Szeretjük a készpénzt: újabb százmilliárdok kötöttek ki a párnacihákban
Több mint 520 milliárd forinttal – nyolc százalékkal – emelkedett tavaly a hazai háztartásoknál lévő készpénz állománya, így új csúcsot elérve meghaladta a hétezer milliárd forintot – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi számlákra vonatkozó statisztikáiból.
Figyelemre méltó azonban, hogy tavaly is folytatódott a devizában tartott bankjegyek és érmék értékének évek óta tartó csökkenése: miközben 2023. végén még 485 milliárd forintnyi készpénzt tartottak idegen fizetőeszközökben (javarészt euróban) a hazai háztartások, addig decemberben nem egészen 450 milliárd forintnyit. A forint készpénz mennyisége viszont több mint 9 százalékkal hízott egy év alatt a lakosságnál, és 9,2 százalékos bővülést követően meghaladta a 6625 milliárd forintot.
Annak ellenére viszont, hogy a lakosságnál lévő készpénzállomány viszonylag jó ütemben növekedett 2024-ben, a készpénz súlya évek óta fokozatosan csökken a háztartások pénzügyi eszközein belül.
Miután tavaly több mint 13 százalékkal gyarapodott a háztartások pénzügyi eszközeinek (kissé leegyszerűsítve a megtakarításainak) mennyisége, a készpénz súlya 6,7-ről 6,4 százalékra csökkent a teljes portfólión belül. Ez önmagában még nem jelentős változás, ám ha figyelembe vesszük, hogy 2018. végén még 8,7 százaléknál járt a készpénz részesedése a megtakarítási állományon belül, mindjárt szembetűnőbbé válik ez a tendencia.
Tavaly egyébként nemcsak a készpénz állománya döntött csúcsot, hanem a teljes háztartási megtakarítási portfólió mérete is rekordszintre emelkedett, meghaladva a 110 ezer milliárd forintos szintet. Az MNB adatai szerint a növekedéssel párhuzamosan a portfólió összetétele is módosult némileg 2024-ben. Ami különösen figyelemre méltó, hogy a lakosságnál lévő befektetési jegyek állománya közel 30 százalékkal emelkedett egyetlen év alatt, így a súlyuk 10,7-ről 12,3 százalékra ugrott a megtakarításokon belül.
Ezzel pedig majdnem utol is érték az állampapírokat, amelyek részesedése 12,8-ről 12,6 százalékra csökkent. Szintén fontos változás, hogy a részvények súlya is fél százalékponttal, 8,9 százalékra emelkedett tavaly a lakosság pénzügyi eszközein belül, amiben – a befektetési jegyekhez hasonlóan – az új vásárlásokon kívül szerepet játszott a tőkepiacok jó teljesítménye is. A biztosításokban és pénztáraknál tartott pénzt tartalmazó biztosítástechnikai tartalékok súlya viszont változatlanul éppen hat százalék alatt 2024-ben, és nem változott érdemben a betétek részesedése sem: utóbbi 14,5 százalékot ért el decemberben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.