„Eposzi léptékű változás”

Vöröshasú. Példátlan következetességgel dolgozik Kína a jüan piaci szerepének erősítésén. Peking tervei szerint a jüant először Ázsiában kell a legfontosabb kereskedelmi fizetőeszközzé tenni, hosszabb távon pedig az euró és a dollár mellett a harmadik globális tartalék valutává válhat a kínai pénz. Az időpont nem is lehetne jobb a terv keresztülviteléhez: az euró jövője bizonytalan, a dollár pedig folyamatos nyomás alatt van. Ennek ellenére sem biztos, hogy a jüannak sikerül elfogadtatnia magát. Kína ugyanis bürokratikus úton próbálja meg irányítani a folyamatot, miközben korábban mindig a piaci erők határozták meg, melyik pénznem válhat igazi globális fizetőeszközzé.

A kínai monetáris politika irányítói a vállalati hitelek piacán keresztül próbálják meg bejuttatni a jüant a globális vérkeringésbe. Becslések szerint a hongkongi pénzpiacon az idén több mint 100 milliárd jüan (3185 milliárd forint) értékben jegyezhetnek jüanalapú vállalati kötvényeket 2011-ben, ez a tavalyi érték több mint kétszerese. Az érdeklődés igen nagy: a McDonald’s már augusztusban kibocsátott jüanalapú kötvényeket, októberben pedig az építőipari gépeket gyártó Caterpillar. Az idén a BP és az orosz kohászati óriás, a Ruszal is hasonló lépésre készül.

Abban az esetben, ha a hongkongi kísérlet sikerül, és a jüanalapú kötvények iránt nő a kereslet, a kínai fizetőeszköz válhat a legfontosabb kereskedelmi fizetőeszközzé Ázsiában – mutat rá az FTD. Innen pedig már csak egy lépés, hogy a jüan is belépjen a fontos tartalék valuták sorába. A kínaiak már most „vöröshasúnak” nevezik a pénzüket, utalva az amerikai dollár bevett becenevére, a „zöldhasúra”.

Szakemberek szerint a jüan szerepének megerősödése alapvető változásokat hozhat a globális pénzügyi rendszerben és a nemzetközi politikában. „Elképzelhető, hogy eposzi léptékű változás előtt állunk” – fogalmazott Qu Hongbin, a HSBC bank közgazdásza. „A világgazdaság lassan, de biztosan a vöröshasú felé mozdul el a zöldhasútól” – tette hozzá.

A globális válság előtt alig használták a jüant a kínai határokon kívül. A 2008-ban bekövetkezett pénzügyi összeomlást követően azonban lazított a korábbi merev szabályozáson Peking. A kínai illetékesek szerint ugyanis a globális válság egyik fő oka, hogy a jelenlegi pénzügyi rendszer horribilis fizetésimérleg-hiány felhalmozását teszi lehetővé az USA számára. A jüan nemzetközi szerepének erősítését ez a megfontolás motiválja.

Peking 2010 júniusában kiterjesztette a jüanalapú elszámolási rendszert a világ összes országával folytatott kereskedelmi ügyletekre, júliusban pedig engedélyezte, hogy a hongkongi tőzsdén jüanban is bonyolítsanak tranzakciókat. Ezt követően augusztusban befektetők egy válogatott csoportja, többek között külföldi jegybankok számára lehetővé tették a hazai kötvénypiachoz való hozzáférést.

A nyitási folyamat kézivezéreltsége miatt azonban kételyek is felmerültek a jüan világhódító útja kapcsán. Nincs rá példa, hogy korábban bárhol politikusok által megszabott menetrend szerint vált volna egy valutából nemzetközileg elismert, teljesen konvertibilis fizetőeszköz – áll a brit Chatham House kutatóintézet nemrég kiadott tanulmányában. Ráadásul Peking úgy kívánja erősíteni a jüan szerepét, hogy közben a teljes konvertibilitást továbbra is korlátozásokkal igyekszik elodázni, így óvva a fizetőeszközt a valutapiaci árfolyam-ingadozásoktól. JK

A jüan mellett azután döntött a Világbank, hogy Kína hamarosan a harmadik legnagyobb részvényese lehet a nemzetközi intézménynek.

A bank közleményében kifejtette: a lépés azt a szándékát tükrözi, hogy támogatni szeretné a jüanpiacot.

A jüan mellett azután döntött a Világbank, hogy Kína hamarosan a harmadik legnagyobb részvényese lehet a nemzetközi intézménynek.

A bank közleményében kifejtette: a lépés azt a szándékát tükrözi, hogy támogatni szeretné a jüanpiacot.-->