A fapados légitársaságok elterjedése miatt rendkívül kitágult a világ, 1950-ben még mindössze 25 millió, 2017-ben pedig már 1,3 milliárd turista indult útnak világszerte az ENSZ Turisztikai Világszervezetének adatai szerint. Az idegenforgalom ezzel párhuzamosan a világgazdaság egyik húzóágazatává vált, becslések szerint a globális tizedét adja.
A turizmusnak ugyanakkor van árnyoldala is, amit egyre inkább megéreznek a népszerű turistacélpontok lakói.
Az és a rövid távú lakáskiadásra specializálódott cégek felverik a helyi lakásbérleti díjakat, a városokra zúduló turistaforgatag pedig a helyiek mindennapjait, a tömegközlekedést, a vásárlást is megnehezíti. A turistalátványosságok közelében pedig szinte mozdulni sem lehet a szelfiző turistáktól, a lakóknak pedig gyakran még este sincs nyugtuk a bulizni induló leány- és legénybúcsúzó csoportoktól.
Az idegenforgalom kellemetlen következményeit megelégelve az utóbbi években egyre több város igyekszik különadókkal és korlátozó intézkedésekkel visszaterelni a turizmus méretét a fenntartható mederbe.
Többek között Velence, Amszterdam, Bali, Edinbourgh és Új-Zéland is adót vetett ki, vagy tervez kivetni a turistákra, de nem azzal az egyébként bevett céllal, hogy az ebből származó bevételeket a turizmusba visszaforgatva tovább növeljék az ágazat méretét, hanem éppen a megnövekedett turistaforgalom visszafogására.
Az intézkedésekkel többnyire azokat a rövid időre érkező, árérzékeny turistákat igyekeznek távol tartani, akik nem költenek sokat az adott helyen, nem is az adott városban foglalnak szállást, így sok bevételt sem hoznak a településnek.
A tapasztalatok szerint ezeket az utazókat már egy néhány sör árának megfelelő extra díj is megfontolásra készteti.
A holland fővárosban például idén januártól 8 eurós díjat kell fizetniük azoknak a turistáknak akik legfeljebb 24 órát töltenének Amszterdamban. Az intézkedés bevezetése után egy héttel már két sétahajó is bejelentette, hogy nem állnak meg a város kikötőjében, azóta pedig több utaztató is hasonlóan döntött. A holland városnak tehát egy néhány eurós adóval rögtön sikerült kiszűrnie az alacsony árigényű villámturistákat.
Felvette a kesztyűt a túlzott tömegturizmussal szemben Velence is. Az évente közel 30 millió turistát fogadó történelmi jelentőségű olasz város a legforgalmasabb tavalyi hétvégén korlátozta a turisták belépését a városba, idén februárban pedig az egynapos turisták megsarcolásáról hozott döntött az önkormányzat.
Ennek értelmében májustól 3 eurót kell fizetniük azoknak a Velencébe érkező utazóknak is, akik egy éjszakát sem töltenek a városban, jövő évtől viszont a duplájára, 6 euróra emelkedik a közteher, de a forgalmasabb napokon akár 8-10 eurót is elkérhetnek majd az egy napra érkező vendégektől, akik 2022-től kezdve csak előzetes belépési regisztrációval látogathatnak Velencébe.
A turisták miatt lehet hamarosan fizetős San Francisco híres kanyargós utcája, a Lombard Street is.
A város egyik nevezetességének számító meredek utca közel fél kilométeres szakaszát 90 fokos hajtűkanyarokkal tűzdelték tele, hogy ezzel mérsékeljék annak a dombnak a természetes emelkedését, amire az út épült. A virágágyásokkal szegélyezett úton maximum 8 km/óra sebességgel hajthatnak keresztül az autósok, hogy egy különleges élménnyel legyenek gazdagabbak.
A probléma, hogy évente kétmillióan szeretnék megtenni ezt, ami mára oda vezetett, hogy tízórás dugók alakultak ki az utca környékén, a kialakult helyzet pedig már a helyiek biztonságát és életminőségét veszélyezteti. Egy néhány napja benyújtott helyi javaslat szerint ezért a jövőben hétköznapokon öt dollárt, hétvégén pedig tíz dollárt kellene fizetniük az autósoknak, a behajtást pedig előzetes bejelentkezéshez kötnék.
A túlzott turizmus visszaszorítása érdekében pedig már egymással is szövetkeznek is a városok.
Április elején 16, a globális turizmustól túlterhelt város képviselői Lisszabonban tanácskoztak a tömegturizmus jelentette kihívásokról. Lisszabon, Barcelona, Párizs, Sao Paulo, Szöul és tucatnyi másik nagyváros vezetői elfogadtak egy a maga nemében egyedülálló nyilatkozatot, amelyben elkötelezték magukat arra, hogy a fenntarthatóságot helyezik turizmusuk központi elemévé, és az új technológiák alkalmazásával biztosítják, hogy az ágazat a látogatók és a helyiek számára is előnyös maradjon. Az amszterdami és velencei példát tehát hamarosan újabb városok követhetik.
