Ezt megelőzően számos adminisztratív folyamat megy végbe, jórészt a színfalak mögött, melyek közül egy most mégis nagy nyilvánosságot kapott és lázba hozta az országot. Az „izgalmas” téma az, hogy mi legyen a horvát euróérmék hátoldalán? A szabályok értelmében ugyan a bankjegyek mindenhol egyformák, de az érmék hátoldalán szereplő mintázatról az adott ország maga dönthet.
A Horvát Nemzeti Bank emiatt egy internetes szavazást hirdetett a témában, mely segít eldönteni a nagy kérdést. Az internetezők az euro.hr oldalon öt motívum közül választhatnak, melyeket egyenként értékelhetnek. A választható minták között szerepel a horvát címerből ismert négyzetrács, az ország földrajzi térképe, a nyest, mely az eddig használatos kúnának állítana emléket (a kuna nyestet jelent), Dubrovnik látképe, valamint a legrégebbi horvát nyelvemlék, a glagolita írassal készült Baščanska ploča kőlap. Az internetes szavazás a hónap végéig lesz elérhető, melynek győztes motívuma alapján alkotják majd meg művészek az érmére kerülő jelet.
Az első horvát euró kereskedelmi forgalomba 2023. január elsején kerül, és két héten keresztül a kúnával párhuzamos használatban lesz. Január 15-től viszont csak euróval lehet majd fizetni mindenhol. Természetesen nem kell aggódniuk azoknak sem, akiknek két hét alatt nem sikerül elkölteniük az összes kúnájukat, ők fél évig még minden postán, bankban és a FINA-ban is beválthatják a pénzüket euróra teljesen díjtalanul. Július 1. után viszont már csak a nemzeti bankban tudjuk beváltani régi kúnáinkat, igaz, ott erre még 30 évig lehetőségünk lesz. A horvát társadalom viszont megosztott a témában, mivel nagy részük attól tart, hogy a közös fizetőeszköz drágulást hoz majd. Egyes politikai erők szerint ráadásul a nemzeti szuverenitás is sérül az euró bevezetésével, ezért ők ragaszkodnának a kúnához. A kormánypárt, vagyis a Horvát Demokrata Közösség viszont úgy véli, hogy jót tesz majd az ország gazdaságának az európia fizetőezköz.
