Vége a tilalomnak: újraindul a sóder- és homokbányászat Horvátországban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHorvátország 2009-ben csatlakozott a Natura 2000 programhoz, melynek eredményeként több, a természet védelmét szolgáló törvényt is megalkottak. Az egyik ilyen megtiltja az ország folyóiból a homok és a sóder kitermelését, azzal az indokkal, hogy az környezetromboló hatással jár, és árt a térség élővilágának. A törvényt végül 2013-ban némiképp felpuhították, nagyon szigorú feltételek mellett ugyan, de engedélyezték a mederhordalék kitermelését.
Fotó: Shutterstock
A liberalizáció azonban nem hozott érdemi változást, mivel a szigorú előírások miatt nem volt kifizetődő a kitermelés, ezért egyetlen bánya sem nyitott újra az országban. A horvát törvényeknek leginkább a szomszédos államok, azon belül is Bosznia-Hercegovina és Szerbia örült, hiszen a horvátoknak a homok- és sóderszükségletüket a tilalom miatt importból kellett kielégíteniük.
Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy míg a Duna és a Száva horvát oldalán bezártak a kotrók, addig a folyók túlpartján a szerbek és a bosnyákok megnövelték kapacitásaikat, hogy ki tudják szolgálni a horvát piacot is.
Ez az építkezési nyersanyagok árának megduplázódásához vezetett,
hiszen a megnövekedett szállítási költségeken kívül még vámot is kellett fizetni a külföldi homokért és kavicsért. A Glas Slavonije, egy horvát regionális napilap adatai szerint az elmúlt tíz évben Bosznia-Hercegovinából és Szerbiából több mint egymilliárd euró értékben szállítottak homokot és sódert Horvátországba.
Sok gondot okozott a felhalmozódott homok
A mederbányászat beszüntetése az elmúlt egy évtized során több olyan problémát is okozott, amelyekkel a törvényalkotók nem számoltak. A vastagon felgyülemlett üledék miatt a Dráva az év egy részén hajózhatatlanná vált, de az elzáródott meder megnehezítette az árvíz elleni védekezést is. Hasonló a helyzet a Száván és a mellékfolyóin, a Kulpán és az Unán. A helyzet súlyosságára az elmúlt hetek árhullámai világítottak rá.
Olyan folyók is kiöntöttek a medrükből, amelyek ekkora árhullámok esetén azelőtt soha.
A vízügyi szakemberek szerint a folyami kotrás újraindítása nagyban enyhítené a problémát, ami elsősorban a Dráván és a Száva felső szakaszain a legsúlyosabb. A szaktárca szerint a folyómedrek karbantartása nemzetbiztonsági kérdés, ezért hamarosan ki fognak dolgozni egy tervet, amely lehetővé teszi a kotrás újraindítását a kritikus szakaszokon.
Egyszer már újraindították a kotrást
A homok kitermelése a Drávából néhány évvel ezelőtt, szigorú feltételek mellett ugyan, de rövid időre újraindult. Akkor a Budapest–Eszék–Szarajevó autópálya részeként épülő Dráva-híd és útpálya építéséhez használták fel a folyóban felgyülemlett homokot.
A mederkotrás 460 ezer köbméter nyersanyag kitermelése és a sztráda megépítése után azonban a természetvédők nyomására leállt. Szerintük ugyanis a mederbányászat káros hatással van az ökoszisztémára, és tiltakoznak az ellen, hogy bizonyos körök üzleti érdekei felülírják a környezetvédelmi szempontokat.
