Fekete bárány lett a forint és a zloty

A budapesti parkett irányadó indexe, a BUX mintegy két százalékkal, 23 207,57 pontig esett. A vezető részvények közül az OTP-t viselte meg a legjobban a pánik, árfolyama több mint 4 százalékkal, 6571 forintra csökkent. A világ többi tőzsdéjén is hasonló volt a helyzet, a tőkepiacok Európa-szerte a piros tartományban álltak tegnap este, és a vezető tengerentúli indexek is enyhe mínuszban tartózkodtak.

A friss deviza és piaci adatokról bővebben itt tájékozódhat!

„A vállalati eredmények ugyan a fejlett és a feltörekvő piacokon is jól alakultak, de ennek az volt az ára, hogy az államok eladósodtak” – magyarázza Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Bár az előretekintő értékeltségek még jónak tűnnek, a normalizált, üzleti ciklusoktól kisimított értékeltségek már magasak. Ennek következtében jelenleg a kockázattól való elfordulás jellemzi a részvénypiacokat, és az a kérdés, elindul-e egy komolyabb eladási spirál a tőzsdéken. Ennek az esélye Czachesz szerint különösen akkor nő majd meg, ha a tőzsdeindexek átesnek bizonyos kritikus szinteken. Ez az S&P 500 esetében az 1150 pontos határ, a DAX esetében az 5900–6000 pontos sáv lehet.

Tovább ütötték az eurót és a forintot is. A közös uniós fizetőeszköz árfolyama az 1,29-es szint alá süllyedt a dollárral szemben, ez több mint egyéves negatív rekord, az euró/forint árfolyam eközben megközelítette a 280-as szintet, a dollár ára pedig 217 forint fölé nőtt. A Bloomberg hírügynökség adatai szerint a forinttal és a zlotyval kapcsolatban a legpesszimistábbak jelenleg a befektetők, a súlyosbodó európai adósságválság miatt ugyanis csökken a korai euróbevezetés esélye. A hazai állampapírpiacra is negatív hatással voltak ezek a fejlemények: a referenciahozamok 0–29 bázisponttal nőttek.

Ami a jövőt illeti, a hazai szakemberek várakozásai meglehetősen pesszimisták. „Görögország nem tudja majd visszafizetni az adósságát, mindössze az a kérdés, ki és mennyit veszít emiatt” – mondja például Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnöke. A szakember szerint egyelőre azért nem hagyják a görögöket csődbe menni, mert annak beláthatatlan következményei lehetnek , a görögök adósságválsága továbbterjedhet előbb a dél-európai országokra, majd a szintén magas államadóssággal küzdő többi uniós országra, végül Nagy-Britanniára és az Egyesült Államokra is. Ha az államadósság kritikus méretet ölt, tehát nincs esély a csökkentésére, mi több, a további emelkedése valószínű, mert a gazdasági növekedés nem kompenzálja a kamatfizetést, akkor jön a restrukturálás/fizetésképtelenség vagy az inflálás.

Magyarországon is kritikus a helyzet – állítja Jaksity. A magas államadósság hazánkban ugyanis alacsony növekedéssel és foglalkoztatottsággal párosul. Emellett az sem igaz, hogy a saját fizetőeszköz miatt az ország az árfolyamon keresztül tud alkalmazkodni, mert a bankok magas devizahitel-állománya miatt a forint árfolyamát nem lehet rugalmasan kezelni, a magyar fizetőeszköz jelentősebb leértékelése ugyanis megrendítené a hitelintézetek tőkehelyzetét. HB