Trump-vámok ellenszélben – mivel védjük a portfóliót?

Megérkeztek a sokat emlegetett vámok. Az amerikai elnök, Donald Trump 2025. január 31-én 25 százalékos vámot vetett ki a két szomszédjára, Mexikóra és Kanadára (az utóbbi esetében enyhébb, 10 százalékos vám érinti az energiahordozókat), valamint 10 százalékot Kínára február 4-es hatálybalépéssel. A bejelentést követően néhány nap elteltével Mexikó és Kanada 30 napos haladékot kapott.

Az igazi meglepetést azonban nem is az amerikai vámok jelentik, mert az ezekre tett ígéretek már Trump kampányában is szerepeltek. Sokkal inkább Kanada határozott válaszlépése tűnhet meglepőnek, hiszen 25 százalékos védővám kivetését helyezték kilátásba 155 milliárd dollárnyi importra. Velük együtt Mexikó is hasonló intézkedéseket jelenthet be.

Defenzívebb portfólióval készülünk fel a vámokra és az inflációra

A magyar befektető leginkább a hírekből értesül Trump gazdaságpolitikájáról, de ha a republikánus elnök beváltja ígéreteit, és a legfontosabb szövetségeseitől importált termékekre, nyersanyagokra vámot vet ki, saját bőrén is megérezheti ezek hatását. Egyrészről – bár most úgy tűnik, nem ez került elsőként a Fehér Ház célkeresztjébe – az Európai Unióra kiszabott vámok számos közvetett kapcsolaton keresztül negatívan érinthetik a magyar reálgazdaságot. Másrészről – és a cikk keretében most ez a fontosabb szempont – a megtakarítások, befektetések értékének alakulására akár komoly hatásuk is lehet az intézkedéseknek. De miről is van szó?

Visszafele sülhetnek el a Trump-vámok

Azt nehéz lenne megmondani, hogy a Trump által kivetett vámok jelentik a célt, vagy csupán egy eszköz az alkuhoz, de a hatásaira tehetünk előrejelzéseket. Kína, Mexikó és Kanada az USA legfontosabb kereskedelmi partnerei közé tartoznak. Az Egyesült Államok külkereskedelmimérleg-hiányát Kína vezeti, ezt követi Mexikó, de Kanada is egy előkelő hatodik helyet foglal el a top 10-es listán. Nyilván nem véletlen, hogy Trump kiszemeltjei között vannak: az amerikai importtól leginkább függő régiókról beszélünk. 

Ha ezek az intézkedések érvénybe lépnek, egyes termékek ellátási láncaiban súlyos problémákat okozhatnak, ami tartósabb gazdasági lassuláshoz vezethet, és rövid távon nehezen kezelhető, megugró kínálati inflációt idézhet elő.

Recesszió Kanadában és Mexikóban?

Ha egy exportorientált országra egyik legfontosabb kereskedelmi partnere vámot vet ki, az komoly negatív hatást gyakorol az elszenvedő fél gazdaságára. Kétoldalú vámháború kialakulása esetén a negatív hatások felerősödnek mindkét fél számára.  A PIIE készített egy elemzést az egyes országok GDP-alakulására vonatkozóan, ahol jól láthatók a lehetséges forgatókönyvek. 

Az amerikai vámok hosszú távon Kanada GDP-jére 1, Mexikóéra 1,5 százalékpontos nyomást helyezhetnek, míg saját növekedésüket csak mérsékelten gátolnák. Habár ezek is számottevő értékek, önmagukban talán nem lennének elegendők ahhoz, hogy recesszióba süllyesszék Amerika szomszédait: a kanadai jegybank 1,8 százalékos, míg a mexikói jegybank 1,5 százalékos növekedési pályát becsül a 2025-ös évre. Ellenvámok bevezetése esetén azonban már más a helyzet, és bőven recessziós területekre tévedhet a két ország.

Hazai befektetőként mekkora hatással lesz ránk egy recesszió Mexikóban vagy Kanadában?

Nézzük a számokat:

• A fejlett piaci tőzsdéket tömörítő MSCI World Indexben Kanada 2,9 százalékos súllyal szerepel, a feltörekvő piaci MSCI Emerging Markets Indexben Mexikónak 2,5 százalék a részesedése. Ebből adódóan ezen országok részvénypiaci teljesítménye minimális mértékben befolyásolja az indexek teljesítményét, a közvetlen hatás tehát kicsi.
• Az S&P 500-vállalatok árbevételének 72 százaléka érkezik belföldről, míg csak 28 százaléka külföldről.
• Az S&P Global 2018-as elemzése alapján az S&P 500 indexbe tartozó vállalatok árbevételének 2,1 százaléka érkezik Kanadából, és még ennél is kevesebb Mexikóból. A kis- és középvállalatok értékesítési fókusza még inkább belföldre koncentrálódik, ott ez az arány elenyésző. 

Ha a kanadai és a mexikói gazdaság lassulásának hatására az értékesítés mértéke csökkenne ebben a két országban, az nem gyakorolna drasztikus hatást az amerikai vállalatok bevételére, így a befektetéseinkre sem. A legnagyobb visszaesést azok az amerikai cégek tapasztalhatják, amelyek jelentős kanadai importtal rendelkeznek, hiszen a költségek emelkedésével zsugorodhat a nyereségük. 

A Goldman Sachs februári elemzése alapján 5 százaléknyi kivetett vám 1-2 százalékos nyereség-visszaesést eredményezhet az S&P 500-ra vonatkozóan. Önmagában nem tűnik óriási számnak, de érdemes számolni ezekkel a kockázatokkal is.

Növekvő infláció, kimerevített kamatpálya?

Mexikó és Kanada együttesen az amerikai olajimport közel kétharmadát teszi ki, 56 százalék érkezik Kanadából, 8 százalék pedig Mexikóból. Ráadásul a Kanadából importált mennyiség 1993 óta folyamatosan növekszik, ellenben az összesített olajimport 2006 augusztusa óta csökkenést mutat. 

nem véletlen, hogy az energiaimportra a csökkentett, 10 százalékos tarifát irányozták elő. A helyzetet felismerve Trump januárban kérte az OPEC-országokat, hogy csökkentsék az olajáraikat, egyelőre eredménytelenül. Így könnyen lehet, hogy az amerikai vállalatoknak a közeljövőben némileg drágább lesz az energia, legalábbis amíg a helyi termeléssel nem tudják kiváltani az import jelentősebb részét.

Azt pedig jól tudjuk, hogy az üzemanyagár-emelkedés erős inflációs katalizátor. Az üzemanyagárak beépülnek a szállítmányozásba, ezáltal az élelmiszerárak és egyéb termékek áraiba is, ami közvetlenül a fogyasztókon, az amerikai lakosságon csapódhat le.

A legutóbbi beszédében a Fed-elnök kihangsúlyozta, hogy nem foglalnak előre állást egy adott kamatpálya mellett. A következő kamatcsökkentéshez az infláció további mérséklődése szükséges. Ez az adatvezérelt mód és a módosult inflációs kilátások a vámok hatására tartósan magasan tarthaták a kamatokat, és kisebb mozgásteret biztosít a Fednek. A vámintézkedések hatására február elején ismét mérséklődtek a piaci kamatcsökkentési várakozások. Az újabb lazító lépést nagyobb valószínűséggel csak júliusra árazzák a piacok.

A PIIE modellje szerint ebben a versenyben rövid távon Mexikó és Kanada húzná a rövidebbet, de a hatás gyorsabban lecsenghet, mint a növekedés esetében. Az intuitív, hogy az Egyesült Államok miért nézne szembe magasabb árakkal, ha vámot vet ki szomszédaira: az importált javak drágábbak lesznek. Ugyanakkor rövid távon a kanadai és mexikói fogyasztók is szomorkodhatnak. Számukra az infláció a devizájuk leértékelődése, valamint a gyártási és termelési költségek emelkedése miatt kerülhet terítékre. A válaszul kivetett ellenvámok pedig természetesen tovább súlyosbítják a helyzetet.

Tehát sem a vámok, sem az ellenvámok nem lesznek a GPD-infláció kettős barátai. De akkor mégis minek kedvezhetnek a vámtarifák? Hogyan védekezzenek, vagy akár profitáljanak a befektetők a kialakult helyzetben?

Nemzetközi inflációkapcsolt kötvények

Habár a jelenlegi volatilis helyzetben nehéz bármelyik piacra is magabiztos előrejelzést adni, a vámok potenciális nyertesei közül érdemes megemlíteni az amerikai inflációkapcsolt állampapírokat. Az aktuális, 4,4 százalékos 5 éves hozamok mellett a tengerentúlon historikusan kedvező, 1,7 százalékos előretekintő reálhozamokkal is találkozhatunk. E két szám eredőjeként megtudhatjuk, hogy az Egyesült Államokban most 2,7 százalékos átlagos ötéves inflációval számolnak a befektetők. Ha úgy gondoljuk, hogy a realizált infláció a következő 5 éves időtávon meghaladhatja ezt a számot (ami a fent megvizsgált adatok alapján meg is történhet), akkor a devizás kötvényportfóliónkat érdemes lehet inflációkapcsolt kötvényekkel is diverzifikálni.

A vámok inflatorikus hatását vizsgálva a Federal Reserve Bank of Boston február 6-án megjelenített tanulmánya alapján a 2018-as vámok 0,1-0,2 százalékos maginfláció-növekedést eredményeztek az USA-ban, ezzel szemben a most bejelentett 25 százalékos vám a szomszédaira, illetve 10 százalékos vám Kínára, 0,5-0,8 százalékos maginfláció-emelkedéssel járna, ha minden más gazdasági tényező konstans maradna. A tanulmány azzal is foglalkozott, hogy az előzetesen elhangzott 60 százalékos vám Kínára és további 10 százalék a teljes világra 1,4-2,2 százalékos maginflációs növekedést idézne elő. Ugyan ez csak elmélet egyelőre, de érdemes minél több lehetséges forgatókönyvre felkészülni, és ahogy látjuk, a vámok inkább inflációs forgatókönyveket sugallnak.

Lehetetlen megjósolni a jövőt, Trump sem szeretné fűteni az inflációt, Kanada és Mexikó is elkerülné a recessziót, szóval mi lesz a következő lépés? Nem egyszerű a kérdésekre válaszolni. Egyvalami biztos: a gazdasági konfliktus itt még nem ért véget, ezért mi továbbra is egy jól diverzifikált, stílusát tekintve defenzív portfólió mellett tesszük le a voksunkat.