Új magyar óriáscég születik: kékre satírozná az egész Nyugat-Balkánt

Nagy növekedési lehetőség előtt áll a 4iG a Nyugat-Balkánon, azaz a volt Jugoszlávia területén, a cél az, hogy mindegyik utódállamot a cég jelenlétét jelző kékre satírozzák – mondta a Világgazdaság kérdésére Fekete Péter, a csoport vezérigazgatója a hétfő délelőtti sajtótájékoztatón, melyen a 4iG első negyedéves teljesítményét és a cég aktuális helyzetét, kilátásait mutatták be.

A Nyugat-Balkán a 4iG célterülete

Az optimizmus több forrásból táplálkozik, hiszen 

• egyfelől a térség jelentős konszolidáció előtt áll, amelyben jó eséllyel vesz részt az Albániában és Montenegróban már számottevő érdekeltséggel rendelkező, míg Észak-Macedóniában a jelenlétét most megalapozó  magyar cégcsoport,
•  másrészt a 4iG építheti Albánia és Egyiptom között a nagy sebességű digitális és internetes kapcsolatot biztosító, 2800 kilométeres optikaikábel-rendszert, melyet Bosznián, illetve Horvátországon és Szlovénián keresztül Ausztriáig is ki lehet ágaztatni, míg egy másik szálat Szerbia felé vihetnek tovább. 
• Végül pedig kedvező tapasztalatokat szerzett a vállalat Albániában és Montenegróban, ahol jó az üzleti klíma és a közép-európainál alacsonyabb az átlagéletkor, azaz több a fiatal ember.

Az elmúlt negyedévben elért növekedés – 11 százalékkal emelkedett az árbevétel és az EBITDA is – mellett a 4iG-nél folytatódott a transzformációs projekt is, szeptember végére vagy legkésőbb október elejére közös cégbe szervezik a csoport távközlési üzletágának négy kereskedelmi érdekeltségét, ez lesz az úgynevezett ComCo, míg a négy infrastrukturális vállalatot szintén egy közös cégbe tömörítik, a terület elnevezése pedig InfraCo lesz.

A történet az Invitech, a Digi, az Antenna Hungária és a Vodafone megvásárlásával kezdődött, majd mind a négy távközlési céget szétválasztották egy infrastrukturális és egy kereskedelmi területre, amelyekből egy-egy profiltiszta vállalatot alakítanak ki. A strukturális átalakulás pedig a holdingon belüli szinergikus hatások jobb kihasználása révén további gyors növekedést hoz magával – tette hozzá a vezérigazgató.

Létrejött a technológiai holding

Egy szinttel feljebb lépve a 4iG maga egy olyan technológiai holdinggá vált, melynek három divíziója – a távközlés, az IT- és az űr- és védelmi szegmens – külön-külön cégekbe szerveződik, a 4iG Nyrt. mint ernyő égisze alatt.

A három láb közül amúgy az árbevétel 90 százalékát a telekommunikáció, 10 százalékát az IT termeli, de befolytak már kisebb-nagyobb bevételek az űr- és védelmi szegmensből is. Csoportszinten tehát most már nemcsak akvizíciókkal, hanem organikusan is növekszik a cég. 

Mi a helyzet a nettó nyereséggel?

A bevételek és az EBITDA bővülésével azonban nem javul automatikusan, negyedévről negyedévre a nettó eredmény is, bár az első negyedévben szinte teljesen eltűnt a veszteség – 18 milliárdról 110 millió forintra csökkent – erről a sorról is. Ez azonban nagyrészt annak köszönhető, hogy tavaly év vége és március 31. között erősödött a forint az euróval szemben, s ezért a devizahatások a bázisidőszaki pénzügyi veszteség helyett több mint 4 milliárd forint nyereséget okoztak. Ha tehát a jelenlegi vagy későbbi negyedévekben megint lefordul a forint, akkor újra nőhet az időszaki veszteség. 

Ugyanez mondható el az úgynevezett vételár-allokációs hatásról is, amely a nem realizált veszteségek másik összetevője. Itt ugyanis a korábban felvásárolt leányvállalatok eszközeinek és kötelezettségeinek valós értékelési különbözete után az eredménykimutatásban elszámolt pénzkiáramlással nem járó értékelésekről van szó.

A devizahatásra visszatérve, ez főként a Vodafone megvásárlásához felvett euróban denominált – kisebb részt egyéb – hitelekből ered, és még sokáig kíséri a cég történetét erős euró- és dollárkitettség formájában, tekintve, hogy még számos külföldi akvizíciót tervez a csoport. Eközben persze fellép egy természetes fedezeti hatás is, mivel a külföldi leányok euróban, illetve más devizákban termelik a nyereséget. Aktuálisan is már Albániából jön az összbevétel 10, Montenegróból pedig az 5 százaléka.

Az IT, valamint az űr- és védelmi szegmens

Az IT-terület számos állami megbízást kapott a magánmegrendelések mellett, az utóbbiak közül kiemelhetők a Wizz Airnek és a gyógyszeripari nagyvállalatoknak végzett IT-fejlesztések.

Az űr és védelmi ipari üzletág jelenleg még a szárnyait bontogatja, ám a terület jelentőségét felértékelte az ukrajnai háború. Az elmúlt évben fokozódott szemmel láthatóan az ágazat aktivitása a 4iG-nél, miután 4-5 éven keresztül a radar alatt folyt az előkészítés. A méretnek kulcsjelentősége van abból a szempontból, hogy a nagy nyugat-európai megbízók figyelmét felkeltsék. Például a martonvásári Remtech is a 4iG csoportba való felvételével került be a megrendelők látókörébe.

Az egyik kulcsterület, a LEO (Low Earth Orbit) műholdak fejlesztése, amihez megvan a szükséges hazai mérnökgárda is a cégnél, közel száz fő dolgozik a projekteken. A műholdas szolgáltatások jellemzően egy nagy beruházással, a műhold fellövésével indulnak, de aztán 3-4 évtizedig termelik a bevételt.

A védelmi ipari alágazatban rendkívül fontos, hogy a honvédelem és a kommunikáció terén Magyarország önálló képességekkel rendelkezzen, mert a nemzetközi cégeknél hazánk megrendelései  a sor végére kerülnének. A védelmi ipari beágyazottságot szolgálja, hogy két amerikai csúcsdiplomata, Richard Grenell és Matt Mowers is bekerült a 4iG tanácsadói testületébe, akik rengeteget segítenek az amerikai–magyar tengely erősítésében.

A csoportnak az izraeli Spacecomban szerzett, 20 százalékos érdekeltsége ezzel a céggel is megolajozta a kapcsolatokat, de leállították az adósságrendezéssel folytatott további részesedésszerzést, mert más formában folytatnák az együttműködést. Ennek dacára kiváló maradt a kapcsolat, miközben más partnerek is megjelentek a 4iG horizontján.

Mindent összevetve a 4iG célja, hogy a 10 legnagyobb magyar vállalat közé verekedje be magát, és jó úton jár efelé, hiszen az elmúlt hónapokban a duplájára nőtt, és elérte az 549 milliárd forintot a csoport piaci kapitalizációja, miközben a 12 havi nettó adósság-EBITDA arányszáma a néhány évvel ezelőtti 6 fölötti értékről 3,83-ra csökkent. A nettó adósságállomány egyébként március végén megközelítette a 907 milliárd forintot, míg a teljes vállalati érték 1456 milliárd forint közelében járt.