Kamu befektetési programot hirdettek csalók az MNB nevében
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságFeljelentést tett a Magyar Nemzeti Bank a nyomozó hatóságnál, és honlapja Figyelmeztetések menüpontjában figyelmeztetést tett közzé az ügyfelek számára egy a nevével visszaélő újabb csalássorozat nyomán – derült ki a jegybank közleményéből.
Mint emlékezetes, tavaly szeptemberben és idén májusban adathalász támadók az MNB telefonszámaival visszaélve próbálták megszerezni az ügyfelek bizalmas banki adatait.
A mostani támadássorozatnál a bűnözők a közösségi médiában tesznek közzé – vélhetően robotokkal – céges hirdetéseket arról, hogy az MNB (jellemzően a Mol csoporttal vagy más társasággal közösen) befektetési programot indított el, s ennek keretében az együttműködő cég részvényeit lehet megvenni. A hirdetésre kattintó érdeklődőket olyan honlapra navigálják át, amelyiken az ország vezető internetes hírportáljainak arculatával, esetleg ismert közéleti szereplőkkel, hamisított újságcikkekben reklámozzák a befektetést. Innét továbblépve az ügyfelek megadhatják adataikat, majd a csalók telefonos, e-mailes egyeztetés nyomán szerződéstervezetet küldenek nekik.
Az ezt aláíró, majd pénzt átadó ügyfelek többé nem kapják vissza befektetésüket. A csalók mostanáig a
- Luna Capitals,
- Cosmos Capital,
- az Act Human Capital,
- a Devix Group,
- Market Internal,
- illetve Multistox
cégneveket használták a visszaéléseknél.
A bűncselekmény hitelességének növeléséért az általuk kiküldött „Projekt beruházási megállapodás” vagy „Arbitrázsi megállapodás” elnevezésű szerződéseken egy jelenleg vagy korábban felügyelt intézmény MNB-tevékenységi engedélyszámát szerepeltetik. Az ügyfelekkel való egyeztetések során az MNB közvetítői adatbázisából véletlenszerűen kiválasztott magánszemélyek neveit és nyilvántartási számait használják. Szintén e célt szolgálja, hogy a dokumentumokon valótlanul azt is állítják, hogy a befektetők ügyfélszámláján lévő pénzt a jegybank garantálja.
A minimális befizetési összeg 90 ezer forint, amire a hirdetésekben irreális (akár heti 100 százalékos) hozamot ígérnek, passzív jövedelemként elérhető kiváló megtakarítási lehetőségként.
A valóság ezzel szemben az, hogy az MNB nem indított el befektetési programot a közelmúltban egyetlen tőzsdei kibocsátó társasággal sem, s így ehhez kapcsolódó garanciát sem vállal. A Magyar Nemzeti Bankhoz idén eddig több mint húsz ügyfélmegkeresés érkezett a témában.
Két ügyféltől a csalók nemcsak a kezdeti befektetési összeget, de milliós megtakarítást vettek el magukat „befektetési tanácsadóként” vagy „könyvelőként” feltüntetve úgy, hogy távoli elérést biztosító programot telepíttettek az adott magánszemély számítógépére.
Támadásaik célja egyedül a befektetők megtakarításainak megszerzése, a csalás, vagyis nem végeznek jogosulatlan pénzügyi tevékenységet (pl. engedély nélküli tőkepiaci műveleteket, betétlekötést stb.) sem. Az ügyfelek pénzét magánszámlákra utaltatják el, majd azonnal eltűnnek.
A kiberbiztonsági kockázatok megelőzésére, csökkentésére tíz állami intézmény, köztük a jegybank és a pénzpiac szereplői KiberPajzs néven közös kommunikációs és edukációs kampányt folytatnak, továbbá elemzik a folyamatokat, lehetséges intézkedéseket az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek támogatására, védelmére. Érdemes felkeresni az MNB Pénzügyi Navigátor weboldalának digitális biztonsággal kapcsolatos oldalát is, amelyen hasznos információk találhatók a témában.
Ha egy ügyfél esetlegesen pénzt adott át a bűnözőknek, vagy bankszámlájánál visszaélést tapasztal, célszerű haladéktalanul feljelentést tennie a rendőrségen, bejelentést tenni a bankjánál, segítve a visszaélések felderítését.
