Strandinfláció: 40 százalékkal drágulnak a belépőjegyek

A meghosszabbított téli iskolai szünet miatt remekül indult a január a fürdőkben is, de utána jött a szokásos holtszezon, és az első negyedév mérlege még 15 százalékos elmaradást mutat a Covid előtti időkhöz képest – tájékoztatta a Világgazdaságot Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főitkára saját felmérésükről.

Az orosz turisták elmaradását sok gyógyfürdő megérezte ás érzi még mindig – tette hozzá a főtitkár –, miközben a külföldiek Budapestre lendületesen térnek vissza, vidéken még szemmel látható a különbség a Covid előtti és a mostani időszak forgalmában.

A strandszezon még nem kezdődött el, bár az időjárás éppen a május elsejéhez kapcsolódó hosszú hétvégén volt nyárias, és hiába maradt el a meteorológusok által jó előre beharangozott több napos eső, a többség már nem szervezte át a programját emiatt, így csendesen indult a hónap a kültéri medencék környékén.

Fokozatosan nyitnak ki a fürdők, a kültéri, zömében termálvizes medencékben is egyre több a vendég, pünkösdre pedig már majdnem teljes kapacitással működnek majd a strand- és gyógyfürdők – tudtuk meg.

A teljes fordulatszámot azonban csak a tanévzárás után, június második felében veszik fel a fürdők, konkrétan június 17-étől minden szolgáltatás és kültéri medence működik majd.

Mindeközben nem csak a fagylalt és a lángos, hanem 

A pandémiás helyzethez kapcsolódó rendelkezések egyike értelmében tavaly június végéig nem emelhettek árat a fürdők, amelyek kivétel nélkül éltek a július elsején megnyíló lehetőséggel, és jellemzően 20-25 százalékkal árazták át tavaly első lépésben a jegyeket.

A nyár közepi általános és jelentős áremelést év végén, év elején többen megtoldották még, és vannak, ahol a főszezonra fogják. Így összességében még egy 10-15 százalékos korrekciót szinte mindenhol látni lehet majd, ezek együttesen okozzák a nem csekély mértékű árváltozásokat.

A strandbelépők ára 2 ezer forint fölé került az idén, Budapesten a történelmi fürdőkben pedig már 10 ezer forinthoz közelítenek az árak, de a belföldiekre szabott Zsigmondy kártyával ennek a töredékéért be lehet jutni a legdrágább komplexumokba is.

Országszerte lépéskényszerben vannak az üzemeltetők, amint arra Balogh Zoltán rámutatott: a korábban egységes, ma már nagyon különböző áram beszerzési ár és a vízkezelő vegyszerek brutális drágulása, valamint a minimálbér és a garantált bérminimumhoz igazodás jelentősen megnövelte a fürdők önköltségét.

Ráadásul időközben fordult a helyzet, a nagy fürdők által várt 50 milliárd forintos uniós energetikai felújítási forrásra, a várva várt GINOP-os pályázatokra egyelőre nem lehet számítani, a kis fürdők korszerűsítési terveit viszont nem kellett lehúzni. A termálvizes kutak tisztítása és hozamának növelése, az önellátó melegvizes hűtés-fűtés, a hőszivattyúk és napelemek beszerzésére folyamatosan zajlik, több fürdőben is ezen dolgoznak. 
 

A legjobb helyzetben a komplex fürdők vannak, ahol fokozatosan, egy-egy részleget működtetve lehet igazodni a szezonálisan hullámzó forgalomhoz. 

Új strandok, illetve fürdők nyílnak idén is, Berettyóújfaluban és Győrben lesz legközelebb szalagvágás. Ma már kimondható, hogy a Covidot és az energiaár-robbanást is túlélték a fürdők, amelyek rendkívül fontos élményelemek a turizmusban. Üzemeltetőváltásokra és új finanszírozási konstrukciók kidolgozására azonban több helyen is sor került, mindez éppen annak tudatában, hogy a jelentős közvetett bevételt generáló attrakciót minden településen igyekeznek megőrizni, sőt, lehetőség szerint továbbfejleszteni – hangsúlyozta a fürdőszövetségi főtitkár.