Kimehet a BÉT-ről a Rába

Már csak december 12-én 15 óráig lehet felajánlani értékesítésre a Rába-részvényeket – hívta fel a kisebbségi befektetők figyelmét közleményében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), amely egy hónapja nyilvános vételi ajánlatot tett a társaság összes részvényének 815 forinton történő megvásárlására. A közlemény arra is kitér, hogy a későbbiekben a csökkenő közkézhányad és a lehetséges tőzsdei kivezetés miatt azok a befektetők, akik most nem élnek a vételi ajánlattal, sokkal nehezebben és valószínűleg alacsonyabb áron tudják értékesíteni Rába-részvényeiket.

A tőzsdei kivezetéssel kapcsolatban Polacsek Csaba, az MNV társasági portfólióért felelős főigazgatója a Világgazdaságnak elmondta, a Rába Holding 75 százalékának állami tulajdonba kerülése esetén megfontolják, érdemes-e a céget tőzsdén tartani. A felvásárlási ajánlat ugyanakkor lehetővé teszi, hogy ha az állami részesedés az eladásra felkínált részvénymennyiséggel együtt sem éri el az 50 százalékot az ajánlattevő mérlegelhesse, él-e elállási jogával vagy sem – húzta alá Polacsek Csaba.

A társaság ugyan a szórt tulajdonosi struktúra révén tulajdonképpen már 50 százalék alatti tulajdonhányaddal is irányítható, de az alatt az MNV elállhat a felajánlott papírok megvételétől. Ezt tudja a legnagyobb külföldi tulajdonos, a 10,85 százalékkal rendelkező malajziai gépipari holding, a DRB Hicom is, amely a vagyonkezelővel november 5-én létrejött szerződésben vállalta, hogy „az MNV által teendő nyilvános vételi ajánlat keretében értékesíti az MNV számára a tulajdonában levő 1462446 darab Rába-részvényt”.

„A magyar állam – a DRB Hicom által felajánlott tulajdoni hányadot is beleszámítva – jelenleg 29,25 százalékos szavazati jogot biztosító befolyással rendelkezik a Rába Járműipari Holding Nyrt.-ben” – áll a közleményben, ezt az MNV illetékes főigazgatója azzal egészítette ki, hogy nincs az említetteken felül 5 százaléknál nagyobb pakettel rendelkező tulajdonos. A Rába 1997-es tőzsdére lépése idején – amikor 3500 forint körül indult a papír – sajátos részvényesi struktúra alakult ki. Öt vagy hat 10 százalékos részvényese volt a Rábának, közülük egyedül a DRB Hicom maradt meg.

A tőkepiaci törvény a kisebbségi tulajdonosok védelmében rögzíti az ármeghatározásra vonatkozó szabályokat. Így alakult ki a 815 forintos ajánlati ár, amely 31 százalékos prémiumot jelent az ajánlati időszakot megelőző tőzsdei árfolyamhoz képest. Hogy ez a prémium menynyire szította a kisebbségi befektetők eladási kedvét, ma még nem tudni, Polacsek Csaba azonban felhívta a figyelmet, hogy a Rába az elmúlt három évben láthatóan nem tudott felemelkedni a 800 forint körüli szintről. Érthető, hogy az a magánszemély, aki 2000-ben vagy 2007-ben több mint kétezer forintot adott a járműipari holding részvényéért, nehezen válik meg tőle, ám csak akkor kezd el szárnyalni egy papír, ha jön egy olyan vevő, amely folyamatosan vásárol.

Erre azonban a világ- és a magyar gazdaság mai állapotában kicsi az esély. Egyrészt nem feledkezhetünk meg a görög válság pénzpiacokra gyakorolt hatásáról, másrészt a Rába 10 milliárd forint körüli piaci kapitalizációja annyira kicsi, hogy nemzetközi intézményi befektetők eddig sem érdeklődtek iránta. Azt se felejtsük el, hogy nem egy likvid papírról beszélünk, hiszen naponta 30-40 ezer részvény fordult meg a börzén az összes részvény kétharmadát kitevő közkézhányad 8,8 millió darabjából – hangsúlyozta a főigazgató.