Előremutató, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a piaci alapú finanszírozásra ösztönözné a profi klubokat, de amíg nem csökkennek a központi bevételek, addig aligha születik meg az igény a pótlásukra
– mondta a Világgazdaságnak Esterházy Mátyás menedzser, az EM Sports Consulting Kft. ügyvezetője. A szakembert annak kapcsán kérdeztük, hogy Roskó Zoltán, az MLSZ operatív igazgatója a Figyelő hasábjain előrebocsátotta: a következő öt évben a fenntarthatóság felé terelnék a sportszervezeteket. A szövetség 300 millió forintos kötelező tartalékot írhat elő az NB I.-es csapatokat üzemeltető vállalkozásoknak a saját tőkéjükből, hogy felkészülten nézhessenek szembe olyan váratlan eseményekkel, mint a jelentős bevételkiesést hozó koronavírus-járvány. Azt is megszabhatja a szervezet, hogy a kiadási oldalon a klubok legfeljebb 70 százalékot fordíthatnak bérekre.
Esterházy Mátyás emlékeztetett: a nyugat-európai futballban főként a közel-keleti és ázsiai befektetők megjelenése miatt volt szükség a pénzügyi fair play bevezetésére, a régióban viszont más a helyzet.
Jelentős állami pénzcsap híján az osztrák vagy szlovák klubok már jó ideje a piacból élnek, elsősorban a játékoseladásokból és a nemzetközi kupák bevételeiből tartják fenn magukat
– hangsúlyozta a menedzser. Úgy látja, az elmúlt tíz évben a pályaépítés és a toborzás révén hazánkban az infrastruktúra és a hátország már megfelelő, a piaci finanszírozásra való átálláshoz pedig ideális esetben elegendő lehet öt év. A játékosügynök szerint ehhez elsősorban a fizetéseket, főleg a fiatal magyar játékosok bérét kellene csökkenteni. Amíg anélkül is megkereshetnek itthon évi nettó 100 ezer eurót, azaz 35 millió forintot, hogy rendszeresen pályára lépnek, nem fognak feleennyi pénzért egy, az NB I.-nél erősebb ligában megfeszülni.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
