Döntött az OPEC+, de számít-e bármit az olajkartell döntése az emírségek kilépése után és a Hormuzi-szoros zárja alatt?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz OPEC+ hét országa döntött a kvóták emeléséről vasárnap, ám az olajkartell kvótaemelései inkább csak szimbolikus jelentőségűek, amíg a Hormuzi-szoros forgalma nem áll helyre. A szervezet emellett arról is határozott, hogy a korábbi túltermelés kompenzálására adott időt az év végéig meghosszabbítják, szemben a korábbi, júniusig tartó határidővel.
Amíg zárva a Hormuzi-szoros, mindegy, miről dönt az OPEC+
A kvótaemelés mértéke összesen napi 188 ezer hordót tesz ki, amiből 62-62 ezer jut Szaúd-Arábiának és Oroszországnak, míg júliustól irak kvótája napi 26 ezer, Kuvaité napi 16 ezer, Algériáé pedig napi 6 ezer hordóval emelkedik – derül ki az Interfax összefoglalójából. A felsorolt országok közül azonban csak Oroszország és Algéria exportját nem gátolja a Hormuzi-szoros blokádja, miközben
az átjárót elkerülő vezetéke kapacitásának duplázására készülő Egyesült Arab Emírségek kilépett a szervezetből.
Emelkedik Kazahsztán és Omán kvótája is, az előbbi napi 10 ezer, az utóbbi napi 5 ezer hordóval hozhat többet a felszínre a nyersanyagból, ám számukra a kompenzációs időszak meghosszabbítása jelentheti a könnyebbséget, miután mind a két ország korábban többet termelt az engedélyezettnél.
Az OPEC+ jelzett hét országa napi 1,65 millió hordóval csökkentette korábban a termelését, a júliusi döntéssel azonban elméletileg ebből már csak napi 400 ezer hordó marad. A Hormuzi-szoros lezárása miatt azonban a kvóták jelentősége csekély, lévén az országok többsége jelenleg nem képes kitermelni az engedélyezett mennyiséget. Ráadásul tavaly november óta Oroszország is a kvótája alatt termel, míg Kazahsztán rendszeresen túllépi a megengedett mennyiséget.
