Varga Mihály nagy dilemmája: az erős forint vagy az energiaválság gyűri alá előbb a magyar gazdaságot – kedden minden kiderül
Egy hónap után ismét kamatdöntő ülést tart a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely legutóbb április 28-én ülésezett. Az áprilisi országgyűlési választásokat követően első ízben tartott tanácskozáson a jegybankárok a várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon tartották az alapkamatot. Ezúttal azonban megjelenhetnek az első galambok a Szabadság-tér felett.
Varga Mihály nagy dilemmája: az erős forint vagy az energiaválság gyűri alá előbb a magyar gazdaságot – kedden minden kiderül
Noha az infláció gorsult havi alapon, 0,4 százalékkal, az éves bázisú index még mindig jócskán a jegybank 3 százalékos célja alatt van, áprilisban 2,1 százalék volt, emellett a forint tartósan erősnek bizonyult. Cikkünk írásakor 357 forintot adtak egy euróért a bankközi devizapiacon, emiatt már megjelentek az első hangok, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a magyar gazdasági szereplők számára káros lehet a haza deviza mostani árfolyama. Vélhetően ez is közrejátszott, hogy az MNB az elmúlt hónapban lazított a monetáris kondíciókon.
Ugyanakkor továbbra is beárnyékolja a jegybank döntéseit az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása. Február 28-án kitört fegyveres konfliktus rég látott energiaválsággal fenyeget, miután Irán lezárta a szűk, 40 km-es keskeny tengeri szorost, ahol áthalad a világ olaj és LNG-kereskedelmének ötöde normál időkben. Emiatt az olaj ára már három hónapja tartósan maga szinten ragadt, a Brent olaj ára kisebb-nagyobb megszakítással 100 dollár fölött tartózkodik. A világ tehát egy kínálati sokkal nézhet szembe, ami a jegybankok kamatdöntéseire is hatással van. Ami viszont jó hír, hogy egyre több jel utal arra, hogy közel lehet a háború lezáró béke, a növekvő piaci optimizmus hatására a Brent olaj ára hosszú idő után pünkösdhétfőn 100 dollár alá is esett.
"Az erős forint, az alacsony infláció és az ország javuló kockázati megítélése abszolút indokolná a lazítást, az elhúzódó iráni háború miatti energia-árrobbanás viszont óvatosságra int: egy, az év végére 5 százalékot közelítő vagy elérő infláció mellett csak óvatosan lehet lazítani" – ezt mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a keddi kamatdöntés előtt, ezért nem számít ezúttal sem kamatcsökkentésre.
Úgy véli, erre legkorábban a júniusi kamatdöntő ülésen kerülhet sor, párhuzamosan az új Inflációs Jelentés megjelenésével.
A kivárás szerinte indokolt, júniusig több adat érkezik be, addigra kiderül, hogy fennmarad-e a kiemelkedően optimista piaci hangulat, illetve az iráni helyzet hogyan alakul. A lazítást a jegybank könnyű szívvel meg tudná tenni, ha az iráni helyzet megoldódna, ha az olajárak nem is az eredeti szintre, de érdemben csökkennének. Ha nem így történik és az olajár továbbra is lassan kúszik felfelé, az elméletben gyengíti a forintot, így a túl erős forint "problémája" megoldódna.
A másik szempont az Európai Központi Bank június 11-ei ülése. A piac erre a kamatdöntő ülésre kamatemelést áraz, amit egyébként az EKB eddigi kommunikációja is tovább fűt. "Ezt viszont némi óvatossággal fogadom, hiszen nem biztos, hogy egy egyébként is alig növekvő gazdaságban egy kínálati sokknál már kamatot kellene emelni. Persze az is érthető, hogy nem akarja az EKB ugyanazt a hibát elkövetni, mint a 2022-es infláció idején. Mintha az EKB is egy kicsit arra játszana, hogy bizonyítsa, hogy mennyire szigorú, de valójában reménykedik benne, hogy megoldódik a következő egy hónapban az iráni helyzet és így mégsem kell kamatot emelnie" – magyarázta az elemző.
Molnár Dániel, az MGFÜ Makroelemzési Osztályának vezető elemzője sem számít kamatcsökkentésre most kedden.
A jegybanki megszólalások kapcsán meglepődnénk, ha a keddi ülésen kamatcsökkentést hajtana végre a jegybank, várhatóan megvárja a júniusi inflációs jelentés publikációját
– mondta az elemző, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az év eleji adatok és még az áprilisi infláció is pozitív meglepetést hozott, az energiaárak körüli bizonytalanság hatása egyáltalán nem tükröződött vissza az inflációs folyamatokban, miközben több termékcsoportban – élelmiszerek, ruházkodási cikkek, tartós fogyasztási cikk – az erősebb forintárfolyam hatása jelent meg.
Ezzel párhuzamosan az árszabályozási intézkedések fennmaradása – főként az üzemanyagok védett ára – is érdemben mérsékli az inflációt. Ezek jövője alapjaiban határozza majd meg, hogy milyen inflációs pályát kell majd a jegybanknak kezelnie. Úgy véli az energiapiacon tartós fennakadásokkal kell számolni, az árak hosszabb távon magasabb szinten ragadhatnak, azonban pont a 2022-es év tapasztalatai miatt olyan mértékű sokkra nem kell számítani, az infláció várakozásaik szerint emelkedni fog, de év végéig 5 százalék alatt marad, miközben jövő tavasztól kezdhet majd el lassulni.
Túl erős a forint?
Arra a kérdésre, hogy mi az az árfolyamszint, ami már kényelmetlen a jegybanknak, Regős azt válaszolta, hogy a mostani árfolyamszintre már nyugodtan mondhatjuk azt, hogy erős.
Szerinte egy 370-380 körüli árfolyam a gazdaság szempontjából komfortosabb lenne – az elmúlt időszakot hirtelen árfolyammozgások jellemezték mindkét irányba, ami a cégek számára megnehezítette a tervezést.
Az elmúlt hetekben az árfolyam járt a 360-as szint alatt is – ezen a szinten az MNB már belengette a lazítást, illetve a swap tenderek kamatait csökkentette is – ez csak minimális gyengülést hozott, így azt is mondhatjuk, hogy a piac jól fogadta a jegybank piactesztelését. "Ha tehát csak az árfolyamot nézném, akkor nyugodtan lazíthatna és lazítania is kellene a jegybanknak, de azért az iráni helyzet miatti inflációs kockázatok óvatosságra intenek" – figyelmeztetett az Gránit Alapkezelő közgazdásza.
Kamatot emelhet az EKB az iráni háború miatt
A jegybank mozgásterét nagyban meghatározzák a nagy és régiós jegybankok kamatdöntései is. Az EKB esetében a piac és a kommunikáció is szigorítást áraz júniusra, ennek kapcsán azonban Regős Gábor szkeptikus. Szerinte a szigorítás a kínálati oldali sokkot nem tudja kezelni, bár a másodkörös hatások ellen kétségtelenül hatásos lehet. Ugyanakkor a gazdaságot tovább lassítaná, ami a mostani európai gazdasági helyzetben csak egy újabb szög lenne a koporsóba.
Az EKB döntéshozói tehát vélhetően szorgalmasan fohászkodnak, hogy pozitív hírek érkezzenek a Közel-Keletről és el tudják kerülni a kamatvágást
– fogalmazott az elemző.
Molnár Dániel is arra hívta fel a figyelmet, hogy jelentős a bizonytalanság a külső monetáris környezetet illetően. Erősen kérdéses, hogy az új Fed-elnök át tudja-e nyomni az akaratát a Nyílt Piaci Bizottságon. A piaci árazások alapján jelenleg nagyobb az esélye annak, hogy év végéig emelkedik az alapkamat az USA-ban, mintsem hogy fennmarad a jelenlegi szint.
Az EKB esetében októberig akár 3 kamatemelésre is sor kerülhet, a piac szinte biztosra veszi a júniusi szigorítást. Ezzel párhuzamosan a régiós jegybankoktól kamattartást várható.
Vagyis a magyar kamatcsökkentés alapvetően szembe menne a piaccal, mérsékelné a kamatkülönbözetet, ami kedvezőtlenül hatna a forinteszközökre. Azonban a korábbi időszakkal szemben, ez most egybeesne a kockázati megítélés érdemi javulásával, emiatt elképzelhető, hogy függetlenül a külső monetáris környezettől, kedvező inflációs folyamatok és a piac pozitív reakciója mellett mégis nyílna tér a kondíciók lazítására.
Akár két kamatvágás is jöhet az MNB-től idén
Regős Arra számítok, hogy májusban nem, de júniusban már lazít a jegybank, ezt pedig az év végéig még egy kamatvágás követheti a közel-keleti események függvényében. Jövőre pedig 2-3 kamatvágás lehetséges, attól függően
- hogyan alakulnak az energiaárak,
- az ország kedvező kockázati megítélése fennmarad-e ,
- az új kormányzat fel tud-e vázolni egy hiteles hiánycsökkentési pályát.
Molnár is egyetért a júnusi kamatvágással, azt követően azonban jelentős a bizonytalanság, a külső környezet és annak inflációs hatásai, a kormányzati árszabályozások jövője függvényében akár további két kamatcsökkentés is jöhet év végéig. De ugyanakkora esélye van, hogy maradnak a kamatkondíciók. Alappályánkon 5,75 százalékig mérséklődő alapkamattal számolunk jelen pillanatban – mondta az MGFÜ vezető elemzője.
