Két éve nem látott mértékben nőtt vendégforgalom

Léptékét tekintve, régen látott élénkülésnek lehet tanúja a szakma, miközben a budapesti szálláshelyek 2019. november havi forgalmát veszi nagyító alá: a kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevételei a 20 milliárd forintot ostromolták, ami a 2018. év utolsó őszi hónapjával összevetve kétszámjegyű növekedést hozott – közölte elemzésében a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb statisztikái alapján 371.309 vendég (+5,1 százalék), 835.376 vendégéjszakát (+8,5 százalék) töltött el Budapest kereskedelmi szálláshelyein 2019. XI. hónapjában: ezzel immár a november a tavalyi év turisztikai szempontból legdinamikusabban növekvő hónapja a fővárosban.

2018-ban sem igazán volt példa hasonló léptékű bővülésre a vendégéjszakák dimenziójában: az utóbbi 24 hónap – két teljes év – idősorát tekintve csupán a 2018. február havi dinamika szárnyalta túl a 2019. novemberit (akkor 9,7 százalékos vendégéjszakaszám-bővülést mértek az előző év azonos időszakához viszonyítva).

Bár a szálláshelyek árbevételeinek kedvező alakulásához már hozzászokhattunk a 2019-es évben, attól még tény, hogy a tavalyi év novembere ebben is új rekordot – egyúttal kétszámjegyű növekedést – hozott: Budapest kereskedelmi szálláshelyeinek összesített, egyhavi bruttó árbevétele megközelítette a 20 milliárd Ft-ot (+12,6 százalék).

A 2019. novemberi szállodai árbevételek így nagyobb ütemben nőttek, mint a megelőző tíz hónap bármelyikének összesített, adózás előtti árbevétele (egyedüli kivétel a június, ahol a bruttó árbevételek növekedési üteme 14,1 százalékos volt).

A rekordokban bőkezű novemberi teljesítményt döntő mértékben előmozdította a BFTK részéről tudatosan menedzselt, a fővárosi turisztikai szereplőkkel koordinált szezonhosszabbítás. Ennek az utószezon élénkítését célzó, tudatos koncepciónak a zászlóshajója 2019-ben is a Márton-napi libaszezonnal hagyományosan „összeérő” Vörösmarty téri Budapesti Téli Fesztivál és Karácsonyi Vásár lett — ezen belül is kiemelt szerep jutott az adventi rendezvény hétről hétre új tematikával jelentkező, változatos gasztronómiai-kulturális hagyományőrző programkínálatának.

A kereskedelmi szálláshelyek 19.514.032 ezer Ft-os összesített novemberi bruttó árbevételeinek 65 százalékát (12,7 Mrd Ft) közvetlenül a szállásdíjak után realizált bevételek tették ki, és ezen belül is 90 százalékot meghaladó a külföldi szállásdíj-bevételek aránya.

Miközben a szállodai árbevételek egyre nagyobb hányada külföldi vendégektől származik, a belföldi vendégek után keletkező szállásdíj-bevételek tíz hónapig tartó markáns lejtmenet után először, végre ismét növekedésnek indultak: novemberben 1.204.849 ezer Ft bevétel keletkezett a belföldi vendégektől, ami az előző év azonos időszakához képest +1,5 százalékos (a gyógyszállodáknál kiugró mértékű, 9,5 százalékos) bővülést eredményezett.

Látványosan növekedtek a SZÉP Kártya utáni bevételek is: a KSH által publikált Széchenyi Pihenő Kártya költési értéke idén novemberben 63,023 millió Ft-ot ért el Budapest kereskedelmi szálláshelyein, ami figyelemre méltó arányban, 65,3 százalékkal felülmúlta a tavalyi novemberi eredményt.

A küldőpiacok alakulását vizsgálva, szembetűnően „húzza magával” az egész mezőnyt az Egyesült Királyság — gyakorlatilag az egyetlen olyan piacunk, amely csúcsszezonon kívül is képes egyetlen hónap alatt közel százezer vendégéjszakát „biztosítani” a budapesti szállásadók számára: 2019. novemberben 35.050 brit vendég 91.101 vendégéjszakát töltött el a fővárosban. A második helyezett az USA, 50.202 vendégéjszakával.

A további sorrend (zárójelben az eltöltött vendégéjszakák száma): Olaszország (47.782), Németország (45.112), Izrael (41.222), Spanyolország (33.827), Oroszország (32.454), Franciaország (28.553) és Kína (24.049). A tízes rangsort Románia zárja, amely 17.888 vendégéjszakát hozott Budapestnek.

Markánsan elkülöníthetők egymástól az egyes országcsoportok, a 2018 novemberi vendégéjszaka adatokhoz viszonyított növekedés ütemét tekintve: Ukrajna, Lengyelország, India és Izrael végeztek az élen, 30 százalék fölötti növekedési rátával.

Mérsékeltebb, de még mindig kiemelkedő, 20 százalék körüli bővülés jellemezte a balti államokat (Észtország, Lettország, Litvánia) együttesen, továbbá a feltörekvő globális szereplőt, Kínát is, amely némi stagnálás után most újra önmagára talált:

Sanghajból januártól heti 7 járat közlekedik Budapest irányába (ebből heti 2-2 járat Hszian, illetve Csengtu érintésével), ezzel a magyar főváros 35 százalékkal több ülőhelyet kínál a kínai nagyvárosokból Közép-Európába repülőknek, mint a rivális Prága. 10 százalék körüli, vagy azt meghaladó volt a bővülés az olasz, az orosz, az ír, a cseh, a spanyol és a brit piacon. Dél-Koreából ugyan visszaesést mértek novemberben, de még ezzel együtt is a legdinamikusabb piacaink közé tartozik (I-XI. havi vendégéjszaka változás: +12,6 százalék).