BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Beépítik a lovit, kell a hely a lakóházaknak

A krónikus helyhiánnyal küszködő apró városállam ledózerolja egyetlen lóversenypályáját, hogy lakótömböket építsen a helyére. A tradicionális sportágnak ezzel itt befellegzett, lónyerítéssel legfeljebb a tévében vagy a még működő szingapúri állatkertben találkozhatnak az itt élők. Nézzenek inkább Forma–1-et.

Száznyolcvanegy éves történetének legszomorúbb napját élhette meg a szingapúri lóversenyzés, melynek búcsújáról és záró futamáról a nyertesek is vesztesként térhettek haza múlt szombaton.

Szingapúri lóversny
A szingapúri lóversenyeknek vége, a hagyomány már nem kötelez / Fotó: AFP

A nap fő attrakciójaként meghirdetett Grand Singapore Gold Cupért vívott küzdelemben elsőként célba ért dél-afrikai zsoké, Muzi Yeni a nézőközönség szívéből szólt, amikor azt mondta a győzelme után adott interjúban, hogy azért szeretné, hogy a kormány még egyszer átnézné a terveket, hátha megváltoztatja a véleményét. Ám erre semmi esély sincsen, ezt maga is tudta.

Szingapúri purparlé – vesztesekkel

A lóversenypályát üzemeltető Singapore Turf Club mindent megtett, hogy széppé varázsolja a búcsút: a légkondicionált VIP-páholyok megteltek rajongókkal, hírességekkel és külföldi vendégekkel, míg a lóversenypályán és a fogadási csarnokokban főleg az idősebb generációhoz tartozó fogadók követték az eseményeket. 

S bár mindenki tudta, hogy ez a futam lesz a végső, a búcsúra így is csak a harmadáig telt meg a 30 ezer fő befogadására alkalmas sportlétesítmény, jól jellemezve az idők múlását és a fiatal generáció más sportágak, új divathóbortok felé fordulását. 

A városállam nagy sportattrakcióját immár Forma–1-es autóverseny jelenti, 

bár abból évente itt csak egyet rendeznek, szemben a lóverseny heti rendszerességű futamaival. Legutóbb, szeptemberben a három napos autóversenyt és a köré szervezett szórakoztatóipari eseményeket 270 ezren követték a helyszínen. 

Esett a nézőszám, nőtt a lakosságszám

Bár a városállam lóversenypályájának megszüntetéséről szóló döntés tavalyi bejelentésekor sokkolta és tiltakozásra késztette a lovas közösséget és közönséget, azt senki sem vitatta, hogy a sportág már akkor is hanyatlóban volt. 

A nézőszám a 2010-es 11 ezer fős versenynapi átlagról 2019-re nagyjából hatezerre esett vissza, hogy aztán a pandémiával kapcsolatban hozott drákói szigorítások még ezt is megfelezzék: a járvány után már csak átlagosan háromezer kitartó nézője-fogadója maradt a futamoknak. Azaz utóbbiból sokkal több, hiszen az internetes fogadás rendszerét már jóval korábban bevezették a bevétel növelése érdekében.

A nemzeti derbi mindig is jelentős társasági esemény volt Szingapúrban / Fotó: AFP

A lóversenyzésnek Szingapúrban mindig is meg kellett küzdenie a helyért. A William Henry Macleod Read skót kereskedő által alapított Singapore Sporting Club 1843-ban, még a brit gyarmati időkben a hagyományokat átültetve a városközponttól északra fekvő Farrer Roadon rendezte meg első lóversenyét. Akkor ez világraszóló esemény volt, még munkaszüneti nappá is nyilvánították.

A város méretének és a sport iránti érdeklődésnek a növekedésével az időközben a nevét Singapore Turf Clubra változtató lóversenyszervezőnek is távolabbra kellett költöznie, 1933-ban egy gumifaültetvény helyén rendezték be a lovit, ahol egészen 1999-ig működhettek, akkor utolérte őket ismét a város: előbb szabadidősportok számára alakították át a helyszínt majd, hamarosan megjelentek a mérnökök is, hogy kimérjék a területen létesülő lakónegyedek helyét.

A pórnép pórul járt. A pandémia után nagyot zuhant a nézőszám. / Fotó: AFP

Innen költöztek mostani helyükre, ahonnan épp negyedszázad elteltével ismét távozniuk kell, de immár nincs hová. Pedig a pályát és a létesítményeket annak idején 384 millió amerikai dollár értékű beruházásban építették meg, a modern létesítményben

  • minden igényt kielégítő VIP-szektor,
  • kényelmes, 30 ezer fős lelátó,
  • 30 férőhelyes istálló
  • és éjszakai versenyek rendezésére alkalmas világítás is volt.

Ezek most mennek a kukába. A hatmillió fős, krónikus helyhiány miatt immár felfelé építkező, közel New York-nyi méretű Szingapúr visszakérte a mintegy 120 hektáros hektáros területet, hogy azon lakó- és középületeket húzhasson fel, jelképes zöldterületet meghagyva rekreációs célra. 

Persze nem a lóversenyzés az egyetlen sportág, amelyik a lakásépítés bővülésének áldozatául esett.

 Az utolsó 18 lyukú nyilvános golfpálya az év elején bezárt, hogy azt is beépíthessék. Elvégre minigolf is létezik a világon.

Szingapúr világelső volt a lóversenyzésben és ez a pálya az egyik legjobb volt, nem hiszem, hogy ide a lósport valaha is vissza fog térni– húzta alá Tim Fitzsimmons, a Fitzsimmons Racing versenyistálló vezető trénere és igazgatója, akinek tavaly több mint 50 lova volt, és aki 2007-ben jött Szingapúrba, ahonnan most vissza készül menni Ausztráliába.

A szingapúri lóversenyzés 181 évet élt / Fotó: AFP

Megengedőbb hangnemben kommentálta a helyzetet a Bloomberg újságírójának Song Ya Jing, egy 77 éves kisegítő szakácsnő, aki férjét kísérte el az utolsó futamokra. Mint mondta, ez egy szép és festői hely, de a fénykorának vége, és túl drága a fenntartása. 

Megérti az államot is, amely a lakhatási válság kezelése érdekében döntött a pálya bezárásáról és hasznosításáról. Búcsúzásképp megjegyezte, „Ki tudja talán az unokáim egyszer majd az itt megépülő lakótelepen lakhatnak”. A még messzi van, a múlt viszont még közel. Íme, az utolsó futam:

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.