Itt az új jóslat a GDP-ről: ítéletet mondtak az elemzők a magyar gazdaságról – csütörtökön minden kiderül
Gyorsulhatott a magyar gazdaság növekedése az elmúlt hónapokban, igaz, ez a tavalyi alacsony bázisnak köszönhető, valójában továbbra is hiányoznak a lendületes növekedés feltételei – ez a kép rajzolódik ki a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők véleményéből. Csütörtökön közli a Központ Statisztikai Hivatal (KSH) a harmadik negyedéves GDP-adatokat, amelyek újabb képet adhatnak a magyar gazdaság állapotáról. Lapunk ez alkalomból elkészített konszenzusa szerint a bruttó hazai össztermék éves alapon 0,9 százakkal bővülhetett, negyedéves bázison viszont stagnálhatott (0,0 százalék). Ezzel összességében elemzők idén 0,6 százalékos, jövőre pedig 2,7 százalékos GDP-bővülést várnak.
Magyar gazdaság: sötétben tapogatóznak az elemzők
A harmadik negyedéves GDP-adat legnagyobb kérdése, hogy végre kikerült-e a stagnálás közeli állapotból a magyar gazdaság, vagy folytatódik az évek óta tartó hullámvasút. A 2022 közepe óta eltelt 12 negyedévből hétben is csökkent a GDP negyedéves alapon, ami kifejezetten erőtlen aktivitásra utal. A kormány ráadásul hiába várt a tavaly év végén falpattanást, ez nem jött be, sőt, az első negyedév kiábrándító számai után fennállt a veszélye annak, hogy visszacsúszik a technikai recesszióba a magyar gazdaság. A második negyedévben ezt sikerült elkerülni, miután negyedéves alapon 0,5 százalékkal, éves bázison pedig 0,3 százalékkal bővült a kibocsátás, de így is az a realitás, hogy nem 3,4 százalék lehet a növekedés, hanem 0,5-0,6, mint amivel a jegybank legutóbbi inflációs jelentésében számolt.
„Ez elég szerény bővülést jelentett, de legalább a technikai recessziót sikerült elkerülni. Ezúttal is valami hasonlóra számítok” – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki szerint minimálisan növekedhetett a gazdaság teljesítménye negyedéves alapon, ami éves összevetésben 1,0 százalék körüli GDP-növekedést eredményezhetett az alacsony bázisnak köszönhetően. Tavaly épp a harmadik negyedévben esett vissza váratlanul, 0,4 százalékkal a gazdaság teljesítménye, így a bázisba bekerülve segíti a növekedés megugrását.
Az elemző szerint kifejezetten nagy bizonytalanság övezi a mostani előrejelzéseket. Ennek egyik oka a KSH adatszolgáltatása, egy ideje a statisztikai hivatal nem 45, hanem 30 nap után közli a GDP-adatokat, emiatt csak augusztusig ismerjük a termelési adatokat. Másrészről éppen az augusztusi jelentések táplálják a bizonytalanságot, miután a KSH váratlanul több ágazatban is visszaesést mért, különösen az építőiparban, ahol a termelés gyakorlatilag beszakadt:
- a szezonálisan kiigazított adatok szerint az előző év azonos időszakához képest 13,6 százalékkal,
- míg júliushoz viszonyítva 11,2 százalékkal csökkent az ágazat teljesítménye.
A leglátványosabb visszaesést az egyéb építmények szenvedték el, ahol a termelés volumene 34,8 százalékkal csökkent, ezzel még a 2021-es átlagtól is csaknem 40 százalékkal elmaradt.
Regős kérdésesnek gondolja, hogy mennyire áll fenn a kockázata annak, hogy a magyar gazdaság hozzáadott értéke negyedéves alapon csökkenjen, illetve azt sem lehet tudni, hogy az augusztusi hirtelen bekövetkező és egyébként nehezen magyarázható építőipari visszaesés szeptemberben folytatódott-e, vagy az elmaradt termelést sikerült bepótolni. Ez a kockázat több tized százalékponttal befolyásolhatja pozitív vagy negatív irányba a GDP-t.
A szeptemberi ágazati statisztikák hiánya most igazán fájó pont, mivel az eddig beérkezett adatok alapján nagyon úgy tűnik, hogy a magyar gazdasági hullámvasút a harmadik negyedévben is folytatódhatott
– írta kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Szerinte könnyen lehet, hogy egy újabb olyan negyedévet hagytunk magunk mögött, amikor negyedéves alapon a magyar gazdaság zsugorodott. Öröm az ürömben, hogy a tavalyi évi alacsony bázis miatt az éves alapú index így is érdemi elrugaszkodást mutat majd – tette hozzá.
Még mindig a kiskereskedelem és a fogyasztás húzhatja a GDP-növekedést
Ami az egyes ágazatokat illeti, Virovácz szerint a mezőgazdaság eddig ismert teljesítménye sok örömre nem adott okot, és mivel az ágazatnak jellemzően a harmadik negyedévben van a legnagyobb gazdasági hatása, így nagyobb mértékben visszafoghatta a gazdaság összteljesítményét.
Az ipar esetében a vegyes összképen a szeptember még felfelé és lefelé is módosíthat, de alapvetően negyedéves alapon stagnálás körüli teljesítményre számít, emiatt a növekedési hozzájárulása is, legyen az pozitív vagy negatív, csekély lesz.
Ezzel szemben az építőipar esetében a rettenetesen gyenge augusztusi adatok olyan mértékben rontották az ágazati összképet a harmadik negyedév kapcsán, hogy azon még egy erőteljes szeptemberi korrekció sem igazán tudna segíteni, vagyis ez a szektor egyértelműen lefelé húzhatta a gazdasági teljesítményt
– véli az elemző. A havi adatok alapján számára úgy tűnik, hogy továbbra is a kiskereskedelem és a szolgáltatások maradhatott a magyar gazdaság egyedüli motorja. „Ennyi negatívum mellett azonban most ez is kevés lehet az üdvösséghez. A mérleg nyelvét a kormányzati teljesítmény (termékadók és -támogatások egyenlege) jelentheti. Ez döntheti végül el, hogy enyhe pluszt látunk majd a negyedéves növekedésben, vagy tényleges zsugorodást. Az ING Bank az utóbbi mellett tette le a voksát: „0,2 százalékos visszaesést jelzünk előre negyedéves alapon” – mondta Virovácz Péter.
Regős Gábor szerint felhasználási oldalról furcsa módon talán több a bizakodásra okot adó tényező.
A fogyasztás eddig is érdemben bővülni tudott – a második negyedévben a háztartások fogyasztási kiadása 5 százalékkal növekedett –, és ez vélhetően a harmadik negyedévben is így maradt. A reálbérek emelkednek, illetve a családi adókedvezmény emelésének hatása is már látszódhat az adatokban. Kérdés persze, hogy ez mekkora részben jelenik meg a hazai gazdaságban, és mekkora részben növeli például külföldi webshopok forgalmát, de a GDP-ben mindkettő megjelenik.
Paradox módon a negyedév során beérkező külkereskedelmi adatok kedvezők voltak az ipar gyenge teljesítménye ellenére is, és ez lehet az az összetevő, amely pozitív meglepetést hozhat az elemző szerint. Viszont az is nagy talány, hogy mi történik a beruházásokkal, negyedévről negyedévre várjuk, hogy a beruházások volumene legalább negyedéves alapon ne essen tovább, de ez rendre elmarad.
Átmeneti lehetett az ipar és az építőipar visszaesése
Egy fokkal optimistább hangot ütött meg Molnár Dániel, az MGFÜ Makroelemzési Osztályának vezető elemzője, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a harmadik negyedéves gazdasági növekedéssel kapcsolatban a szokottnál is nagyobb a bizonytalanság, amin az ágazati adatok sem segítenek.
„A július–augusztusi adatokból kiindulva a kiskereskedelem, az ipar és az építőipar sem tudott növekedni a második negyedévhez képest, ugyanakkor az iparban és az építőiparban is augusztusban átmeneti tényezők járultak hozzá a gyengébb teljesítményhez” – mutatott rá az elemző. Az átmeneti megingást azzal magyarázta, hogy míg az ipar esetében a szokásosnál hosszabb nyári leállás volt az autóiparban, addig az építőiparban az állami projektekhez kapcsolódó egyéb építmények gyengébb teljesítménye okozta az ágazat visszaesését.
Szerinte ezek kifutásával a szeptemberi adatok jelentősen javíthatják az összképet, miközben a kilencedik havi adatot a tavaly őszi árvízhelyzet okozta alacsony bázis is felfelé húzza.
Nagy János, az Erste Bank vezető elemzője ugyancsak arra számít, hogy látunk majd felpattanást szeptemberben. „Az ipar és az építőipar is gyászos augusztusi értékeket produkált, ugyanakkor az azóta kijött soft indikátorok alapján jó esélyt látunk egy szeptemberi visszapattanásra a két ágazat esetében” – fogalmazott, hozzátéve, ha elmarad ez a fordulat a szeptemberben, akkor a negyedéves növekedés negatív lehet.
Arra is rámutatott, hogy a harmadik negyedév végén, a negyedik elején már láthatunk javulást a bizalmi indikátorokban, amelyek kedvezőbb képet festenek az előttünk álló időszakra. Ezzel szemben az európai konjunktúrában szerinte érdemi javulás egyelőre nem detektálható. Az alkatrészhiány következtében több járműgyártó leállás elé néz a régióban, ami beárnyékolhatja a hazai szereplők kilátásait és a BMW-gyár október végi elindulását.
Az év végén kapcsolhat nagyobb fokozatra a magyar gazdaság
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza úgy látja, az év hátralévő részében még kaphat egy kisebb lendületet a gazdaság, ennek motorja elsősorban a nagyobb gyárak indulása (BMW) és a fogyasztás bővülése (növekvő reálbérek, kormányzati transzferek) lehet.
Így sem számítok azonban az idei évben jelentősebb növekedésre, a gazdaság mindössze 0,6 százalék körüli mértékben bővülhet, és a kockázatok itt is inkább lefelé mutatnak. Jövőre az ideinél nagyobb bővülésre lehet számítani, persze ez a várakozás már évek óta fennáll és sosem teljesül: mindig alá tudjuk támasztani, hogy miért kellene beindulni a gazdasági növekedésnek, aztán ez valahogy mégsem valósul meg
– taglalta Regős, hozzátéve, hogy most talán a nagy gyárak beindulása és a kormányzati transzferek fogyasztásélénkítő hatása lehet a fő ok. Persze kérdés, hogy hogyan alakul a külső kereslet, és mi lesz az uniós forrásokkal, mindkettőben jelentős a növekedési tartalék.
Virovácz is hasonlóan vélekedik, ugyanis ha bejön a pesszimista jóslatuk a harmadik negyedévről, akkor az azt jelenti, hogy még egy komolyabb negyedik negyedévi növekedés mellett is, amelyet a kormányzati intézkedések lökhetnek meg, csak arra marad esély, hogy nagyjából 0,5 százalék körüli átlagos növekedést hozzon ki a magyar gazdaság az idei évre. „Mindez a 0,6 százalékra felfelé revideált 2024-es teljesítmény után extra nagy csalódás lenne, hiszen könnyen lehet, idén nemhogy dinamizálódott volna, de még romlott is a magyar gazdaság növekedési tempója.”
Molnár Dániel arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyorsabb negyedik negyedéves növekedés a jövő évi gazdasági pálya kapcsán is kedvező alapot jelentene az áthúzódó hatás miatt. „A külpiaci kereslet erősödése esetén, amely a beruházási dinamikának is támogatást adna, a fogyasztás pozitív hozzájárulásával együtt jövőre előrejelzésünk szerint 3 százalék közelébe emelheti a gazdasági növekedést” – prognosztizálta az MGFÜ elemzője.
GDP: Nagy Márton előre szólt, mi fog történni csütörtökön a magyar gazdasággal – lesz meglepetés
Megkérdezték a nemzetgazdasági minisztert, mire számít. Nagy Márton nem kertelt a közelgő GDP-adatról, ugyanakkor szerinte 2026-ra már mindenki nagyobb növekedést vár.
