Eséssel nyitott a PC-piac

„A notebookforgalmazók rendesen betáraztak karácsonyra, a karácsony viszont ezúttal elmaradt, a kereslet nem tartott ki – mint egyébként szokott – január második hetéig” – közölte lapunkkal Gottlieb István, a Lenovo Magyarország vezetője. Emiatt az idei év is szokatlanul nagy készletekkel kezdődött, ráadásul úgy, hogy a központi döntések nyomán (lásd az adózók szűk rétegének kedvező adórendszer) a lakossági piacról egyszerűen eltűnt a fizetőképes kereslet. A kereskedők a készletek csökkentésére soha nem látott méretű akciókba kezdtek, ennek nyomán az utóbbi öt év legalacsonyabb árai jelentek meg a piacon.
A PC-gyártók jelenleg a hoszszú szünet után első rendeléseit feladó államigazgatásban és a vállalatokban reménykednek. Utóbbin belül főként a kis- és középvállalatok szegmense fejlődhet a leggyorsabban, az IDC globális elemzése szerint ennek az üteme 2015-ig évi 20 százalék lehet.
Majoros Miklós, az Acer magyarországi vezetője szerint is nagyon nehéz hónapokat tudhatnak maguk mögött, még úgy is, hogy a Gartner piackutató elemzői a múlt év egészére 13 százalékos javulást mutattak ki. Úgy véli, a kemény időszakot elsősorban azok a márkák tudják átvészelni, amelyek viszonylag kis létszámú háttércsapattal dolgoznak Magyarországon. Rámutatott, hogy az utóbbi két évben a legnagyobbak (HP, Acer, Dell, Asus, Lenovo, Toshiba) tartani tudták vagy kismértékben növelték a részesedésüket, az újonnan piacra lépők inkább a kisebbektől vitték el az üzletet. Erre volt példa 2009-ben a Samsung megjelenése, amely debütálásának évében a notebookok piacán már 7 százalékos részesedést szerzett.
Az említett két PC-márka vezetőjénél árnyaltabb képet fest a hazai viszonyokról Fauszt Gábor, az IDC Hungary elemzője. Elismeri, hogy valóban mínuszszal nyitott az idén a számítógéppiac, de a visszaesés mértéke – 10,9 százalék a teljes PC-piacon, 14,3 százalék a noteszgépeknél – messze nem volt olyan nagy, mint néhány más európai országban. Példaként Csehországot említette, ahol 40 százalékos zuhanást is tapasztaltak a forgalmazók. (A világpiac 3,2 százalékkal mérséklődött.) Magyarországon az értékesítők helyzetét nehezítette, hogy a karácsonyi készleteket a kereskedők még 200 forintos dollárárfolyamon szerezték be, míg januárban már 185 dollár volt a jellemző kurzus, így aki csak kis tételekkel kezdte az új évet, még nyerhetett is – tette hozzá. A hazai piacon most egyértelműen a korábbi években szárnyaló lakossági szegmens okolható a visszaesésért, ez az utóbbi években a teljes notebookpiac 80 százalékát képviselte, ez évre legfeljebb 70 százalékot valószínűsítenek. Az elemző is az új adórendszer miatti jövedelemkieséssel magyarázza, hogy miért maradtak el a piacról a vásárlók. Azok, akiknek már van valamilyen gépük, nem feltétlenül most cserélnek újra, azok viszont, akiknek még nincs, nem tudnak miből venni. A kedvezményes THM-mel hirdetett áruhitelek is eltűntek a piacról. A vállalati notebookpiac sem tudott növekedni, hiányoztak a megfelelő projektek. Az államigazgatás megrendelései nyomán az asztali gépek értékesítése 1,8 százalékkal növekedett.
A következő negyedév alakulását is az államigazgatási programok (főként a TIOP) határozzák meg mind az asztali, mind a notebookszegmensben. Ennek nyomán csak a netbook kategóriába sorolt iskolai PC-kből várhatóan 10-15 ezer darabot hirdetnek meg, ami az adott piaci terület több mint a 10 százaléka. A céges laptopvásárlások várhatóan az év második felében élénkülhetnek meg. A piacra három éve berobbant levelezésre és internetezésre szánt netbookok iránti kereslet lanyhulóban van, mert árban már minimális a különbség e között és a teljes értékű notebookok között. Utóbbiakban az olcsóbbak már 100 ezer forint alatt kaphatók. Emiatt az előbbieket 79 ezer forint alatti áron kell tartaniuk a kereskedőknek.

A készülék azonban mai állapotában inkább trendi szórakoztatóelektronikai eszköz, új részpiac, nem pedig az általános irodai igények kielégítésére alkalmas gép.

A táblagépboom kapcsán Majoros Miklós megjegyzi: egyes elemzések erre az évre akár 70-90 ezer hazai eladást is valószínűnek tartanak. Fauszt Gábor szerint ugyanakkor 40-50 ezernél több ebben az évben nem nagyon adható el. A legkurrensebbnek tartott iPadekből ugyanis az Apple Magyarország 2011-ben alig 16 ezres szállítmányt tervezett. A versengő Samsung és más szállítók modelljei pedig még mindig jóval 100 ezer forint felett kaphatók, miközben az iPad első változata manapság már csak 90 ezerbe kerül – emeli ki az IDC elemzője.

A készülék azonban mai állapotában inkább trendi szórakoztatóelektronikai eszköz, új részpiac, nem pedig az általános irodai igények kielégítésére alkalmas gép.

A táblagépboom kapcsán Majoros Miklós megjegyzi: egyes elemzések erre az évre akár 70-90 ezer hazai eladást is valószínűnek tartanak. Fauszt Gábor szerint ugyanakkor 40-50 ezernél több ebben az évben nem nagyon adható el. A legkurrensebbnek tartott iPadekből ugyanis az Apple Magyarország 2011-ben alig 16 ezres szállítmányt tervezett. A versengő Samsung és más szállítók modelljei pedig még mindig jóval 100 ezer forint felett kaphatók, miközben az iPad első változata manapság már csak 90 ezerbe kerül – emeli ki az IDC elemzője. -->