Történelmi áfavágásra készülnek a szamurájok földjén, de már az első suhintás előtt látni: ebbe a jen is beledőlhet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJapán az első fogyasztásiadó-csökkentést tervezi, aminek megvalósítása tovább növelheti a költségvetési terheket az országban, ahol idén tavasszal történelmének eddigi legnagyobb, 122,3 ezermilliárd jenes (kb. 664 milliárd eurós) költségvetését fogadták el. A kormány által hirdetetten vállalt, expanzívnak nevezett, valójában nagyon bőkezű fiskális politika azonban könnyen a visszájára sülhet el, amennyiben az élelmiszerek áfatartalmának ideiglenes csökkentése megvalósul. Annak ugyanis nincs költségvetési fedezete, miközben Japán államadóssága már most a GDP több mint 250 százalékát teszi ki, az infláció jegybanki 2 százalékos cél feletti mértéke pedig komoly nyomás alatt tartja a jent.
Röpködnek a jenmilliárdok a japán büdzsében: látványos, de kockázatos a hozzáállás
A Reuters arról számolt be, hogy az áfacsökkentési javaslat most szerdán a kétharmaddal kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) egyik vezető tisztségviselője terjesztette elő egy kormányzati testület előtt.
A terv szerint a jelenlegi 8 százalékos élelmiszer-adókulcsot 2027 áprilisától két évre 1 százalékra csökkentenék, átmeneti megoldásként addig, amíg be nem vezetik a jövedelemhez kötött támogatási rendszert.
A csomag részeként az alacsony és közepes jövedelmű háztartások célzott készpénzes támogatásban is részesülnének, amelynek éves értéke mintegy 600 milliárd jen (kb. 1100 milliárd forint) lenne. Ez összegszerűségét tekintve nagyjából megfelel az élelmiszer-adó utolsó, 1 százalékpontos részének, ezért tervezi a kormány annak kiváltását vele két évet követően.
Összességében az a célunk, hogy az élelmiszerekre és italokra kivetett fogyasztási adót ténylegesen nullára csökkentsük
– mondta újságíróknak Itsunori Onodera, az LDP képviselője, aki a társadalombiztosítási rendszerrel foglalkozó kormányzati munkacsoportot vezeti.
A lépés jelentős fordulatot jelentene Japán adópolitikájában. A fogyasztási adót 1989-ben vezették be 3 százalékos kulccsal, amelyet az évek során fokozatosan emeltek a jelenlegi 10 százalékra.
Az élelmiszerekre kedvezményes, 8 százalékos kulcs vonatkozik, amit 2019-ben vezették be, és azóta a szociális ellátórendszer finanszírozásának egyik alapvető pillérévé vált.
Történelmi, de a költségvetési egyensúlynak fájdalmas lehet a mostani adócsökkentés
Japán korábban soha nem csökkentette a fogyasztási adó mértékét, így még egy ideiglenes mérséklés is komoly lépésnek számít mind a gazdaságpolitika, mind az állami költségvetés szempontjából.
A szinte látványosan laza fiskális megközelítésnek ugyanakkor jól körülhatárolható okai vannak: a februárban hivatalba lépett miniszterelnök, Takaicsi Szanae egyre nagyobb nyomás alatt áll, hogy teljesítse választási kampányának egyik ígéretét, ami az élelmiszerekre vonatkozó nulla százalékos adókulcs bevezetését takarja. Ennek célja a háztartások védelme az emelkedő megélhetési költségekkel szemben.
Ez utóbbiaknak a globális energiaválságvan köze, mely a gyenge jennel együtt azt eredményzete, hogy az importált energiahordozók (olaj, cseppfolyósított földgáz) ára jelentősen megugrott Japánban. Ez a háztartások számára
- az áram- és gázszámlák drasztikus emelkedését, valamint
- az alapvető fogyasztási cikkek megdrágulását eredményezte.
A kormányfő korábban kijelentette, hogy a kormány szeretné elkerülni az államháztartási hiányt finanszírozó újabb kötvénykibocsátásokat, ugyanakkor egyelőre nem ismertetette, hogyan fedezik a várható adóbevétel-kieséseket.
Fotó: Unsplash
A Daiwa Kutatóintézet becslése szerint az élelmiszerek forgalmi adójának 1 százalékra csökkentése mintegy 4,4 ezermilliárd jen bevételkiesést okozna a japán költségvetésben, miközben a GDP-t mindössze körülbelül 300 milliárd jennel növelné.
A költségvetési fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmak pedig már most nyomást gyakorolnak a jen árfolyamára.
A japán deviza a héten végrehajtott jegybanki kamatemelés ellenére sem tudott érdemben erősödni, mivel a befektetők attól tartanak, hogy a lazább költségvetési politika semlegesítheti a monetáris szigorítás hatásait.
A japán fizetőeszköz nehéz helyzetéről ebből az elemzésből tájékozódhat a Világgazdaság oldalán.
