Teljesen átalakulhat a Duna, beköszönthet az aranykor: az ukránok és a románok már rájöttek, Magyarországnak lépni kell
A Duna Európa második leghosszabb folyója a maga 2860 kilométerével, a folyam Németországot, Ausztriát, Szlovákiát, Magyarországot, Horvátországot, Szerbiát, Romániát, Bulgáriát, Ukrajnát és Moldovát is érinti. A magyarországi szakaszon 417 kilométeren keresztül folyik, jelentős szállítmányozási lehetőséget biztosít – állapítják meg az elemzésben.
A vízi szállítás ára az elmúlt években jelentősen emelkedett, és az összes szállítmányozási formához képest még mindig az egyik legkisebb arányban van jelen.
A Duna által érintett országok közül kiemelkedik a román és az ukrán, valamint kisebb részben a szerb szakasz áruforgalmának mennyisége.
Romániában mintegy ezer kilométeren át szeli keresztül az országot a Duna, de az elmúlt években csökkent a romániai szakasz áruforgalma, a visszaesés 25 százalékos. Ugyanakkor – bizonyosan a háború miatt – az ukrán Duna-szakasz áruforgalma gyakorlatilag kilőtt.
Tengeri kapcsolat
Minden bizonnyal az egyik legnagyobb előnye a Dunán való szállításnak, hogy a folyam a Fekete-tengerbe torkollik, ezáltal a továbbszállítás újabb lehetőségeket kínál. 2023-ban a Duna–Fekete-tenger-csatornán szállított áru mennyisége 23 364 millió tonnát tett ki, amelyből 18 794 millió tonna nemzetközi szállítmány, 4570 millió tonna pedig belvízi szállítmány volt.
Ahhoz, hogy a vízi úton történő szállítmányozás gördülékenyen valósulhasson meg, fennakadások nélkül, szükséges, hogy ki legyen építve a multimodális terminálrendszer a folyam mentén, azaz helyben lehessen vasútról, közútról átpakolni.
Az elmúlt évtizedekben a dunai kikötők jelentősen átalakultak, a hagyományos belvízi kikötőkből modern logisztikai központokká váltak, jól integrálódtak a regionális gazdaságokba és jelentősen hozzájárultak a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez is.
Magyarország – csillogó hagyományok, nehézkes jelen
Magyarországon – a dunai országokhoz hasonlóan – gazdag hagyománya van a vízi szállítmányozásnak. A rendszerváltást követően ugyan jelentős visszaesés volt megfigyelhető a magyar vizeken történő nemzetközi szállítmányozás értékeiben, de a 2010-es évek után fokozatosan növekedni kezdett az így szállított áru mennyisége. Azonban 2020–2024 között újabb csökkenés figyelhető meg, ami főleg
- a regionális helyzetnek,
- valamint a vízi szállítás áremelkedésének,
- továbbá a gyakori alacsony vízállásnak tudható be.
2023-ban az előzetes adatok szerint a teljes (nemzetközi és belföldi) belvízi forgalom volumene 12 százalékkal, 5,2 millió tonnára csökkent az előző évihez képest.
A magyarországi Duna-szakaszon a legtöbb rakományt a gabonafélék és egyéb mezőgazdasági termékek teszik ki. Emellett érceket, szenet és építőanyagokat is gyakran szállítanak a folyón, de a szabványos konténerekkel megrakott hajó is egyre gyakoribb látvány a Dunán. Viszont ha a tényeket nézzük, jelentős lemaradásban van a Rajnához képest. Ahhoz, hogy ez a lehetőség jelentősen bővüljön,
a kikötők fejlesztésére van szükség. Minden valószínűség szerint a konténeres átrakókapacitás növelése hozhatná el a vízi szállítmányozás újabb aranykorát
– áll az Oeconomus tanulmányában.
