Már most nagy a helyezkedés, indul a dömping a diákok munkaerőpiacán
A tavasz nem kiemelt időszak, a munkavállalói létszám sem tavasszal nő meg, hanem a tanév végén, a nyár elején. Akik munkát keresnek, azok most már célzottan keresik a lehetőségeket, a szakmába vágó munkatípusokat.
Bizonyos esetekben nagy a túljelentkezés, ezért az adott cég többkörös interjú során dönti el, hogy ki lesz a megfelelő munkavállaló
– mondta el a Világgazdaságnak Kolozsváry Júlia, a MŰISZ Iskolaszövetkezet munkatársa. A havi szinten két-háromezer közötti munkavállalói létszámmal rendelkező iskolaszövetkezet tapasztalatai szerint a nyári időszakban a középiskolákból felszabaduló diákok vannak többségben, akik általában a szaktudást nem igénylő munkákat részesítik előnyben.
Ha egy diák nem felel meg az általa kiválasztott munkára, általában ajánlunk neki a tudásának megfelelő lehetőséget, és eldöntheti, hogy szeretne-e jelentkezni. De azt látni kell, hogy a munkavállalói kedv az elmúlt években visszaesett, a munkahelyek száma viszont nőtt
– hívta fel a figyelmet a szakember.
Kolozsváry Júlia a bérekkel kapcsolatban kiemelte: jellemző tendencia, hogy a diákok a nettó ezer forint alatti órabért kínáló munkákat már meg sem nézik. A ledolgozott munkaórák száma nagyban függ a pozíciótól, valamint a diákok időbeosztásától, átlagban a megbízó cégek heti minimum húszórás elvárást támasztanak a jelentkezővel szemben. Ez alá nem szeretnek menni, így mondhatjuk, hogy a diákok átlagban havi minimum nyolcvan órát szoktak dolgozni. Hozzátette,
azok, akiknek az egyetemi órák beosztása miatt nincs lehetőségük hosszú távú munkát végezni, általában egy-két napot vállalnak csak, így az óraszámuk nagyon alacsony.
Majzik Nándor, a Meló-Diák Iskolaszövetkezet cégvezetője közölte: hálózatukban éves szinten mintegy 35 ezer, havonta 10-18 ezer diák dolgozik. Tapasztalataik szerint tavasszal ugyanaz a helyzet, mint ősszel, azaz ez az időszak tekinthető a bázisnak. Kiugrás nyáron, illetve január–februárban jellemző. A diákok általában 1000-1500 forintos bruttó órabérért dolgoznak, amiből aztán 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) fizetnek.
A havi átlagos ledolgozott óraszám az iskolaszövetkezetnél 40-60 óra körül alakul, de nagy a szórás: vannak, akik csak öt-tíz órát, de akadnak olyanok – főként a passzív féléven lévők és a végzős diákok –, akik 100-150 órát is dolgoznak.
A Világgazdaság megkeresésére Baksay-Szabó Ádám, az Y Generáció Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja is hasonló helyzetről számolt be. A 25 ezer regisztrált taggal és átlag két-háromezer aktívan dolgozó diákkal rendelkező szövetkezetnél tavasszal nagyjából 20 százalékkal nő meg a munkát keresők száma.
Ilyenkor kezdenek a diákok körbenézni, valamint kipróbálni, hogy milyen munkát vállaljanak a nyárra. Az igények tekintetében vannak sláger nyári munkák (fürdők, strandok), de sokan a szakmai fejlődésükhöz illeszkedő lehetőséget választanak
– mondta. A bérek ennél az iskolaszövetkezetnél a gyakori munkák esetében óránként átlagosan nettó 1000-1100 forinton tetőznek, míg a szakmai gyakornoki munkák nettó 1200-1400 forintos órabért ígérnek.
Szakmai gyakorlati munkák esetében átlagosan havi 100-120 órát vállalnak a diákok, míg a többi lehetőségnél átlagosan havi 60-80 órát dolgoznak
– közölte Baksay-Szabó Ádám. A szakember beszámolója szerint a nyári időszakban akár heti 40 órában is szívesen dolgoznának a diákok, és ezt a lehetőséget igyekszenek meg is adni nekik. „Olyan munkalehetőséget keresünk nekik, ahol ténylegesen tudnak ennyit dolgozni, jellemzően 1000-1200 forintos nettó órabér mellett” – mondta a szakember.
Ahogyan az köztudott, a legnagyobb munkakeresési dömping évek óta nyár elején alakul ki. „Az évszak mindig két részre szakad: egy június közepétől július végéig tartó és egy augusztusi szakaszra. Az első szakaszban lehetőség szerint sokat, akár havi 100-150 órát is dolgoznának a diákok, és aki talál megfelelő munkát, annak ez sikerül is.
De akinek nem, az is 50-100 óra körül dolgozik. A bérek ekkor is hasonlóan alakulnak, igaz, valamivel alacsonyabbak, 1000-1300 forintos bruttók a jellemzők
– ismertette Majzik Nándor. A Meló-Diák Iskolaszövetkezet cégvezetője szerint magasabb órabért inkább a munkaerő szempontjából ínséges vizsgaidőszakokban kínálnak egyes cégek. „Ilyenkor akár 10-30 százalékkal is magasabb bért adnak, de csak időlegesen” – fűzte hozzá.
Baksay-Szabó Ádám a nyári időszak kapcsán megjegyezte:
a diákok felkészülten várják a nyarat, és tudják, hogy iskolaszövetkezeteken keresztül érdemes munkát vállalniuk.
A szövetkezetek feladata, hogy tájékoztassák a diákokat a legjobb lehetőségekről, így kevésbé jellemző, hogy a partnercégeik toboroznak maguknak. Mint ahogyan a nyári szezon miatt nem is emelnek bért, azzal inkább a már ott dolgozó diákokat igyekeznek motiválni, beleillesztve a hosszú távú karrierútjukba.
A MŰISZ Iskolaszövetkezet munkatársa, Kolozsváry Júlia szerint bizonyos cégek inkább nyáron hajlandók emelni a béreken, sokan pedig egyéb juttatást biztosítanak, a diákok például utazási támogatást kapnak.
A cikk a március 29-i Világgazdaságban jelent meg
