értéke csupán értékőrző/ékszer. Ez a hasonlat teljes mértékben téves, az arany, mint minden más fém nem csupán a bányászatához felhasznált költségekben vagy spekulációban mérhető értékkel rendelkezik. Az arany nemcsak ékszer, hanem az egyik legjobb energiahordozó (ha telefonról olvasod ezt a cikket, abban is van legalább 0.034 gramm belőle), nem rozsdásodik és az űrkutatásban is megkerülhetetlen. Amiatt is értelmezhetetlen ez a hasonlat mivel nem létezik vagy létezhet semmi, ami kézzel fogható és bárhol, bármilyen időben nulla lehet az értéke.
Nézzünk egy példát. Sétálunk és az út szélén látunk egy kavicsot. Nulla az értéke? Nem hiszen, ha eleget összeszedünk belőle sódernek el lehet adni. Ha az ágy alatti porcicákból egy tonnát összegyűjtünk azt is megveszi valaki, ha nem kérünk érte sok pénzt, hiszen, ha másra nem is de fel lehet használni el lehet tüzelni, párnabélt lehet belőle készíteni a szegény gyerekeknek. Persze egy ilyen tevékenység minden bizonnyal veszteséges lenne - ezért nem is csinálja senki. Ez azonban csak az előállítási költség szempontja, a végtermének van értéke, mert valakinek, máshol, más időben más helyzetben nagyobb hasznosságot jelent, mint nekünk most.
Továbbá ezeket az eszközöket meg sem lehet semmisíteni, az anyaguk megmarad és bármikor felhasználhatók kellő mennyiségben valamire. Ha összetörünk egy poharat a szilánkokat beolvaszthatjuk újra felhasználhatjuk őket, csinálhatunk belőle autó szélvédőt vagy ablaküveget. Tehát bármit el tudunk adni egy olyan vevőnek, aki nagyobb gazdasági hasznot tud belőle szerezni, mint ami nekünk előtte származott belőle.
Töröljük az egészet
Ezzel szemben a Bitcoin tulajdonlása senkinek nem jelent nagyobb hozzáadott értéket, mint nekünk akkor és ott. Nem lehet megenni, szétszedni, házat építeni belőle, követ vágni vele. Egyedül ára van – gazdaságilag mérhető értéke viszont nincs. A Bitcoint pedig – nem úgy, mint az előbb említett porcicákat – teljesen meg lehet semmisíteni. Képzeljük el, hogy fogjuk a világ összes számítógépét, amelyeken a fut, és végzünk egy általános törlést. Mivel egyik gépen se elérhető már az adatbázis, így bizonyíthatatlan a főkönyvön keresztül, hogy melyik tárcában mennyi volt. Így az ára nullára esik, és indulhat a Bitcoin 2.0. Ennek következtében elméleti síkon az értéke lehet nulla és aminek valaha is nulla volt az értéke annak mindig is annyi volt. Még annyi pozitív hozadéka lehet egy ilyen eseménynek, hogy megszűnik a kripto bányászat (a hálózat fenntartását önkéntesen végzők tevékenysége, akik ezért cserébe a konverziós díjakból jogosulnak egy adott hányadra), ez jelentősen lejjebb viheti a processzorok és az áram árát.
Egy dologra jó
A decentralizált adatbázisokat egyetlen, korábban nem létező dologra lehet használni. A blokkláncon keresztül úgy tudunk utalni elméletileg bármekkora pénzösszeget, hogy nem állunk semmilyen központi szervezet védelme és felügyelete alatt. Ez oda vezet, hogy a kriptopiac a csalók és a pénzmosás egyik melegágya lett.
Egyéb kriptopénzeknek ugyan önmagukban lehetnek más használati eszközei, mint az egyéb kriptotokenek kereskedését lehetővé tévő Ethereum vagy Solana lánc, illetve olyanok melyek díj fejében jótékony célokra fordítják a befektetett pénz egy részét, viszont a mögöttes árfolyam alakulást minden esetben a spekuláció hajtja.
Amikor Bitcoin vagy egyéb kriptopénzt veszünk tehát két dologra számíthatunk. 1) valaki egyszer megveszi tőlünk drágábban, valaki, aki ugyanerre számít, illetve 2) bankoktól függetlenül tudjuk utalni pénzünket bármilyen számlára.
Mire számítsak, ha mégis szeretnék spekulálni?
Megmutattuk, hogy a kriptopénzeknek nincs számítható értéke, így kérdés, hogy ettől függetlenül érdemes lehet-e vásárolni belőlük. Fontos figyelembe venni, hogy ebben az esetben nem történik, hanem spekuláció. A BlackRock január 11-én bejelentette az iSharesBitcoin ETF bevezetését. Ugyan ezelőtt is lehetett Bitcoin ETF-et vagy közvetett kitettséget (GrayScale Bitcoin Trust vagy MicroStrategy részvény) vásárolni, a BlackRock mint intézményi szereplő némileg növelheti a privátbankárok és egyéni befektetők hajlandóságát az ilyen eszközök vételére. Nem lehet pontosan megmondani, ez mekkora pénzbeáramlás jelent. Arra viszont fel lehet készülni, hogy intézményi befektetők, alapkezelők, nyugdíjpénztárak portfoliódiverzifikáció gyanánt Bitcoin kitettséget vállalhatnak mostantól, az egyszerűbb compliance körülményeknek köszönhetően, illetve akár ügyfeleik kérésére. Ha csak a mostani amerikai nyugdíjpénztárak által kezelt összvagyon akár néhány bázispontos Bitcoin kitettséget szerez már az is több milliárd vagy tízmilliárd dolláros Bitcoin kapitalizáció növekedéshez vezethet. Ezen kevésbé spekulatív befektetők pedig a mögöttes eszköz árfolyam volatilitását is csökkenthetik.
Szerencsejáték
Nincs tehát se mögöttes termék, és az árfolyamváltozást is minden körülmények között a spekuláció és az új vevők megjelenésének a reménye hajtja. A Bitcoin és a kripto tehát nem több puszta szerencsejátéknál, vagy, hogy mást idézzek egy „nyílt piramisjáték” és árfolyamjóslások sem igényelnek sokkal nagyobb szakértelmet mint a heti lottószámok tippelése. Viszont a várható maximális megtérülési kulcs a több ezer milliárd dolláros kapitalizációnál már jóval alacsonyabb, mint néhány évvel ezelőtt volt.
