Donald Trump vámjai: a héten jönnek a részletek

Donald Trump kereskedelmi tanácsadói szerdán véglegesítették a terveket a kölcsönös vámokra vonatkozóan – árulták el névtelenségüket kérő források a Reutersnek. A bennfentesek szerint a héten ismertetik az illetékek pontos szabályait, amelyek várhatóan márciusban lépnek életbe.

Trump a hivatalba lépése óta vámokkal sújtja riválisait és szövetségeseit egyaránt, legutóbb bejelentette, hogy a fémekre vonatkozó már meglévő illetékeken felül újabb 25 százalékos vámot vezet be az Egyesült Államokba irányuló valamennyi acél- és alumíniumimportra, de ennek részleteit még nem mutatták be.

A hónap elején közölte, hogy 25 százalékos sápot vet ki minden Mexikóból és Kanadából érkező termékre. A két ország viszont a határ megerősítését ígérte, ezért az amerikai elnök 30 napra felfüggesztette a vámok életbe lépését. Ugyanakkor Trump legutóbb bírálta két szomszédját, így további egyeztetések zajlanak a felek között.

Trump azt is beígérte, hogy további bejelentések várhatók a jövőben: további vámokon gondolkozik gépjárművekre, félvezetőkre és gyógyszerekre is. A politikus azt is jelezte, hogy nem aggódik más országok esetleges megtorló intézkedései miatt, de odafigyeléssel fogja kezelni Ausztrália kérését az acélvámok alóli mentességről, mivel az ország kereskedelmi mérlege deficites az Egyesült Államokkal szemben.

Mi a vám?

A vám az importált árukra kivetett adó. Amikor egy amerikai cég terméket importál, akkor a vállalat vámot fizet az illetéket beszedő amerikai hivatalnak.  Sokan úgy gondolják, hogy a megemelt vámok csak a külföldi országokat terhelik. Ez azonban nem igaz, ugyanis a sápot mindig az importáló vállalatoknak kell kiegyenlíteniük, akik ezt a költséget részben vagy teljesen hozzáadják a behozatott termék árához. 

A vámok mellett érvelő politikusok és elemzők szerint viszont a vámok védik a helyi munkahelyeket és fellendítik a hazai termelést: a magasabb illeték ugyanis arra kényszeríti a vállalatokat, hogy többet termeljenek az Egyesült Államokban. Sőt, a sápok megvédhetik a nemzetbiztonsági szempontból fontos iparágakat. 

Nem utolsó szempont az sem, hogy Kína rosszul jár, mivel az exportőrei elveszítik az amerikai piacot, ami a kínai gazdaságot is lassítja. A kritikusok ellenben a drágulásra hívják fel a figyelmet. Azt is hangsúlyozzák, hogy a védett cégek a verseny nélkül elkényelmesednek és nem hajtanak végre fejlesztéseket. 

Egy másik fontos szempont, hogy a célba vett ország sem tétlenkedik és szintén vámokat vet ki az amerikai exportra, amit Kanada, Mexikó és Kína jelzett már. Érdemes megemlíteni, hogy Washington az elmúlt években egyre inkább a protekcionizmus felé mozdult el függetlenül attól, hogy a Fehér Házban republikánus vagy demokrata elnök ül: Trump elődje, Joe Biden is előszeretettel élt a vámokkal.