Nem várhat tovább a kamatemeléssel az EKB – a magyar és az európai kamatpálya egymással ellentétes irányba indulhat
Miközben a Tisza-kormány az euró bevezetésére készül, az Európai Központi Bank (EKB) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már a következő hónapban egymással ellentétes döntéseket hozhat. Az MNB kedden dönt az alapkamatról, amin várhatóan most nem fog változtatni, de a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály MNB-elnök már megágyazhat a lazításnak.
Ha most eljön a béke, az EKB-nek akkor is lépnie kell
Ezzel szemben ugyancsak kedden Isabel Schnabel, az EKB monetáris tanácsának tagja – akinek a neve Christine Lagarde EKB-elnök lehetséges utódaként is felmerült – a Reutersnek adott interjújában elmondta, hogy júniusban az európai jegybanknak még akkor is kamatot kell emelnie, ha sikerül az amerikaiaknak és az irániaknak megállapodniuk a Hormuzi-szoros újranyitásáról.
Az elmúlt évben az EKB ugyan nem változtatott a kamatokon, de a múlt hónapban már felmerült a kamatemelés kérdése, miután az elszabadult energiaárak a szervezet 2 százalékos célja fölé lökték az inflációt. Schnabel szerint az energiapiaci sokk tartóssága miatt az EKB már nem nézhet át az árak emelkedésén és lépnie kell. Ezen az sem változtat, hogy az amerikaiak szerint történtek előrelépések a tárgyalásokban, hiszen a közel-keleti energiainfrastruktúra is károkat szenvedett a harcok során.
Ha ma véget érne a háború, akkor is sok kár keletkezett az energiainfrastruktúrában és a globális ellátási láncokban
– fogalmazott Schnabel, amellett érvelve, hogy a kamatemelés nem elkerülhető.
Míg Európa szigorít, Magyarországon a lazítás került a terítékre
Az eurózónában a múlt hónapban 3 százalékra ugrott a drágulás üteme és a döntéshozók attól tartanak, hogy az energiaárak növekedése más áruk és szolgáltatások áraiba is tovább gyűrűzik, ami egy jóval nehezebben kezelhető inflációs spirált indíthat útjára.
A második körös hatások Schnabel szerint már láthatók az EKB fogyasztói várakozásokról szóló indexében, a beszerzési menedzser indexekben, vagy épp az Európai Bizottság hangulatindexében is.
Ezzel szemben Magyarországon a múlt hónapban csak 2,1 százalék volt az infláció, ráadásul az MNB inflációs célja nem 2, hanem 3 százalék, így felmerültek olyan hangokis, mely szerint Varga Mihályéknak júniusban már csökkenteniük kellene a kamatot. A magyarországi kamatcsökkentés mellett szólhat a forint erősödése is, ami már az export versenyképességét is alááshatja.
Schnabel szerint a júniusi kamatemelés után az EKB-nak ülésről ülésre kellene kialakítani az álláspontját, ám hozzátette, hogy a jegybank alapforgatókönyve két kamatemeléssel számol. A piacok is két kamatemelést áraznak az eurózónában idén, miközben a következő évre 50 százalék esélyt látnak egy harmadik kamatemelésre is. A Reuters által megkérdezett közgazdászok ennél optimistábbak, bár szerintük is két kamatemelés jöhet idén, ám úgy vélik, hogy azt a következő év közepén már egy kamatvágás követheti.
A lassú növekedés megköti az EKB kezét
Az EKB kamatemelési ciklusának visszafogottságát az indokolhatja, hogy az eurózóna gazdasága továbbra is gyengélkedik, a növekedés egyébként is lanyha ütemét pedig a magas energiaárak tovább fékezhetik.
Az Európai Bizottság a múlt héten már csak 0,9 százalékos növekedést jósolt, ami lassulás a tavalyi évhez képest, és még így is túl optimista lehet.
Schnabel is úgy véli, hogy a sokk tartóssága miatt a negatív hatások is erőteljesebbek lehetnek, amit a bizalmi indexek éles zuhanása is jelez, különösen a fogyasztás terén. Mindez a növekedés terén lefelé, az infláció terén pedig felfeé mutató kockázatokat jelnet.
Az EKB piaci műveleteiért is felelős Schnabel a kötvénypiacok volatilitása miatt nem aggódik, szerinte a hozamok az inflációs kockázatok miatt kérnek magasabb hozamot a befektetők. Végezetül a jegybankár, akinek mandátuma 2027 végén jár le, kérdésre válaszolva azt is elárulta, hogy ha felkérnék, vállalná az EKB-elnöki tisztséget.
