Új lendületet kaphat a vállalati finanszírozás – az MBH szakértői elárulták, mire számíthatnak a hazai cégek (X)

Hogyan értékelik az idei évből eltelt kilenc hónapot a vállalati finanszírozásban? Hogy áll a vállalati hitelkereslet Magyarországon?

Nyisztor Péter: A vállalati hitelezés vagy a nem pénzügyi vállalati hitelezésnek a piaca nagyságrendileg 2 százalékot nőtt az előző évhez képest. A kkv-k esetében 2,4 százalék az érték. Ha azt nézzük, hogy a korábbi években ez hogyan alakult, akkor azt lehet mondani, ez egy relatíve alacsony, de folytonos növekedési dinamika. Az Európai Unió átlagában ezzel a középmezőnyben vagyunk. Akár a bankszektort tekintve, akár az ügyfelek tekintetében ennél egy kicsit magasabb növekedést vártunk erre az évre. De továbbra is bizakodók vagyunk, hogy az elkövetkezendő hónapokban és a jövő évben azért nagyobb dinamikát fog ez a piac képviselni. Ezzel együtt azt gondolom, hogy a 2 százalék egy stagnáló számnak tekinthető.

Kollega-Tarsoly Dániel: Ha megnézzük, hogyan nyilatkoztak a banki vezetők, akik hitelezéssel foglalkoznak, hogy milyen dinamikát várnak, akkor az látszik, hogy mindenki bizakodóan tekint a 2026-os év elé és az idei utolsó negyedév elé is. Az általános dolog a bankszektorban, főleg ha a vállalati finanszírozási szegmenst nézzük, hogy az utolsó negyedév kvázi őrültekháza, ott mindenki még abban a pénzügyi évben el akarja intézni az ügyeit, fel akarja venni a hitelt, vagy alá akarja írni a hitelszerződést. Ez így lesz idén is, ezt már mutatja az is, hogy a harmadik negyedévben dinamikus növekedést tapasztaltunk. Ez két komponensnek köszönhető: a nagyobb nagyvállalati ügyleteknek a növekedésének, illetve a Demján Sándor Program komponenseinek.

Azt is érdemes megnézni, miként alakultak a bizalmi indexek, illetve a konjunktúraindexek. Mind a bizalmi indexben, mind pedig a konjunktúraindexben, mind a magyarországi mutatókban, mind pedig a német, illetve az eurózóna indexeiben azt lehet látni, hogy pozitív fordulatot jeleznek. Előremutató mind a lakossági, mind az üzleti szférának a bizalmi mutatója, ami jót jelent alapvetően a jövőre nézve.

Milyen folyamatok mozgatják a piacot? Mennyire érzékelhetők a vállalati hitelkeresletben a világpiaci folyamatok, például a német ipar elhúzódó gyengélkedése vagy éppen a vámháború?

Kollega-Tarsoly Dániel: A német gazdaság az egyes számú üzleti partnerünk, a magyar gazdaság egy kicsi, kitett gazdaság, nyitott gazdaság, és alapvetően azt látjuk, hogy a német fejlődés nagyon közvetlen hatással bír a magyar vállalkozások fejlődésére is. És most egy kicsit fűti is a piacot, mivel Németországban egy 500 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagot hagytak jóvá, és erre mindenki egy kicsit felhúzta a szemöldökét, és bizakodóan tekintenek rá a magyar vállalkozások is.

Általában három ágazat van, amit kockázatosként szoktunk említeni: az építőipar, a járműipar meg az akkumulátorgyártás. Ezeket szoktuk általában kicsit alaposabban vizsgálni, ez most sincs másként. És a járműgyártásnak meg az akkumulátorgyártásnak is alapvetően betett egyrészt a vámháború, másrészt a gyengélkedő német gazdaság.

Nyisztor Péter: Azt fontos még hozzátenni, hogy a bizalmi indexnek van egy tényeken alapuló oldala és egy olyan része, amely a várakozásokon alapul. És van egy nagyon komoly pszichológia a háttérben: minél többen vagyunk optimisták, minél többen azt gondoljuk, hogy jobb lesz, akkor valószínűleg egyébként jobb is lehet. És ugyanúgy a pesszimizmus esetében is megfigyelhető egyfajta önbeteljesítő jóslat. Amikor a vámháborút bejelentették, mindenki sokkal negatívabban látta a jövőt, mivel kiszámíthatatlanság jelent meg a piacon. De ahogy haladt előre az idő, és lehetett látni, hogy egészen pontosan hogy néz ki, mire vonatkozik, akkor a félelemek csökkentek, mert kiszámíthatóbbá vált a helyzet.

Mi a különbség a nagyvállalatok, illetve a kis- és középvállalkozások hitelcéljai között?

Nyisztor Péter: A kkv-k sem alkotnak homogén szektort. Egészen más egy kisvállalatnak a gondolkodásmódja, szervezeti felépítése, üzleti modellje, mint akár egy felső középvállalatnak, mégis egy szektorként tekintjük a kkv-kat. Most már egy felső-közép vállalat már közelebb áll gondolkodásmódjával egy nagyvállalati gondolkodásmódhoz, emiatt nem tekinthetjük úgy, hogy a kkv-szektor egységes üzleti modell és stratégia alapján működne. A középvállalatok tekintetében nyugodtan elmondhatom, hogy alapvetően pozitív attitűd jellemzi annak kapcsán, hogy hogyan lehet másképpen, rugalmasabban kezelni a válságokat és a kihívásokat. Fontos elvárás náluk, hogy megfelelő információval rendelkezzenek ezek a cégek. Rengeteg információval találkoznak, bombázzák őket, hogy akár itt Magyarországon, akár a külföldi tendenciák tekintetében mi és hogyan várható.

Mi azt valljuk az MBH-nál a banki oldalon, hogy túl azon, hogy vannak pénzügyi szolgáltatások, banki termékek, az is nagyon fontos, hogy megfelelő információkkal tudjuk támogatni az üzleti működésüket, döntéseiket, akár beruházási oldalon, akár bármi más finanszírozási oldalon, de akár már az üzleti tervezésnél, amikor kialakítják, hogy az alapfeltételezéseik valóban helyénvalók legyenek. Egy nagyvállalat, ahol már önálló területek csak ezzel foglalkoznak, ott azért egészen másképpen zajlik az információknak a feldolgozása.

Kollega-Tarsoly Dániel: A termékhasználatuk is eltérő egyébként. Amíg a közepes vállalkozásoknak, illetve a mikro- és kisvállalkozásoknak jellemzően tökéletesen megfelel a támogatott termékpaletta, tehát a közel húsz éve működő Széchenyi-kártya, illetve az egyéb támogatott termékek, addig a nagyvállalatok néhol ki vannak szorítva ezekből, ők inkább a piaci hitelekkel tudnak operálni, illetve tudnak működni. A támogatott termékek közül az EXIM támogatott programjai azok, amelyek egyébként a nagyvállalatok számára is elérhetők.

Ha a hitelmódozatoknak a különböző formáit vesszük górcső alá, akkor azt lehet látni, hogy a forgóeszközhitelek egyértelműen teret nyertek az idei évben, de mondhatjuk, hogy az elmúlt két évben. A beruházási hitel esetében nem ekkora a mozgás. Az jól látszik, hogy amíg van egy-egy nagyvállalati beruházás, ami meg tudja mozdítani a hitelpiacot, addig a tömeget képező kisebb vállalkozásoknak vagy közepes vállalkozásoknak a beruházási hitelhez tapadó hitelvolumen-emelkedése pedig inkább jól mutatja ezt a piacon uralkodó, 2–2,4 százalék körüli emelkedést.

Ha egy magyar cég most külső forrást szeretne bevonni, hitelt szeretne felvenni, melyek a legnagyobb buktatók? Mire kell mindenképpen odafigyelnie?

Nyisztor Péter: Én mindig azt szoktam mondani, hogy lépjünk eggyel hátrébb. Nézzük meg, hogy alapvetően mi a célja, miért kell finanszírozást igénybe vennie. Mert az, hogy milyen típusú hitelre van szüksége, az ettől is függ. És még számtalan kérdés felvetődik, ami önmagában meghatározhatja azt, hogy akkor milyen jellegű finanszírozási igény az, ami helyénvaló. Mi azt a gyakorlatot folytatjuk, hogy már az előkészítési fázisban beszélünk az ügyfelekkel, megpróbáljuk megérteni azokat az indokokat, amelyek szükségessé tehetik akár egy hitel felvételét, akkor egészen más, sokszor testre szabott finanszírozást tudunk nyújtani. Azt gondolom, hogy a finanszírozás tekintetében elég széles a paletta ahhoz, hogy meg tudjuk találni az optimálist. Ugyanakkor azt nehezen látom elképzelhetőnek, hogy egy bank vagy egy szakértő segítsége nélkül a legtöbb esetben el lehet érni ugyanezt az eredményt.

Ne felejtsük el azt sem, hogy nemcsak banki finanszírozásokról beszélhetünk. Vannak kockázatcsökkentő egyéb tényezők, például faktoringszolgáltatások. Nem mindig gondol bele az ember, hogy ez egy finanszírozás, de valamilyen kockázatcsökkentési eszköz is egyben. De például a Demján Sándor Program égisze alatt is vannak tőkebevonási lehetőségek, ám nemcsak ott. Tényleg az a legfontosabb kérdés, hogy mire van leginkább szükség, és milyen optimális struktúrát lehet ennek kapcsán kialakítani.

Kollega-Tarsoly Dániel: Hogyha ilyen tippet, trükköt, praktikát kellene megosztani, hogy mit vizsgálnak a banki kockázatkezelők rigorózus tekintettel, akkor én azt mondanám, hogy általában elő szoktuk írni, hogy legyen két lezárt pénzügyi év, ami általános elvárás a mérlegalapú finanszírozásnál. Ne legyen a cégnek semmilyen hátraléka, főleg ne adóhatósággal szemben. Vigyázni kell, hogy ne legyen semmilyen végrehajtás a cég ellen és a tulajdonos ellen se. Tehát amikor a kockázatkezelő ránéz akár egy cégkivonatra, akár egy adó statementre, akkor teljesen egyértelmű legyen, hogy az a cég tiszta. És egyértelmű, tiszta tulajdonosi struktúrának kell lennie, a bankok ezt is mindig vizsgálják.

És nyilván attól függ, hogy milyen célra és mekkora hitelösszeget igényel. Ha a hitelezést vizsgáljuk, az ügyfél számainak mind mérlegalapon, mind pedig jövőbe mutató cash flow alapon meg kell felelniük, és azt alá kell tudni támasztani. Egyébként a hitelezést tudják támogatni azok a kockázatok a bank szempontjából kockázatcsökkentő elemek, mint például egy garanciaintézménynek a biztosítéka vagy egy garanciaintézmény által nyújtott, kibocsátott garancia, amit ugye a hitelt tud biztosítani, és ez is csökkenti a bank kockázatát. Ha ilyet igénybe tud venni a cég, akkor az pozitív elbírálás alá esik a banki kockázatkezelőknél. A támogatott termékeknél azt is meghatározhatják, hogy ha valamilyen ágazatot kizárnak az adott konstrukcióból. De ilyen azért ritkán szokott előfordulni.

Szeptemberben indult a Magyar Nemzeti Bank Minősített Vállalati Hitel programja. Mit várnak ettől a programtól, milyen hatása lehet a vállalati hitelezési szegmensre? Mit várnak az MBH Bank két minősített terméktől, és melyiket kinek ajánlják?

Kollega-Tarsoly Dániel: Maga a Minősített Vállalati Hitel valójában egy jegybank általi minősítés egy adott hiteltermékre: a bank beterjeszti a minősítésre a pályázatát az MNB-nek, amely elbírálja, és vagy rárakja a saját tanúsítványát, vagy nem. Az MBH az elsők között rögtön két hitelterméket is benyújtott pályázat céljából az MNB-hez, és mindkettőt pozitívan bírálta el a jegybank. Az egyik egy klasszikusan mikro- és kisvállalatok számára elérhető úgynevezett vízió hiteltermékünk. A másik a klasszikus beruházási kölcsönünknek a minősített vállalati hitelkonstrukciója, ami pedig általában az egymilliárd éves nettó árbevétel feletti árbevétellel rendelkező cégeknek a beruházásait szolgálja.

A klasszikus beruházási konstrukció gyakorlatilag úgy néz ki, hogy csökkentett adminisztrációval egy gyorsított folyamatban bonyolítjuk le, legfeljebb 300 millió forint hitelösszegig, legfeljebb tízéves futamidő mellett és legfeljebb kétéves türelmi időszakkal. Fontos, hogy ez kifejezetten beruházásösztönző a kkv-szegmens számára. Kedvező benne, hogy a futamidő egyharmadában, de legfeljebb két évig nulla százalék kell hogy legyen a banknak a kamatfelára. (Ez nem azt jelenti, hogy az egész kölcsönnek a kamatozása nullaszázalékos, hanem csak a banknak a kamatfelára nulla százalék. A forintalapú kölcsönöknél a bank kamatfelára mellett az alapbáziskamat is megfizetendő, ami általában a Bubor mértékének felel meg, jelenleg 6,5 százalék körül alakul.)

Tételezzük fel, hogy mondjuk tízéves a beruházási hitel, akkor az első két évben nullaszázalékos a kamatfelár, tehát csak és kizárólag 6,5 százalékot kell fizetni. És aztán a bank a saját elbírálása alapján még a futamidő hátralévő részében, a fennmaradó nyolc évben még legfeljebb 3,5 százalékot tehet rá a báziskamatra, és ezenfelül más díjat nem számíthat fel, csak a szerződéskötési díjat, ami 1 százalék lehet legfeljebb, de maximum 1 millió forint. Ez egy egyszeri költség a hitelszerződés aláírásakor.

Friss a program, alapvetően még ismerkednek vele a vállalkozások, és leginkább azoknak a cégeknek szoktuk ajánlani, akiknek a támogatott programjaiknál az úgynevezett de minimis támogatási keret kimerült. Ez a hitel nem érint de minimis keretet, tehát az a típusú kamattámogatás, ami a Széchenyi-kártyában és az EXIM programokban egyébként van, itt ez nincsen. Várakozásaink szerint azok a vállalkozások fogják majd ezt a konstrukciót igénybe venni, amelyeknek a de minimis keretük már kimerülőben van.

Nyisztor Péter: Ha azt nézzük, hogy milyen jellegű hitelek állnak rendelkezésre, akkor lehetnek olyan cégek, amelyek már mindenfajta támogatási formát igénybe vettek, tehát kvázi nem tudnak igénybe venni egyéb kedvezményeket. Náluk merül fel a kérdés, hogy léteznek-e olyan jellegű beruházások, amelyeket szükségszerűen határidőben kell végigvinniük, és minimum 3–3,5 százalékkal vagy még nagyobb megtérüléssel kell rendelkezni, hiszen nagyjából a 6,5 százalékos vagy a 3 százalékos vagy még kedvezőbb hitelkamatokkal versenyeznek. Ezt a kamatkülönbözetet az adott beruházásnak ki kell termelnie. És ez az, ami egyébként is – több más tényező mellett – elgondolkodtatja a hitelfelvevőket, hogy ezt a pluszterhet érdemes-e bevállalniuk.

Mik az eddigi tapasztalatok, mennyire népszerűek ezek a konstrukciók? Vannak már esetleg adatok arról, hogy hány cég érdeklődik irántuk?

Kollega-Tarsoly Dániel: Amennyire én tudom, az MNB ezt egy hosszú távú programnak szánja, úgyhogy igazából ez csak a bevezető rész, nagyon az elején vagyunk. Mi azt látjuk, hogy egyelőre az egyéb támogatott konstrukciók az árazásban is versenyképesebbek. Ettől függetlenül van érdeklődés, beszélgetünk az ügyfelekkel. Azoknak cégeknek érdekes a konstrukció, akiknek már kimerült a de minimis keret. És olyanok is érdeklődnek, akiknél még nem merült ki, de közelítenek ehhez.

Nyisztor Péter: Az is fontos egyébként a Minősített Vállalati Hitelnél, hogy miközben a többi támogatott konstrukcióban, főleg az EXIM-nél előfordulnak bizonyos ágazati kizárások, addig a Minősített Vállalati Hitelek esetében gyakorlatilag nincsen semmilyen ágazati kizárás vagy hitelcélkizárás. És az agrárszegmens számára is elérhető ez a módozat.

Összességében az egész vállalati hitelezési szegmenst tekintve, illetve az MBH Bankot tekintve milyenek a kilátások akár idénre, akár mondjuk a jövő évre vonatkozóan?

Kollega-Tarsoly Dániel: Terveinket teljesítjük. Az állományi tervünknek megfelelünk időarányosan is, és az év végi tervekhez is nagyon közel állunk már. Azt a kitűzött célt, hogy tartsuk a piaci pozíciónkat és a nagyságrendileg 20 százalékos piaci részesedésünket, ebben az évben is fogjuk tartani, és igazából minden szegmensünk, tehát a nagyvállalati, a középvállalati, a mikro-, kisvállalati és az agrárszegmens egyaránt. Mindegyik szegmens hozza a saját számait. Úgyhogy ezek rendben vannak.

Nyisztor Péter: Azt nyugodtan tudom mondani, hogy az MBH Bank továbbra is komoly szerepet kíván vállalni a cégek támogatásában, és ez igaz a finanszírozási igényüknek a teljesítésére is. Szerintem minden adva ahhoz, hogy mint a korábbi években, a jövőben is nemcsak hogy teljesítsük ezeket a célokat, hanem túl is teljesítsük. Ez azt jelenti, hogy a piachoz képest adott esetben nagyobb mértékben tudjunk növekedni bizonyos ágazatokban, bizonyos szegmensekben.

Kollega-Tarsoly Dániel: Nagyon sokat beszéltünk a hitelezésről, de szerintem most sokkal forróbb téma a betéti piac a magyar bankpiacon, úgyhogy érdemes még erről is egy-két szót beszélni.

A hitelpiac nagyjából egy alvóbb része a bankpiacnak, a betéti piac viszont nagyon is pezsgő. Azt érzékeljük, hogy a betéti piacon hirtelen minden kereskedelmi bank elkezdett nagyon aktív lenni, és ennek megfelelően az árverseny is nagyon agresszív és kompetitív a kereskedelmi bankok körében. Ez azt jelenti, hogy az árazásban eddig azért a referenciakamatokhoz képest olyan 100 bázisponttal alatta áraztuk az egyedi betéteinket a vállalati szegmensben. Mára ez már elérheti akár a referenciakamatot is. És gyakorlatilag minden kereskedelmi bank aktív ezen a piacon.

És mi okozza ezt a nagy pezsgést a betéti piacon?

Kollega-Tarsoly Dániel: Igazából azt lehet látni, hogy az elmúlt két-három évben a támogatott hitelek térnyerése, illetve a hitelbőség a piacon azt eredményezte, hogy a vállalatok szépen fel tudtak halmozni tartalékokat a betétekbe. Viszont ez mára elkezdett egy picit olvadni, tehát a teljes betéti piac csökkenni kezdett, a bankok viszont szeretnék a saját marzsaikat, a saját bevételeiket is maximalizálni. Ez a csökkenő kamatkörnyezetben az elmúlt években csökkenő marzshoz is vezetett, vagyis ugyanazon a betétállományon a bankok kevesebb pénzt tudtak keresni. És mivel a hitelpiac kevésbé aktív, ott nem jön be annyi bevétele a bankoknak, mint amennyi akár a tavalyi évben. És ennek megfelelően próbálják akár a betéti oldalon, akár a tranzakciós jutalékok, illetve a pénzforgalmi díjak és jutalékok piacán ezt beszedni.