175 milliárd forintba kerül a brókerbotrány
Kiderült, mennyibe kerülhet a pénzügyi cégeknek a brókerbotrányok áldozatainak kártalanítása. Csaknem 175 milliárd forintnyi céltartalékot különített el ugyanis a Befektető-védelmi Alap (Beva) erre a célra a tavalyi évről szóló jelentés szerint. A legtöbb pénzt a Quaestor fiktív kötvényeseinek kifizetésére különítették el, 153,8 milliárd forintot. A Quaestornál az ügyfélkövetelések összege 212,35 milliárd forint volt, ebből 58,57 milliárd forintot tettek ki a valós kötvények. A Beva az éves jelentés szerint ezek kifizetésére nem képzett céltartalékot, vagyis a valós kötvények csődkockázatát nem vállalta át. A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja viszont elvileg ezek után is kifizeti majd a névértéket.
A Buda-Cashnél 17,635 milliárd forintnyi céltartalék képzésére volt szükség, a Hungária Értékpapírnál esedékes kártalanításokra pedig 3,566 milliárd forintot különített el az alap. A tartalékolást nagyon konzervatívan végezték, minden 6 millió forint alatti ügyfélkövetelést figyelembe vettek, vagyis ha meglesz az értékpapírok egy része, a Beva kiadása kisebb is lehet. A Quaestornál a kötvényeken kívüli értékpapírokra nem kellett tartalékot képezni, mert ezek a felszámoló szerint megvannak.
A gigantikus kifizetésre nem elég a Beva mostani vagyona? az alap 2014 végén 12,129 milliárd forint likvid eszközzel rendelkezett, a jelenlegi vagyon pedig 13 milliárd forint körül van. Pusztán a tagi befizetésekből sem lehet megoldani a kártalanítást, még akkor sem, ha ezek összegét a maximumra emelik. Eddig a tagok a biztosított követelések 0,45 ezrelékének megfelelő tagdíjat fizettek, tavaly így körülbelül egymilliárd forint folyt be, az idén pedig eredetileg 1,3 milliárd forint körülire számítottak. Néhány hete a Beva igazgatótanácsa már elrendelt egy pótbefizetést, így az idén 2,58 milliárd forintra számított az alap.
Az éves jelentés nem kertel: várhatóan módosítani kell majd a tagdíjakat. A tőkepiaci törvény szerint a Beva maximálisan a biztosított letétek 3 ezrelékét szedheti be díjként a tagjaitól, ami évente 8,5 milliárd forint körüli bevételt jelentene. Emellé beszedheti pótbefizetésként még egyszer az éves díjat, így összesen legfeljebb 17 milliárd forintot várhat a tagságtól. A kártalanításokra persze ez sem elegendő, ezért hitelt kell majd felvennie az alapnak. Az idei költségvetés emiatt 175 milliárd forintnyi egyéb bevétellel számol.
Az óriási hitelt évekig törleszthetik majd a megemelt tagdíjból a fogyatkozó számú tagok. Az év elején a Bevának 62 intézmény volt a tagja, ma már csak 56-an vannak. 2015-ben egy új tag csatlakozott az alaphoz, a három botrányba keveredett brókercég és négy másik szolgáltató tagsága viszont megszűnt. A legtöbb díjat tavaly az OTP fizette be, csaknem 285 millió forintot, százmillió forint fölötti tagdíjat fizetett még a K&H, az Erste Befektetési Zrt. és a Raiffeisen is.
Átment a brókertörvény
Megszavazta tegnap az Országgyűlés azt a törvényt, amely két hete kétharmados támogatottság hiányában nem ment át. Ez alapján szigorodnak és gyakoribbá válnak a vizsgálatok a pénzügyi cégeknél, a bírságok összege is nő.A Beva összeolvad az Országos Betétbiztosítási Alappal (OBA), és 100 ezer euróig kártalanítja a befektetőket. A quaestoros kárrendezési alapba fizetett előleget a pénzügyi cégek levonhatják majd a társasági adóból vagy a bankadóból. Egy másik törvényben pedig azt is megszavazták, hogy nem minősülnek többé banktitoknak a Quaestor-csoport Magyar Fejlesztési Bankkal kötött ügyleteire vonatkozó szerződések és iratok.
A Beva összeolvad az Országos Betétbiztosítási Alappal (OBA), és 100 ezer euróig kártalanítja a befektetőket. A quaestoros kárrendezési alapba fizetett előleget a pénzügyi cégek levonhatják majd a társasági adóból vagy a bankadóból. Egy másik törvényben pedig azt is megszavazták, hogy nem minősülnek többé banktitoknak a Quaestor-csoport Magyar Fejlesztési Bankkal kötött ügyleteire vonatkozó szerződések és iratok. -->
