Pénzügyi oktatás: diagnózis és terápia

Pénzügy

Milyen szerepe van a pénznek az életünkben? Angus Deaton a szegénység mérésének módszertanáért kapta 2015-ben a közgazdasági Nobel-díjat, aki megállapította, hogy a pénz igenis boldoggá tesz akkor, ha az ember a nélkülözésből a megélhetésbe, majd a biztonságba kerül általa. Bár a kutatás arra is rámutat, hogy egy bizonyos szint fölött a több pénz már nem okoz jelentős életminőség-javulás, a pénzügyi biztonság megteremtése az ember egyik legfontosabb motivációja, aminek nemcsak egyéni, de társadalmi, makrogazdasági relevanciája is van. Minden gazdasági szereplő elemi érdeke, hogy az ország polgárai tájékozottak legyenek a pénzügyek területén, és pénzügyi döntéseiket kellő körültekintéssel hozzák meg. Számos országban ezért nemzetstratégiai prioritásként határozzák meg a lakosság pénzügyi kultúrájának fejlesztését, s ez különösen jellemző lett a pénzügyi válság kirobbanását követő időszakban. Hazánkban azonban ilyen stratégia korábban nem készült.Pénzügyi edukáció: diagnózis és terápia.

Forrás: AFP

Számos kutatás igyekezett válaszolni arra a kérdésre, hogy megfelelő-e a magyarok, különösen a fiatalok pénzügyi kultúrája. Ezen belül: milyen az attitűdjük a pénzhez; milyen pénzügyi tudással és kalkulációs készséggel rendelkeznek; milyen pénzügyi viselkedés, megküzdési stratégia jellemző rájuk; vannak-e pénzügyi céljaik; készítenek-e költségvetést stb. Elmondhatjuk, hogy ezek a felmérések összességében negatív képet festenek a magyar lakosság pénzügyi kultúrájának fejlettségéről, és jellemzően ugyanazok a kockázatok, tudásbeli és készségbeli hiányosságok merülnek fel időről-időre. Kovács Levente és Terták Elemér frissen megjelent könyvük szerint akár a hazai, illetve a nemzetközi (OECD) összehasonlító kutatásokat nézzük, akár a közelmúlt súlyos hitelválságát vesszük alapul, akár az egyes befektetési szolgáltatók körül kialakult súlyos anomáliákat elemezzük, azt kell megállapítanunk, hogy Magyarországon a lakosság pénzügyi kompetenciái (tájékozottsága, felkészültsége, gyakorlata, attitűdje) messze elmarad a kívánt, a piacgazdaságban eligazodáshoz szükséges, nélkülözhetetlen szinttől. A Pénziránytű Alapítvány OECD módszertanán alapuló kutatási eredményei szerint tendencia, hogy a lakosság pénzügyeit tekintve kevésbé megfontolt, gondos és előrelátó lett 2015-re, mint volt a korábbi 2010-es felmérés alkalmával.

Egyre kevesebben készítenek családi költségvetést, illetve tendenciaszerűen csökkent a pénzügyi feladatokat helyesen megoldani tudók aránya. Jó hír viszont, hogy napi megélhetési gondokkal 2015-ben kevesebb válaszadó találkozott, mint 2010-ben. Mindez összefügghet a kedvezőbb munkanélküliségi, GDP és inflációs adatokkal. Egy 2013-ban az Állami Számvevőszék által támogatott kutatás, emellett felhívja a figyelmet arra, hogy a középiskolai pénzügyi-gazdasági képzésben részesültek pénzügyi kultúrája nem fejlettebb az ilyen képzésben nem részesülteknél. Ennek apropóján készült el az Állami Számvevőszék második felmérése, amely a hazai pénzügyi kultúra fejlesztését végző programokat veszi górcső alá. A kutatás eredményei arra engednek következtetni, hogy a fejlődés egyik gátja az lehet, hogy bár a közoktatásban tanulók jelentős hányada részesül általában a közoktatáson kívüli pénzügyi kultúra fejlesztését célzó képzésben, ezek a képzések igen rövidek, alig pár órásak voltak. Ráadásul a rövidebb képzések jellemzően több témát is átfognak, ezáltal egy-egy téma feldolgozására még kevesebb idő jutott. A képzések eredményessége szempontjából további kockázatot jelentett, hogy a képzési tematika, a tananyagok rendelkezésre állása, nyilvános elérhetősége nem volt jellemző.

A pénzügyi kultúra fejlesztéséről szóló kutatási jelentéssel egy időben jelent meg a Pénziránytű Alapítvány által támogatott „Iránytű a pénzügyekhez” című tankönyv, amely 2016 tavaszán átesett a tankönyvvé nyilvánítási eljáráson. A tankönyv megpróbálja a hazai oktatás egyik régi hiányosságát pótolni, ezáltal áttörést elérni a pénzügyi kultúra iskolai fejlesztésében. Emellett az Alapítvány úgy ítélte meg, nem lehet szerencse kérdése, hogy a következő generáció mit tud az életét meghatározó pénzügyi kérdésekről. Megítélésük szerint sokkal tudatosabban és szervezettebben kell felkészítenünk a gyerekeket, fiatalokat annak érdekében, hogy felnőttként jobban boldoguljanak, természetesebben, magabiztosabban mozogjanak a pénzügyek világában. Ennek érdekében született például az általános iskolásoknak szóló, „Küldetések a pénz világában” című tankönyv is. Mindezek mellett a Nemzeti Alaptantervben a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia fejlesztésének egyik elemeként a Pénzügyi és vállalkozói ismeretek tantárgy is bevezetésre került a szakképzési gimnáziumok 10. osztályában, ahol pénzügyi alapismeretek mellett gyakorlatorientált vállalkozói ismereteket tanulnak a diákok 2016-2017-es tanévtől. A lakosság, benne a fiatalok pénzügyi tudatosságának, pénzügyi jártasságának erősítése fontos nemzeti feladat, ezért nemzeti stratégia készült a pénzügyi tudatosság fejlesztésére, amely még a nyár előtt a kormány asztalára kerülhet.

Összességében tehát elmondható, hogy az említett lépések nagy valószínűséggel kimutatható változásokat hozhatnak a fiatalok pénzügyi kultúrájában, tudatosságában és viselkedésében, melynek eredményei reményeink szerint egy újabb felmérésben is megmutatkozik majd.

MAGYAR VÁLLALATOK, CSALÁDI VÁLLALATOK - HOGYAN LEGYÜNK SIKERESEK?

Nekik már sikerült. Mi van a sztori mögött? Szeptember 28-án Balogh Levente, Gablini Gábor elárulja.
Részletek: rendezvenyek.vg.hu

09:20
Gazdaság

Több sebből is vérzik az atomegyezség

A nagyhatalmak megpróbálják rábírni Donald Trump amerikai elnököt, hogy ne mondja fel az Iránnal kötött nukleáris megállapodást.
09:03
Gazdaság

Egyre több pénzt keresünk

A bruttó és a nettó keresetek júliusban egyaránt 13,1 százalékkal, az év első hét hónapjában pedig 12,6 százalékkal nőttek a KSH adatai alapján.
Világgazdaság Piactér