Valami nagyon furcsa dolog történik a dollárral, ennek pedig a forint egyáltalán nem örül
Hegymenetbe kapcsolt a dollár a friss amerikai PCE inflációs adatok közzétételét követően. A Fed által előnyben részesített pénzromlási mutató ugyan a várakozások alatt, 2,5 százalékon állt meg éves alapon júliusban, ez pedig normál esetben a kamatvágási várakozásokat erősítené, egyben gyengítené a dollárt, most mégis más következtetést vontak le belőle a befektetők.
Hegymenetbe kapcsolt a dollár
A piac ugyanis – nagyon úgy tűnik – azt a következtetést vonta le a számokból, hogy a Fed szeptemberben ugyan biztosan elkezdi vágni a kamatokat, de csak a konzervatívnak mondható, 25 bázispontos enyhítést lépik meg Powellék, nem azt a félszázalékos vágást, amire egyes, sokak által követett elemzők spekuláltak még az elmúlt hetekben is.
A dollár ereje így gyakorlatilag abból ered most, hogy kamattámaszát végül is csak akkora mértékben vágja majd meg a Fed, amit a határidős jegyzések alakulása alapján egyébként pár hete már beárazott a piac, nem pedig annak kétszeresével – ez a várakozás, összefésülve azzal, hogy jó eséllyel az EKB is folytatja saját lazítási kampányát az ősszel, ahhoz vezet, hogy a két deviza közti kamatkülönbözet nem változik semmilyen irányba,
a stabilitás ígéretéből pedig a zöldhasú jött ki jobban.
Az inflációs adatok közlését követően a dollár 0,25 százalékkal, a 355,1-es szintig erősödött a forinttal szemben, a dollárindex 0,26 százalékkal került feljebb, az euró pedig 0,19 százalékot vesztett értékéből a zöldhasú ellenében.
A friss amerikai adat egyébként egy különös együttállást idézett elő a piacon: a közlést követően ugyanis nemcsak a dollár, de a tengerentúli tőzsdék is erősödni kezdtek. A Dow Jones 0,38 százalékos, az S&P 500 0,51 százalékos, a Nasdaq pedig 0,64 százalékos pluszban kezdte a napot, csatlakozva ezzel az európai parkettekhez, amelyek szintén szinte kivétel nélkül zöldben járnak.
A legfontosabb, évesített inflációs adaton túl a havi pénzromlási ráta a várakozásoknak megfelelően 0,2 százalékkal nőtt, a maginfláció pedig éves alapon 2,6 százalékkal került feljebb, szintén 10 bázisponttal a konszenzust jelentő 2,7 százalékos adat alatt.
