Új lendületet kaphat a vállalati finanszírozás – az MBH Bank szakértői elárulták, mire számíthatnak a hazai cégek (X)
Hogyan értékelik az idei évből eltelt kilenc hónapot a vállalati finanszírozásban? Hogy áll a vállalati hitelkereslet Magyarországon?
Nyisztor Péter: A vállalati hitelezés piaca nagyságrendileg 2 százalékot nőtt az előző évhez képest. A kkv-k esetében 2,4 százalék az érték. Ha azt nézzük, hogy a korábbi években ez hogyan alakult, akkor azt lehet mondani, hogy ez egy relatíve alacsony, de folytonos növekedési dinamika, amellyel az Európai Unió átlagában, a középmezőnyben vagyunk. Akár a bankszektor, akár az ügyfelek eredményeit nézzük ennél egy kicsit magasabb növekedést vártunk erre az évre. Ennek ellenére továbbra is bizakodók vagyunk azzal kapcsolatban, hogy az év vége, illetve a jövő év már jóval láthatóbb pozitív eredményeket hoz majd mindkét terület számára.
Kollega-Tarsoly Dániel: Ha megnézzük, hogyan nyilatkoztak a banki vezetők, akik hitelezéssel foglalkoznak arról, hogy milyen dinamikát várnak, akkor az látszik, hogy tényleg mindenki bizakodóan tekint az idei utolsó negyedév és a 2026-os év elé is. Általános jelenség a bankszektorban, főleg, ha a vállalati finanszírozási szegmenst elemezzük, hogy az utolsó negyedév felpörög, hiszen mindenki még az adott pénzügyi évben el akarja intézni az ügyeit, fel akarja venni a hitelt, vagy alá akarja írni a hitelszerződést. Ez így lesz idén is, ezt már mutatja az is, hogy a harmadik negyedévben dinamikus növekedést tapasztaltunk az előző negyedévekhez képest. Ez két komponensnek köszönhető: a nagyvállalati ügyletek növekedésének, illetve a Demján Sándor Program elemeinek.
Azt is érdemes megnézni, hogy miként alakultak a beszerzési menedzser indexek, illetve a konjunktúra felmérések eredményei. Mind a két indikátor, illetve mind a magyarországi mutatókban, mind pedig a német-, illetve eurozóna indexeiben azt láthatjuk, hogy pozitív fordulat várható a közeljövőben.
Milyen folyamatok mozgatják a piacot? Mennyire érzékelhetők a vállalati hitelkeresletben a világpiaci folyamatok, például a német ipar elhúzódó gyengélkedése vagy éppen a vámháború?
Kollega-Tarsoly Dániel: A magyar gazdaság kitett, nyitott gazdaság, ahol a német piac az egyes számú üzleti partnerünk. Alapvetően azt látjuk, hogy a német fejlődés közvetlen hatással bír a magyar vállalkozások fejlődésére is. A magyar gazdaság erősödését támogatja az is, hogy Németország 500 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagot jelentett be, erre bizakodóan tekintenek a magyar vállalkozások is.
Jelenleg három ágazat az, amit a kereskedelmi bankok kockázatosabbnak látnak: az építőipar, a járműipar és az akkumulátorgyártás. Ezeket alaposabban vizsgáljuk a hitelezési folyamat során.
Nyisztor Péter: Azt fontos még hozzátenni, hogy a bizalmi indexnek van egy a jelen helyzetre alapuló oldala, és egy olyan része, ami a jövőbeni várakozásokon alapul. Amikor a vámokkal kapcsolatos intézkedéseket bejelentette az Egyesült Államok mindenki sokkal negatívabban látta a jövőt, mivel szinte azonnal megjelent a kiszámíthatatlanság a piacon. Ahogy haladt előre az idő, és lehetett látni, hogy egészen pontosan mire vonatkoznak a részletek, akkor a félelemek csökkentek, mert kiszámíthatóbbá vált a helyzet. A bizalom – hasonló kihívások között – azonban lassan építhető vissza, ennek a pillanatnak vagyunk most tanúi és szereplői is egyben.
Mi a különbség a nagyvállalatok, illetve a kis- és középvállalkozások hitelcéljai között?
Nyisztor Péter: A kkv nem homogén szektor. Egészen más egy kisvállalat gondolkodásmódja, szervezeti felépítése, üzleti modellje, mint akár egy felső középvállalatnak, mégis egy szegmensként tekintünk a kkv-kra. Egy nagyobb árbevételű közepes méretű vállalat gondolkodásmódja már közelebb áll a nagyvállalati gondolkodásmódhoz, emiatt sem tekinthetjük úgy, hogy a kkv szektor egységes üzleti modell és stratégia alapján működik. A középvállalatok tekintetében elmondhatjuk, hogy alapvetően pozitív attitűd jellemzi a vállalkozókat annak kapcsán, hogy hogyan lehet másképpen, rugalmasabban kezelni a jelenleg évente érkező újabb válságokat, vagy nagyobb piaci kihívásokat. Azt gondolom számukra a legfontosabb, hogy gyorsan jussanak releváns és hasznos információhoz azzal kapcsolatban, ami az ő iparágukat, tevékenységüket érinti. Az alkalmazkodási képesség kulcsfontosságú a sikeres üzleti modellhez, ehhez viszont a szükséges információkkal rendelkezni kell.
Mi azt valljuk az MBH Banknál, hogy túl azon, hogy vannak pénzügyi szolgáltatások, banki termékek, az is nagyon fontos, hogy mindig az ügyfeleink számára legmegfelelőbb információkkal tudjuk támogatni az üzleti működésüket, döntéseiket. Akár a beruházási oldalt, akár bármely más finanszírozási oldalt, vagy az üzleti tervezést vesszük figyelembe fontos, hogy az alapfeltételezéseik valóban helytállóak legyenek, erre építsék a jó döntéseiket. Egy nagyvállalat, ahol önálló területek foglalkoznak például a tervezéssel, pénzügyi kérdésekkel ott azért egészen másképpen zajlik az információk gyűjtése és feldolgozása, hiszen van rá dedikált szakember. A kkv-k számára ezt tudjuk mi extra elemként biztosítani a kollégáink szakértelmén keresztül.
Kollega-Tarsoly Dániel: A két szegmens termékhasználata is eltérő. Amíg a közepes vállalkozásoknak, illetve a mikro-, és kisvállalkozásoknak jellemzően tökéletesen megfelel a támogatott termékpaletta, azaz a több, mint 20 éve működő Széchenyi Kártya Program, illetve az egyéb standard feltételeket tartalmazó támogatott konstrukciók, addig a nagyvállalatok gyakran ki vannak szorítva ezekből, ők inkább a piaci hitelekkel, vagy azokkal a speciális termékekkel tudnak operálni, ahol a konstrukció nem zárja ki a vállalatméret alapján a legnagyobbakat.
Ha a hitelek különböző formáit vesszük górcső alá, akkor azt látjuk, hogy a forgóeszközhitelek egyértelműen teret nyertek az idei évben, de látjuk azt is, hogy az előző két évben már hasonló volt a trend. A beruházási hitelek esetében nincs ekkora kereslet. Amíg nagyvállalati beruházási hitelek meg tudják mozdítani a hitelpiacot, addig a tömeget képező kisebb vagy közepes vállalkozásoknak a beruházási hitelhez tapadó hitelvolumen emelkedése a piacon uralkodó, 2–2,4 százalék körüli emelkedést mutat.
Ha egy magyar cég most külső forrást szeretne bevonni, hitelt szeretne felvenni, melyek a legnagyobb buktatók? Mire kell mindenképpen odafigyelnie?
Nyisztor Péter: Számtalan kérdés vetődik fel ilyenkor, ami önmagában meghatározhatja azt, hogy milyen jellegű finanszírozási igény az, ami helyén való az adott vállalkozás számára. Mi azt a gyakorlatot folytatjuk, hogy már az előkészítési fázisban beszélünk az ügyfelekkel, megpróbáljuk megérteni azokat az indokokat, amelyek szükségessé tehetik egy hitel felvételét, vagy más finanszírozás forma igénybe vételét. Azt gondolom, hogy a finanszírozás tekintetében elég széles a paletta ahhoz, hogy meg tudjuk találni benne az optimális megoldásokat. Azt nehezen látom elképzelhetőnek, hogy egy bank vagy egy szakértő segítsége nélkül a legtöbb esetben el lehessen érni ugyanezt az eredményt.
Ne felejtsük el azt sem, hogy egy ilyen helyzetben nem csak banki finanszírozásokról beszélhetünk. Vannak kockázatcsökkentő egyéb tényezők, például faktoring szolgáltatások. Nem mindig gondol bele az ember, hogy ez nem csak egy finanszírozás, de valamilyen kockázatcsökkentési eszköz is egyben. Emellett például a Demján Sándor Program égisze alatt is vannak tőkebevonási lehetőségek, ha a mostani extra támogatási lehetőségeket is figyelembe vesszük. Tényleg az a legfontosabb kérdés, hogy mire van leginkább szükség, és milyen optimális struktúrát lehet ennek kapcsán kialakítani, ami aztán a cég szempontjából fenntartható növekedést is eredményez.
Kollega-Tarsoly Dániel: Ha tippet, trükköt, praktikát szeretnénk megosztani, hogy mik azok, amiket a banki kockázatkezelők rigorózus tekintetei vizsgálnak, akkor általában azt szoktuk javasolni, hogy legyen legalább két lezárt pénzügyi éve a vállalkozásnak, ami általános elvárás a mérlegalapú finanszírozásnál. Ne legyen a cégnek semmilyen köztartozása, hátraléka, főleg ne adóhatósággal szemben és ne szerepeljen a banki rossz adósok listáján. Legyen egyértelmű és jól átlátható a tulajdonosi struktúra. A vállalkozás által megtermelt bevétel pedig legyen elegendő a tervezett hitel részleteinek fizetésére a bevételekkel azonos devizanemben.
Fontos, hogy milyen célra és mekkora hitelösszeget igényel az adott vállalkozás. Az ügyfél pénzügyi számainak mind mérlegalapon, mind pedig jövőbe mutató cash flow alapon meg kell felelniük az alap elvárásoknak, és ezt alá kell támasztani reális feltételezéseket tartalmazó üzleti tervvel. Egyébként a hitelezést tudják támogatni azok a bank szempontjából kockázatcsökkentő elemek, mint például egy garanciaintézmény kezessége, ami a banki hitelt biztosítja és csökkenti a bank kockázatát. Ha ilyen garanciát igénybe tud venni a hiteligénylő, akkor az érdemben támogatja az elbírálási folyamatot. A támogatott termékeknél előfordulhat, hogy valamelyik ágazatot kizárják az adott konstrukcióból, erre is érdemes a hitelfelvétel előtt odafigyelni, de a banki kapcsolattartó kollégáink is mindig felhívják ügyfeleik figyelmét a részletekre.
Szeptemberben indult a Magyar Nemzeti Bank Minősített Vállalati Hitel programja. Mit várnak ettől a programtól, milyen hatása lehet a vállalati hitelezési szegmensre? Mit várnak az MBH Bank két minősített terméktől, és melyiket kinek ajánlják?
Kollega-Tarsoly Dániel: A Minősített Vállalati Hitel egy olyan kötött feltételrendszerrel kibocsátott kereskedelmi banki hiteltermék, amelyet konstrukció és folyamat oldalról is átvizsgált a Magyar Nemzeti Bank: az adott kereskedelmi bank előterjeszti minősítésre az ügyfelei számára kínált vállalati hiteltermék pályázatát az MNB felé, aki elbírálja és ellátja a szükséges tanúsítványával. Az MBH az elsők között két hitelterméket is benyújtotta pályázatát az MNB-hez, és mindkettőt pozitívan bírálta el a jegybank. Az egyik a klasszikusan mikro- és kisvállalatok számára elérhető Vízió Beruházási Hitel. A másik pedig a legalább egymilliárd éves nettó árbevétel rendelkező cégek beruházásait támogató MBH Beruházási Kölcsön.
A konstrukció keretében az igénylés csökkentett adminisztrációval, digitális folyamaton megy keresztül, ahol a hitelek maximum 10 éves futamidővel és legfeljebb 2 éves türelmi időszak mellett érhetők el. Fontos, hogy ezek a banki hiteltermékek kifejezetten beruházásösztönző céllal készültek a kkv szegmens számára. Kedvező tulajdonsága, hogy a futamidő egyharmadában, de legfeljebb két évig nulla százalék a bank kamatfelára. Tételezzük fel, hogy egy vállalkozás a beruházásai megvalósítására 10 éves kölcsönt szeretne felvenni.
Ebben az esetben a futamidő első két évében 0 százalék a bank kamatfelára, tehát kizárólag a jelenleg kb. 6,5 százalékos báziskamatot kell megfizetni. A második év után a bank a futamidő hátralévő nyolc évében előre megállapodott módon legfeljebb 3,5 százalékot tehet rá a báziskamatra és ezen felül csak a szerződéskötési díjat számíthat fel, ami legfeljebb 1 százalék lehet, de az 1 millió forintot nem haladhatja meg az összeg.
Friss a program, még ismerkednek vele a vállalkozások. Leginkább azoknak a cégeknek szoktuk ajánlani, akiknek az úgynevezett de minimis támogatási kerete kimerült, ugyanis ez a hitel nem érint de minimis keretet, nincs támogatás tartalma a kölcsönnek.
Nyisztor Péter: Vannak olyan cégek, akik már többféle támogatási formát igénybe vettek az elmúlt évek során, tehát jelenleg nem tudnak igénybe venni egyéb kedvezményeket a hitelfelvétel során. A kérdés, hogy a tervezett beruházásaik ki tudják-e termelni az első időszakban a több, mint 3 százalékos kamatkülönbözetből adódó költségeket. Több más tényező mellett az elgondolkodtatja a hitelfelvevőket, hogy ezt a plusz terhet érdemes-e bevállalniuk.
Mik az eddigi tapasztalatok, mennyire népszerűek ezek a konstrukciók? Vannak már esetleg adatok arról, hogy hány cég érdeklődik irántuk?
Kollega-Tarsoly Dániel: Az MNB ezt egy hosszú távú programnak szánja, amelynek még nagyon az elején vagyunk. Jelenleg azt látják a kereskedelmi bankok, hogy azon ügyfelek körében jelentkezik a kereslet, akiknek már vagy kimerült a de minimis kerete vagy valamilyen okból nem vehetnek részt a támogatott konstrukciókban.
Nyisztor Péter: Az is fontos egyébként a Minősített Vállalati Hitelnél, hogy miközben a többi támogatott konstrukcióban, főleg az Eximnél előfordulnak bizonyos ágazati kizárások, addig a Minősített Vállalati Hitelek esetében gyakorlatilag nincsen semmilyen ágazati kizárás és hitelcélkizárás sincs.
Forró téma a betéti piac a magyar bankpiacon, mit érdemes most figyelni a hírekben ezzel kapcsolatban?
Kollega-Tarsoly Dániel: Amennyire alszik most a hitelpiac annál jobban pezseg a betéti piac. Azt érzékeljük, hogy ezen a területen most minden kereskedelmi bank aktív és a nagyobb összegű vállalati betétekért, illetve látra állományokért egyre nagyobb a harc.
Összességében az egész vállalati hitelezési szegmenst tekintve, illetve az MBH Bankot tekintve milyenek a kilátások akár idénre, akár mondjuk a jövő évre vonatkozóan?
Kollega-Tarsoly Dániel: Egy banktól minden piaci szereplő, legyen az befektető, ügyfél vagy munkatárs a megbízhatóságot és stabilitást várja el – joggal. Azt a kitűzött célt, hogy a vállalati szegmensben eddig megszerzett meghatározó piaci pozíciónkat és a nagyságrendileg 20 százalékos piaci részesedésünket megtartsuk, ebben az évben is hozni fogjuk.
Nyisztor Péter: Az MBH Bank továbbra is komoly szerepet szeretne vállalni a hazai cégek támogatásában, és ez igaz a finanszírozási igényük teljesítésére is. Minden adva van nálunk ahhoz, hogy ahogyan a korábbi években, úgy a jövőben is nemcsak, hogy teljesítsük ezeket a célokat, hanem túl is teljesítsük ezeket. Számunkra ez azt jelenti, hogy - ahogyan az elmúlt időszakban is - bizonyos ágazatokban, vagy szegmensekben a piachoz képest nagyobb mértékben tudjunk növekedni. Végeredményben a mi sikerünk az ügyfeleink sikere is, ez egy oda-vissza működő partnerség.
