A júniusi bevételi terveket nagyrészt elmosta az eső, és az első nyárias hétvége forgalma sem hozott átlagosan 60 százaléknál nagyobb forgalmat a hazai fürdőágazat szereplőinek.
Egyelőre semmi okunk az optimizmusra
– mondta Boros László Attila, a Magyar Fürdőszövetség elnöke. A március 15-én bezárt fürdők szabadtéri részlegei május 30-án nyithattak ki, de a rendkívül zord időjárással érkező pünkösdi hosszú hétvégén nem volt vendég, a júniusi hideg miatt a hónap közepétől nyitva tartó beltéri egységekkel kiegészült komplexumokban sem hozott számottevő bevételt a hátunk mögött hagyott hónap. Ráadásul – tette hozzá a szövetségi elnök – júliustól megszűnik az ágazat dolgozóinak a idejére járó munkáltatói járulékmentessége, ami jelentős segítség volt eddig, de hiába reménykedtek az év végéig történő meghosszabbításában, vagy éppen a fürdőbelépők 27 százalékos áfakulcsának mérséklésében, ezeket a kritikus helyzetre tekintettel nem kapták meg.
A főszezont már eleve 25-35 százalékos bevételelmaradással kezdik a fürdők és a strandok,
a következő bő másfél hónapban ezért a tavalyi, egyébként erős bázisforgalom 90 százalékát meghaladó eredményt kellene ahhoz elérniük, hogy esélyük legyen az ősztől tavaszig tartó időszak költségeit legalább részben fedezni – mondta Boros László Attila.
Az ország harmadik legnagyobb fürdőjét működtető Büki Gyógyfürdő Zrt. vezérigazgatói posztját is betöltő szakember szerint a legrosszabb forgatókönyvekben csődhelyzetbe kerülő fürdőkről is szó van, hiszen idén nem lesz honnan betömni a réseket, a fürdőtulajdonos önkormányzatok bevételeinek jelentős részét ugyanis szintén elvitte a járvány.
Az ágazati kilátásokról bármit felvázolni legkorábban augusztus közepén lehet a szövetségi elnök szerint, miután addigra kiderül, hogy a potenciális vendégkör akar-e és tud-e fürdőbe járni, maradt-e elég szabadságnap nyárra, és elegendő pénz nyaralásra, pihenésre, s hogy megindul-e legalább Európán belül a turizmus.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
