BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egyre kifinomultabbak a bűnözők

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A tavalyi év utolsó negyedévében egyre veszélyesebbé váltak a DDos támadások. A módszerek egyre kifinomultabbak, a botnetté átalakított tömbösített eszköz-használat egyre sokszínűbb, valamint a támadók egyre nagyobb és fontosabb célpontokat kerestek, ezzel is bizonyítva képességeiket.

2016 negyedik negyedévében a Kaspersky Lab összegzése szerint immár 80 országban észleltek DDoS támadást, míg az előző negyedévben ez a szám csupán 67 volt. A legnagyobb számú áldozattal járó támadás első 10 országa között is változást figyelhetünk meg: Németország és Kanada váltotta Olaszországot és Hollandiát. A megtámadott első három ország sorrendje az alábbiak szerint alakult:

• Kína (76,9%)
• USA (7,3%)
• Dél-Korea (6,3%)

A leghosszabb DDoS támadás rekordideje is megdőlt: 292 órán keresztül tartott, ami 12,2 nap. Szintén a tavalyi évben dőlt meg az egy nap alatt indított támadások száma: november 5-én összesen 1.915 támadást regisztráltak világszerte.

A tavalyi év vége nagyon gazdag volt a DDoS jellegű támadásokban mind a számot, mind az áldozatok típusát tekintve, többek között megemlíthető a Dyn’s Domain Name System ellen, a Deutsche Telekom ellen, avagy Oroszország legnagyobb bankjai ellen indított támadások. Az említett akciók a kibertámadás egy új jellegzetességét is megmutatták, ugyanis a támadásokat olyan IoT eszközökről indították, amelyek nem rendelkeznek megfelelő informatikai védelemmel, mint pl. a  Mirai támadás. A Mirai alkotói megalapozták a lehetőséget számos más kártékony programmal fertőzött IoT eszközökből álló botnet támadásokhoz.

Az egyre nagyobb számban elkövetett IoT eszközökkel elkövetett támadások csak az egyike volt a fő tendenciáknak. Az év első felében még viszonylag nagyarányú volt a DDoS támadások száma, míg az év második felére csökkenést tapasztalhattunk. Ez köszönhető a védelem hatékonyabbá válásának valamint a megtámadható szerverek számának csökkenésének.

Az elmúlt évben, különösen az év vége felé, a felerősített támadásokat felváltotta az alkalmazásokon keresztül érkező behatolások. Az applikációk mögött megbújó támadások sokkal nagyobb kihívást jelentenek, mert a felhasználók valós tevékenységét utánozzák és ez egyre gyakoribb titkosítással járnak, amelyek növelik a kockázat szintjét. A titkosítások jelentősen megnövelik egy DDoS támadás hatékonyságát hiszen bonyolítják azok kiszűrését a sok "hamis" és jogos kérelem között, mivel ezeket a folyamatokat dekódolni kell.

Norvégia fokozott veszélyben

Norvégia kiber- és hackertámadások fokozott veszélyének van kitéve - derült ki a skandináv ország katonai hírszerzése által hétfőn közzétett, fenyegetéseket összegző éves jelentéséből. A dokumentum szerint a fenyegetések fő forrása Kína és Oroszország.

A jelentést mindössze három nappal azt követően tették közzé, hogy a norvég hírszerzés (PST) közölte: egy Oroszországhoz köthető hackercsoport kilenc, kényes adatokat is tartalmazó e-mail-fiókot tört fel, és parlamenti képviselők mellett a hírszerzés, a külügyminisztérium, a hadsereg és egy norvég egyetem dolgozóinak levelezéséhez fért hozzá.

Morten Haga Lunde, a katonai hírszerzés vezetője újságírókkal közölte, hogy Moszkva kiberműveletekkel befolyásolta a választásokat az Egyesült Államokban. "Oroszország tevékenységei és képességei alapján, úgy hisszük, Moszkvának olyan információi vannak, amelyekkel befolyásolhatja más országokban a politikai folyamatokat és választásokat" - tette hozzá.

A jelentés a további fenyegetések között az olyan iszlamista szélsőséges szervezeteket említette, mint az Iszlám Állam nevű terrorszervezet.

Lunde hangsúlyozta: bár a terrorszervezet által ellenőrzött területek csökkentek Irakban és Szíriában, ugyanakkor az Iszlám Állam és támogatói nevében, vagy utasítására Európában végrehajtott merényletek arra utalnak, hogy a fenyegetés 2017-ben sem csökken.

A jelentést mindössze három nappal azt követően tették közzé, hogy a norvég hírszerzés (PST) közölte: egy Oroszországhoz köthető hackercsoport kilenc, kényes adatokat is tartalmazó e-mail-fiókot tört fel, és parlamenti képviselők mellett a hírszerzés, a külügyminisztérium, a hadsereg és egy norvég egyetem dolgozóinak levelezéséhez fért hozzá.

Morten Haga Lunde, a katonai hírszerzés vezetője újságírókkal közölte, hogy Moszkva kiberműveletekkel befolyásolta a választásokat az Egyesült Államokban. "Oroszország tevékenységei és képességei alapján, úgy hisszük, Moszkvának olyan információi vannak, amelyekkel befolyásolhatja más országokban a politikai folyamatokat és választásokat" - tette hozzá.

A jelentés a további fenyegetések között az olyan iszlamista szélsőséges szervezeteket említette, mint az Iszlám Állam nevű terrorszervezet.

Lunde hangsúlyozta: bár a terrorszervezet által ellenőrzött területek csökkentek Irakban és Szíriában, ugyanakkor az Iszlám Állam és támogatói nevében, vagy utasítására Európában végrehajtott merényletek arra utalnak, hogy a fenyegetés 2017-ben sem csökken. Kép: Pixabay -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.