Magánból önkéntes nyugdíjpénztárba
Nyílt levélben fordult tegnap a 60ezren a MAGÁNnyugdíjukért Facebookon szerveződő civil csoport a hazai magánnyugdíjpénztárak vezetőihez, arra kérve őket, hogy a rendelkezésükre álló szakmai tudás birtokában alkossanak részletes koncepciót a megmaradt magánpénztári rendszer önkéntes pénztári rendszerbe olvasztásáról. Az egyik érv, ami emellett szól, hogy 2011 óta a magán-nyugdíjpénztárak is önkéntessé váltak, így nem igazán célszerű két, azonos célt szolgáló önkéntes rendszert egymástól párhuzamosan működtetni. Emellett csupán 60 ezer pénztártag kedvéért nem is racionális fenntartani a magán-nyugdíjpénztári rendszert.
A kéréssel a szervezet nyitott kapukat dönget, maguk a kasszák is ugyanígy vélekednek, és szívesen összevonnák a kétféle intézménytípust. A négy megmaradt magánnyugdíjpénztár közül három fogott össze eddig, hogy kidolgozza az erre vonatkozó törvényjavaslatot. A munkát a jövő év elején meg is kezdik – mondta lapunknak Kutiné Csurgai Ágota, a Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.
Kérdés persze, meg tudják-e majd győzni a pénztárak a két ág összeolvasztásáról a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM), ami eddig nem hajlott erre. Az NGM azért ellenezte eddig a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások önkéntes nyugdíjpénztárba való átvitelét, mivel az önkéntes kasszákból már korábban, a nyugdíjkorhatár elérése előtt fel lehet venni a pénzt, amit ráadásul egy összegben is megtehet a tag, nem csak járadék formájában, ami a magánnyugdíjpénztáraknál előírás.
Kutiné szerint azonban ezeket a problémákat kezelni lehetne. Az önkéntes nyugdíjpénztárakról szóló törvényben szerepel az úgynevezett „elismert pénztár” intézménytípus, amely alkalmas társadalombiztosítási és más szociális ellátások nyújtására is. Az elismert pénztári ág szabályozását a szakember szerint az önkéntes pénztárakról szóló törvényen belül külön fejezetben lehetne rendezni. Ha a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat átvinnék az önkéntes rendszerbe, akkor célszerű lenne ilyen, elismert pénztári ágat működtető pénztárakba vinni.
Ebben a pénztári ágban azt is biztosítani kellene, hogy a korábbi magán-nyugdíjpénztári megtakarítás egy külön számlán legyen, ahonnan csak a nyugdíjba vonulás után, járadék formájában vehetik majd fel a tagok. Azt is rögzíteni kell, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak ezeket a megtakarításokat a magánkasszák számára megszabott módon, válaszható portfóliós rendszerben kezeljék. A pénztárak szerint az is célszerű lenne, ha a tagok vagyonát beolvadással vihetnék át a magánkasszák az önkéntesekbe, ez sokkal olcsóbb megoldás lenne, mintha a tagok egyenként kezdeményeznék az átlépéseket.
Hogy a kormány hogyan fogadja majd a pénztárak javaslatát, még nem tudni. Az NGM eddig nem tűnt támogatónak abban, hogy a mintegy 205 milliárd forintnyi magánnyugdíj-vagyon átkerüljön az önkéntes rendszerbe. Sőt, a 2015-ös költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatból is azt lehet kiolvasni, szívesen államosítanák a megmaradt pénzt is. Jövő év elejétől előírják például a kötelező havi tagdíjfizetést, amit a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) rendszeresen vizsgálnia kell. Ha egy pénztár tagjainak kevesebb mint 70 százaléka fizeti csak a tagdíjat, akkor októbertől el kell rendelni az intézmény végelszámolását. Ma egyébként két pénztár – a Budapest és a Horizont – közgyűlése is tárgyalni fogja a kötelező tagdíj mértékét.
