Szerbiában december 17-én előrehozott parlamenti választásokat tartanak. Azzal egy időben, a Vajdaságban, a tartományi parlamentben is előrehozott választások lesznek, és egyes szerbiai községekben, valamint Belgrádban is önkormányzati választásokat tartanak. A jelek szerint az egyesült ellenzék komoly próbatétel elé állíthatja Vucicot, illetve a szerb elnököt támogató koalíciót. A májusban két, halálos áldozatokkal járó szerbiai lövöldözés után ugyanis az ellenzéki pártok összefogtak, Szerbia az erőszak ellen néven hoztak létre csoportosulást.
Fotó: Sasa Djordjevic / AFP
Aleksandar Vucic szerb elnök évek óta a legnépszerűbb szerbiai politikus, pártja a Szerb Haladó Párt neve összeforrt az övével. Korábban, a köréje épülő koalícióval együtt rendre jókora fölénnyel nyerték meg az előrehozott választásokat, ő maga pedig az elnökválasztást. A jelek szerint azonban nincs már meg a korábbi nagy fölény, az egyesült ellenzék váratlanul komoly kihívás elé állíthatja a december 17-i előrehozott általános választásokon.
A két májusi, tragikus végkimenetelű lövöldözés során – melyek közül az egyik egy fővárosi iskolában történt – 19 ember halt meg. Az ellenzék természetesen politikai síkra terelte a közfelháborodást. Kampányuk részét képezi, hogy folyamatosan a hatalmi koalíciót okolják az erőszak terjedéséért.
Szerintük Vucic és kormánya a brutalitás kultúráját népszerűsítette, ezért került sor a tragédiákra.
A Kutatási, Átláthatósági és Felelősségi Központ (CRTA) Megfigyelő Missziójának elemzése szerint egyenlőtlenség, kétségek és fenyegetések jellemzik a szerbiai választásokat megelőző kampányt. Nem reprezentatív felmérésük szerint Vucic koalíciójának 49 százalék körüli a támogatottsága, míg az egyesült ellenzéké 40 százalék. Belgrádban a helyhatósági választásoknak szimbolikus jelentőségük is van.
Ott több felmérés szoros eredményt mutat, vagy ellenzéki győzelmet vetít előre.
Vucic több mint tíz éve van valamilyen hatalmi pozícióban, és karizmatikus személyisége most is döntő fontosságú lehet a választásokon. Pártja 2012-es kormányra lépése óta öt választást tartottak, jóformán kétévente voksoltak a polgárok. Csak egyszer, 2016 és 2020 között tölthették ki a megválasztott képviselők a parlamenti idejüket. Az ellenzék szerint ez tudatos törekvés, mert a permanens kampány elvonja a figyelmet az olyan sürgető, de megoldatlan kérdésekről, mint a Koszovóval kapcsolatos feszültségek, az elhúzódó uniós csatlakozás, a migránsválság és egyebek. Vucic tavaly kényelmes többséggel szerezte meg második elnöki mandátumát, de most azt is felróják neki, hogy miközben független közjogi méltóságként kellene fellépnie, a Szerb Haladó Párt kampányát irányítja, annak választási listája az ő nevét viseli.
A szerb magyar kapcsolatokat is befolyásolhatják az eredmények
Budapestről nézve is jócskán van tétjük a szerbiai választásoknak. Egyértelműnek látszik, hogy Magyarországnak sem mindegy, milyen erős lesz a továbbiakban a nemzeti érdekképviselet Belgrádban és Újvidéken. A szerb–magyar kapcsolatok az utóbbi években rengeteget javultak. Valóban történelmi csúcsról lehet beszélni. Ez a mindennapi életben is érezhető hatással van az ott élő közel 200 ezres magyar kisebbségre.
A jövő megértése érdekében fontos, hogy a szerbek nem lehetnek sikeresek a magyarok nélkül, a magyarok pedig nem lehetnek sikeresek a szerbek nélkül, úgyhogy egyértelmű, hogy mi motiválja az együttműködést
– hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Tanjug szerbiai hírügynökségnek adott, pénteken megjelent interjújában. Személyesen is jó kapcsolatokat ápol a magyar kormányfő a szerb elnökkel, gyakran találkoztak, egyeztettek fontos kérdésekben. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egykori elnökének, a közelmúltban elhunyt Pásztor Istvánnak hatalmas szerepe volt a két ország közötti kapcsolatok javításában.
Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda
A VMSZ egyetlen magyar pártként önálló, 250 fős listával indul a parlamenti választásokon, melynek első helyén Pásztor Bálint, a VMSZ megbízott elnöke, Pásztor István fia szerepel. Véleménye szerint a VMSZ-nek jó esélye van rá, hogy a mérleg nyelve legyen, ha az elnök pártja nem éri el az abszolút többséget a törvényhozásban. A magyar érdekképviselet, érdekérvényesítés szempontjából is fontos lenne a VMSZ-nek minél több mandátumot szerezni a köztársasági és a tartományi parlamentben is.
A két ország közötti kapcsolat valóban történelmi csúcson van, de ennek megtartásán folyamatosan dolgozni kell. A magyar kormány támogatja a vajdasági magyarokat, szerb részről pedig van erre fogadókészség. Mindez csak akkor folytatódhat, ha ezt szavazatokkal megerősíti a vajdasági magyarság. Mivel másik magyar előjelű párt nem is indul a választásokon, az ellenfél a „közöny” lehet, a szavazók távolmaradása. Ezért lenne fontos, hogy a vajdasági magyarok is felismerjék a helyzet fontosságát, és elmenjenek szavazni december 17-én – hívták fel többször is a figyelmet a VMSZ politikusai.
Koszovó, EU-csatlakozás, munkahelyteremtés
Az erőszak elleni harc, a koszovói kérdés megoldása mellett a kampány egyik legfontosabb témája az ország EU-csatlakozása, amelyet a VMSZ és a magyar kormány is támogat. De az elmúlt nyolc év sikeres gazdasági programjának folytatása is sokban függ attól, milyen lesz a fogadókészség szerb oldalon.
A Prosperitati Alapítványon keresztül a magyar kormány 12 500 munkahely megtartásához, csaknem 4000 új munkahely létrehozásához és 700 új vállalkozás elindításához járult hozzá. Segítségükkel több mint ezer délvidéki család juthatott saját otthonhoz, mivel házvásárlás támogatására is lehetett pályázni. Pásztor István, aki 16 éven át vezette a VMSZ-t, a legnagyobb délvidéki magyar pártot, október 30-án, 67 évesen, rövid, súlyos betegség után hunyt el.
