BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Buda-Cash: szűkmarkú átmeneti segítséget kapnak csak a károsult önkormányzatok

Csak egy hónapos, átmeneti segítséget kapnak a Buda-Cash ügy miatt tulajdonképpen fizetésképtelenné vált önkormányzatok. Arról egyelőre nincs szó, hogy mi lesz az elbukott pénzekkel. A mostani segély láthatóan csak az aktuális bér- és segélykifizetésekre lesz elég.

A Magyar Közlöny különszámában jelent meg a Buda-Cash botrányban károsult 67 önkormányzat megsegítéséről szóló kormányhatározat. Orbán Viktor miniszterelnök külön fogadta is az érintett települések vezetőit szerdán, ahol – Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki sajtóiroda vezetőjének közlése szerint – „megállapodás született arról, hogy a kormány közel 245 millió forint rendkívüli támogatásban részesíti a pénzügyi vészhelyzetbe került önkormányzatokat”. Igaz: a támogatást a nemzetgazdasági tárca államtitkára már hétfőn az Országgyűlésben is bejelentette.

A segítség azonban csak átmeneti lesz, és nem is túl nagy. A rendelkezés szerint a támogatás összegét az érintett 67 önkormányzatnak június végéig kell felhasználnia, ám legkésőbb júliusig vissza is kell azt fizetni az államkincstárnak. Az összegek alapján azonban úgy néz ki: csak egy-két hónap bér- és segélykifizetésének fedezetét kapták meg a károsult önkormányzatot.

A legtöbb támogatást most Vaja városa kapja, 25 millió forintot, míg a legkisebb összegű segítség Péterhida önkormányzatának megy: 140 ezer forint. Siklós 12,7 millió forintot kap, igaz a város – az új számlavezető pénzintézettől kapott hitel segítségével – meg tudta őrizni a fizetőképességét annak ellenére is, hogy 170 millió forintja ragadt bent a brókercéghez kötődő DRB bankcsoportnál. Almásfüzitő, amely a botrányban 700 millió forintos, 12 éves megtakarítást veszített el most egy fillért sem kap. Igaz, a település képes fizetni a béreket és a segélyeket, mivel nem

Arról egyelőre nem esik szó a hivatalos tájékoztatásban, hogy a pórul járt önkormányzatok kapnak-e más támogatást. Havasi Bertalan csak arról tájékoztatott, hogy a miniszterelnöki megbeszélésen a résztvevők egyetértettek abban, hogy a botrány a „a felelőtlen devizahitezés mellett a 21. század legnagyobb hazai, intézményesített pénzügyi visszaélése.”

A sajtóiroda vezetőjének közlése szerint a kormány a teljes feltárásban érdekelt, „mert világos választ kell kapnia mindenkinek: hol a pénz?”. A kabinet konzultációt sürgetett a Bankszövetséggel és a Magyar Nemzeti Bankkal, hogy milyen lépések szükségesek a pénzügyi ellenőrzés javításának tekintetében. (Az NGM kedden jelentette be, hogy számos pontból álló szigorító javaslatot tervez benyújtani a Parlamentnek.)

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.