Szeretjük a készpénzt: újabb százmilliárdok kötöttek ki a párnacihákban
Több mint 520 milliárd forinttal – nyolc százalékkal – emelkedett tavaly a hazai háztartásoknál lévő készpénz állománya, így új csúcsot elérve meghaladta a hétezer milliárd forintot – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi számlákra vonatkozó statisztikáiból.
Figyelemre méltó azonban, hogy tavaly is folytatódott a devizában tartott bankjegyek és érmék értékének évek óta tartó csökkenése: miközben 2023. végén még 485 milliárd forintnyi készpénzt tartottak idegen fizetőeszközökben (javarészt euróban) a hazai háztartások, addig decemberben nem egészen 450 milliárd forintnyit. A forint készpénz mennyisége viszont több mint 9 százalékkal hízott egy év alatt a lakosságnál, és 9,2 százalékos bővülést követően meghaladta a 6625 milliárd forintot.
Annak ellenére viszont, hogy a lakosságnál lévő készpénzállomány viszonylag jó ütemben növekedett 2024-ben, a készpénz súlya évek óta fokozatosan csökken a háztartások pénzügyi eszközein belül.
Miután tavaly több mint 13 százalékkal gyarapodott a háztartások pénzügyi eszközeinek (kissé leegyszerűsítve a megtakarításainak) mennyisége, a készpénz súlya 6,7-ről 6,4 százalékra csökkent a teljes portfólión belül. Ez önmagában még nem jelentős változás, ám ha figyelembe vesszük, hogy 2018. végén még 8,7 százaléknál járt a készpénz részesedése a megtakarítási állományon belül, mindjárt szembetűnőbbé válik ez a tendencia.
Tavaly egyébként nemcsak a készpénz állománya döntött csúcsot, hanem a teljes háztartási megtakarítási portfólió mérete is rekordszintre emelkedett, meghaladva a 110 ezer milliárd forintos szintet. Az MNB adatai szerint a növekedéssel párhuzamosan a portfólió összetétele is módosult némileg 2024-ben. Ami különösen figyelemre méltó, hogy a lakosságnál lévő befektetési jegyek állománya közel 30 százalékkal emelkedett egyetlen év alatt, így a súlyuk 10,7-ről 12,3 százalékra ugrott a megtakarításokon belül.
Ezzel pedig majdnem utol is érték az állampapírokat, amelyek részesedése 12,8-ről 12,6 százalékra csökkent. Szintén fontos változás, hogy a részvények súlya is fél százalékponttal, 8,9 százalékra emelkedett tavaly a lakosság pénzügyi eszközein belül, amiben – a befektetési jegyekhez hasonlóan – az új vásárlásokon kívül szerepet játszott a tőkepiacok jó teljesítménye is. A biztosításokban és pénztáraknál tartott pénzt tartalmazó biztosítástechnikai tartalékok súlya viszont változatlanul éppen hat százalék alatt 2024-ben, és nem változott érdemben a betétek részesedése sem: utóbbi 14,5 százalékot ért el decemberben.
