A tél közeledtével aggódva figyelik a szomszédos országokban az energiahordozók világpiaci árának alakulását, az jól látszik, hogy ahol a piacot liberalizálták, ott a háztartások zöme képtelen lépést tartani a drágulással.

Fotó: Shutterstock

Csillagászati árak az önellátásra képtelen Romániában

Az elmúlt hetekben Romániában már nem a koronavírus-járvány negyedik hulláma miatt foganatosított korlátozó intézkedések, hanem az energiaárak drasztikus emelkedése foglalkoztatja leginkább a lakosságot. Az országban az év első felében 10–20 százalékkal drágultak az energiahordozók, ami elsősorban az államilag szabályozott árak megszűnésével áll összefüggésben, tavaly júliusban ugyanis a földgáz, idén januárban pedig a villamos energia lakossági árát is liberalizálták. 

A legfrissebb, augusztusi adatok szerint a villamos energia ára 24,65, a földgázé pedig 20,55 százalékkal nőtt a tavalyi év nyolcadik hónapjához viszonyítva, az energiaárakat – villanyáram, földgáz és távhő – együtt vizsgálva pedig 21,51 százalékos volt az áremelkedés. 

Jelenleg hozzávetőlegesen 180 lej (12 600 forint) a földgáz fogyasztói átlagára megawattóránként, a villamos energia esetében megawattóránként 770 lej (54 ezer forint). Októbertől azonban az egekbe szöknek az energiaárak Romániában, a szolgáltatók ugyanis 75–100 százalékos vagy ennél is nagyobb mértékű növekedésről tájékoztatták lakossági ügyfeleiket. Akad például olyan társaság is, amely a földgáz eddigi 64,5 lejes (1 lej 71,59 forint) megawattóránkénti tarifáját novembertől 260 lejre srófolja.

Nagy-Bege Zoltán, a romániai energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) alelnöke kérdésünkre úgy vélekedett, idővel normalizálódni fognak az árak, addig azonban a bukaresti kormánynak ki kell találnia, miképpen tudja a legkiszolgáltatottabb fogyasztókat rövid távon kisegíteni a téli fűtésszezonban, ami szerinte csakis valamilyen kompenzációs rendszer lehet. 

Hosszú távon azonban csak az energiaszektorban végrehajtott beruházások révén lehet elérni, hogy az ország ne legyen importra szorulva, és kedvezőbb tarifákon jussanak el az energiahordozók a fogyasztókhoz 

– jelentette ki az illetékes. Nagy-Bege szerint az Európai Bizottság nem nézné jó szemmel, ha a román kormány felső határt szabna a földgáz árának, ennek a lehetőségét ugyanis Florin Cîțu liberális miniszterelnök meglebegtette a napokban. A bukaresti kormány egyelőre az alacsony jövedelműek (mintegy félmillió háztartás) számára nyújtandó fűtéstámogatás folyósításáról döntött. Ezen túlmenően azt tervezi, hogy mintegy 13 millió fogyasztó villanyszámláját kompenzálja, azokét, akiknek a havi fogyasztása 30 és 200 kilowattóra között mozog. A földgázzal fűtő fogyasztók esetében a számlák 25 százalékát fedezné az állam, ezen túlmenően a tűzifára kirótt áfát 19 százalékról 5-re csökkentenék.

Egyébként miközben jelentős kőolaj- és földgázlelőhellyel rendelkezik, az ország az elektromos energia tekintetében 2018-ban nettó importőrré vált, a földgáz esetében pedig korábban is az volt; a térség államai közül Románia vásárolja a legdrágábban földgázt az orosz Gazpromtól.

Még nem tudni, mekkora lesz a drágulás Szlovákiában

A gáz- és áramszolgáltatás mellett a távfűtésért is többet kell fizetni jövőre Szlovákiában. A drágulás pontos mértéke még nem ismert, erről október vagy november folyamán a kormánytól elvben független árszabályozási hivatal (ÚRSO) dönt. A drágulást az energiaárak látványos világpiaci szárnyalása gerjeszti. 

Az elmúlt napokban a szlovák sajtóban megjelent hírek szerint a lakossági vezetékes gázszolgáltatás díjszabása jövőre 15–18 százalékkal nőhet, akik például földgázzal is fűtenek, azoknak a kiadásai éves szinten akár 100 eurónál is nagyobb összeggel emelkedhetnek. 

Viszont akik csupán főznek a gázzal, azoknak a többletkiadásai éves szinten alig 5 euróval kúszhatnak fel. Richard Sulík gazdasági miniszter augusztus végén jelezte, hogy januártól a háztartási villamos energia ára is kilowattóránként 1,5–1,7 centtel drágulhat, vagyis még egy átlagos, havi 200 kilowattórás fogyasztású háztartás is éves szinten 36–41 euróval fizethet többet az áramszolgáltatóknak. Az energiahordozók világpiaci árának erőteljes növekedését a távhőszolgáltatók sem hagyják figyelmen kívül, a társasházakban élőknek a távfűtésért szintén többet kell majd fizetniük. A legnagyobb, állami tulajdonban levő hőszolgáltató, az MH Teplárensky Holding – amely Pozsonyban, Kassán, Nagyszombatban, Zsolnán, Zólyomban és Turócszentmártonban biztosítja a távfűtést – máris jelezte, hogy jövőre átlagosan 10 százalékkal növelheti az árakat. A társaság a drágulást az emissziós kvóták áremelkedésével és a gáz világpiaci árának a növekedésével magyarázza. 

Szlovákia 2019-ben mintegy 27 ezer gigawattóra energiát állított elő és 31 ezer gigawattórányit fogyasztott el, vagyis az ország villamosenergia-behozatalra szorul. Viszont ha 2022-ben, illetve 2024-ben átadják a magyar határ közelében épülő mohi atomerőmű harmadik és negyedik reaktorát, akkor az ország energiaexportőrré válhat.

Politikai okokból kerül sokba a gáz Ukrajnában

Bő egy éve az ukrán kormány sajátos cselhez folyamodott, hogy ne emeljen a gázáron, bevezette az úgynevezett gázszolgáltatási díjat, amivel valójában 25 százalékkal megemelte a tarifát. Jelenleg 8 hrivnyába (kb. 90 forint) kerül egy köbméter földgáz, erre rakódik a már említett szolgáltatási díj.

Lehetne olcsóbb is a gáz, ha a vezetés nem csinálna politikai kérdést belőle. Az Oroszországgal való konfrontáció miatt az ukrán állami gázszolgáltató, a Naftogaz nem hajlandó közvetlenül vásárolni a Gazpromtól, ezért a szomszédos országoktól, sokáig Magyarországtól is vettek gázt. Az így beszerezett energiahordozó javarészt szintén orosz származású, és még többe is kerül, mint ha Kijev közvetlenül venné meg Moszkvától. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök Viktor Medvedcsuk Moszkva-barát ellenzéki ukrán pártvezető közvetítésével 25 százalékos árkedvezményt ajánlott fel Kijevnek, de az ukrán államvezetés nemet mondott rá. Ha elfogadta volna, Ukrajna ezer köbméterenként 175 dolláros áron juthatna hozzá az orosz gázhoz. 

Az Északi Áramlat 2. tranzitvezeték beüzemelésével tovább csökkenhet a Nyugat-Európába közvetlenül Ukrajnán át szállított orosz gáz mennyisége, ami a bevételkiesés miatt még tovább srófolhatja az országban az árakat.

A villamos energiáért kilowattóránként 1,68 hrivnyát (kb. 18 forint) kell fizetniük a fogyasztóknak. Korábban 100 kilowattos fogyasztásig csak 1 hrivnya (11 forint) volt a díj, s az azon felüli mennyiségért kellett többet fizetni, de pár hónapja eltörölték a kedvezményes kategóriát, s egységesítették az árat, ami elsősorban a csekély jövedelmű családokat érinti hátrányosan.

A rezsidíjak a 2014-es Euromajdan után növekedtek meg számottevően, s a drágulás folyamatos. Eleinte a lakosság széles rétegei igényelhettek állami rezsitámogatást, de annak keretösszegét évről évre csökkentik, s ezzel párhuzamosan szigorítják a jogosultak körét. Aki például rendelkezik valamennyi földterülettel, annak nem jár, mint ahogyan azok a családok sem élhetnek a lehetőséggel, amelyeknek valamelyik tagja külföldön vállal munkát. 

Egyelőre nincs áremelés Horvátországban 

Horvátország energetikai téren kiszolgáltatott helyzetben van, hiszen földgázból és elektromos energiából is importra szorul. Az éves szinten mintegy 2,6 milliárd köbméter gázt felhasználó gazdaság csupán 35 százalékát tudja saját, Szlavóniában és az Adrián kitermelt forrásaiból fedezni. 

Nagy előrelépés volt e tekintetben a Krk szigeti LNG-terminál megépítése, mert azzal az ország diverzifikálni tudta gázellátását, és már nem függ az orosz gáztól. 

A háztartások kilowattóránként bruttó 0,31 kunát, azaz 15 forintot fizetnek a gázért, az ipari felhasználók viszont ennél olcsóbban is hozzájuthatnak. Ezt az árat hatóságilag határozták meg, ám ténylegesen mégsem ennyit fizetnek a fogyasztók. A szállítási és raktározási díjak miatt ugyanis egyes települések között akár 10 százalékos eltérés is lehet. Az aktuális árak 2021 áprilisa óta vannak érvényben, és december 31-ig hatályosak, utána a fogyasztók áremelésre számíthatnak.

Ami az elektromos áramot illeti, ott némiképp jobb a horvátok helyzete. Az országnak évente 17,8 terawattóra áramra van szüksége, ennek ideális körülmények között akár a 75 százalékát is fedezni tudja saját termelésből. Délnyugati szomszédunknál még a 2021. január elsején életbe lépett árak érvényesek, ezek szerint egy átlagos háztartás 0,87 kunát, azaz 41 forintot fizet kilowattóránként az áramért. Ez az összeg ipari felhasználók esetében kevesebb mint felére, 0,42 kunára is csökkenhet. Az árak, akárcsak a gáz esetében, itt is hatóságilag meghatározottak, azzal a különbséggel, hogy nem az egységárba kalkulálják a rendszerhasználati díjakat és az egyéb költségeket, hanem fix havi díjként fizettetik meg a felhasználókkal. Az árak október végéig érvényesek, jelentősebb áremelkedésről viszont még nincs hír. 

Már Szerbiában sem olcsó az energiahordozó 

Gyakran hangoztatják, hogy európai viszonylatban Szerbiában a legolcsóbb az áram. Az alacsony életszínvonal miatt azonban minden kis drágulás nagy felháborodást vált ki a lakosság körében, míg a közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy az alacsony árak miatt elmaradnak a fejlesztések. A villanyszámlát számos adó, járulék és egyéb tétel terheli, egy kilowattóra nettó ára 7,867 dinár (1 dinár 3 forint). 

Szerbia évi 34 terawattóra áramot termel, miközben 32 terawattórányi mennyiséget fogyaszt. 

Az ország azonban nemcsak a balkáni régió, hanem egész Európa egyik leginkább szennyező villamosenergia-iparát működteti, mivel az áramtermelés mintegy 70 százalékban régi széntüzelésű erőművekre támaszkodik. 

Nem kis iróniával Európa szenesemberének is szokták nevezni. Részben azért lehet alacsony az ár, mert az EU-ban érvényes szén-dioxid-adó a nem EU-tag ország szénerőműveit nem terheli. 

A vezetékes földgáz ára régiónként, községenként, szolgáltatótól függően változik, de sehol sem kevesebb, mint 40 dinár köbméterenként. A számla végösszege tartalmazza a gázhálózat fenntartási és ellenőrzési díját is, a fogyasztásmérő-használati díjat, a selejtezés és felújítási költségek után fizetett járulékot, forgalmi adót és egyéb járulékokat, valamint a kiadott gázszámla költségét, ezenkívül különféle helyi, tartományi és köztársasági illetékekkel is terhelik sok esetben a gázszámlát. A fűtés, a főzés és a meleg víz előállítása egy 100 négyzetméteres átlagos háztartásban havonta mintegy 10 ezer dinárba kerül.

A politikai propaganda szerint ha kiépül a Török Áramlat 2. gázvezeték, csökkenhetnek az árak. Az országos szolgáltató Srbijagas igazgatója éppen a héten jelentette be, hogy október 1-jén Szerbián, vagyis a Török Áramlat 2. gázvezetéken keresztül érkezik meg Magyarországra az első gázmennyiség, míg a törzsudvarnoki tárolóban kellő mennyiség van tartalékolva. Azt is hangsúlyozta, hogy a lakossági földgáz ára nem változik a fűtési idény végéig, a nagyfogyasztók pedig az aktuális kereskedelmi áron juthatnak hozzá.