A románoknál már dízelár-para van, a nemzetközi készletszintek alacsonyak, ebből újabb olajár-emelkedés lehet - a magyar autósoknak is figyelni kell erre

Magyarországon a védett árak kivezetése mellett változatlanul érvényben maradt a jövedékiadó-csökkentés, és a Mol korábban vállalt, mérsékelt árrése sem változik. A kabinet szerint az erős forint, illetve a közel-keleti geopolitikai feszültségek enyhülése miatt csökkenő világpiaci olajárak elegendő mozgásteret biztosítanak a piaci árak mérséklődéséhez, s nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy a jegybank ezzel egyidejűleg kamatvágásba kezdett, és az elemzőket is meglepően alacsonyra módosította inflációs várakozásait. A környező országokra pillantva azonban a kép vegyes az üzemanyagok árának frontján, és érdemes a magyar helyzetet ebben a kontextusban is elhelyezni: vannak szomszédjaink, ahol továbbra is érvényben maradtak a nagyjából a korábbi magyarországi védett ár rendszerével egyidejűleg bevezetett kormányzati beavatkozások, más államokban viszont épp július eleje hozott azokban változást, vagy épp kényszerű kivezetést. Július második napján a magyar üzemanyagár-átlagok a középmezőnyben vannak a régióban, ebből viszont adódhatnak kellemetlen meglepetések.

Mindez ugyanis elevenébe vághat a magyar autósok tankolási lehetőségeinek, főként a határ menti régiókban: az olykor literenkénti több tíz forintnyi eltérés az átlagárakban (oda-vissza irányban) a benzinturizmus felerődöséhez vezethet. Ennek lehetőségét az FBSZ elnöke is megerősítette. Ráadásul Gépész László szerint az amerikai-iráni 60 napos tűzszünet miatti eufóriát hamar felválthatja az alacsony készletekhez köthető rideg valóság, mivel a készletek feltöltése áremelkedést okozhat.

Szlovénia: marad az állami árképzés az üzemanyagok esetében

A Magyarországgal szomszédos országok közül jelenleg Szlovéniában a legenyhébb az állami beavatkozás, ugyanakkor a piac korántsem működik teljesen szabadon. A szlovén kormány 2022 óta szabályozza az üzemanyagárakat, és a jelenlegi rendszer értelmében decemberig biztosan érvényben marad az árplafon az autópályákon kívüli töltőállomásokon. A 95-ös benzin, a dízel és a fűtőolaj legmagasabb árát hetente határozzák meg, ez a gyakorlat március óta él. Az árképzés alapját a világpiaci olajárak, a dollár-euró árfolyam, valamint a kőolajtermékek előző hét napos átlagára képezi. A számítás során figyelembe veszik a bioüzemanyag-komponensek költségeit is, így minden üzemanyagtípus esetében külön maximális ár születik.

A cikkünk második részében látható táblázat szerint a július 2-i átlagárak a szabályozásal összefüggésben alacsonyabbak, mint jelenleg Magyarországon.

Horvátország: tovább él az ársapka

Horvátországban szintén fennmaradt az állami árkorlátozás. A horvát modell nagyon hasonlít a szlovén szabályozáshoz, és kifejezetten a nyári turistaszezon előtt frissítették a szabályait, de eltérő formában működik attól. A zágrábi kormány kéthetente felülvizsgálja az üzemanyagok maximális kiskereskedelmi árát, amelyet a megelőző 14 nap világpiaci átlagárai alapján, csökkentett kereskedelmi árréssel számítanak ki. Az autópályák melletti töltőállomások ugyanakkor ott is alkalmazhatnak magasabb árakat.

Az intézkedést eredetileg átmenetinek szánták, azonban az iráni konfliktus okozta bizonytalanság miatt többször meghosszabbították. 

A horvát kormány továbbra is fenntartja annak lehetőségét, hogy kedvező világpiaci környezet esetén megszüntesse az árszabályozást, ugyanakkor a jelenlegi gazdasági környezetben erre egyelőre kevés esély mutatkozik.

Szerbia: hetente változó árplafon

Bár Szerbia nem tagja az Európai Uniónak, az egyik legaktívabb állami árszabályozást alkalmazza a térségben. A szerb kormány június végén újabb 60 nappal meghosszabbította az üzemanyagár-korlátozást. A rendszer nem rögzített árakat alkalmaz, hanem dinamikus árplafont, amely minden pénteken hetente frissül (15 órakor). Emellett az eurodízel és az Euro Premium BMB 95 benzin esetében a töltőállomások legfeljebb literenként 21 dináros árrést számíthatnak fel az átlagos nagykereskedelmi árra (a mezőgazdasági termelők  kedvezőbb feltételekkel tankolhatnak: számukra az eurodízel ára továbbra is literenként 184 dinárban rögzített).

Forintban kifejezve a benzin most némileg olcsóbb Szerbiában, mint Magyarországon, míg a dízelért mintegy 45 forinttal többet kell fizetni ott.

Ausztria: nem ársapkával, hanem adópolitikával avatkozik be

Ausztriában jelenleg nem működik klasszikus üzemanyagár-stop, ugyanakkor a kormány több eszközzel is igyekszik mérsékelni a lakosság terheit. Ennek fő eleme, hogy júniustól ideiglenesen csökkentették az ásványolaj-adót, amely literenként 1,7 eurócentes könnyítést jelent az autósok számára. Az intézkedést havonta felülvizsgálják, így annak fenntartása a piaci folyamatoktól függ. Korábban a bécsi kabinet a nagy üzemanyag-forgalmazók nyereségét is korlátozta, ez a szabályozás azonban május végén kifutott a koalíciós viták miatt.

A legutóbbi döntés értelmében az osztrákoknál ásványolaj adócsökkentése júliusban is érvényben marad, s tovább mérséklődik.

A döntés oka az üzemanyagárak esése, amely alapján az ásványolajadó csökkenését kiszámítják. Áprilisban a bónusz literenként öt cent, májusban pedig két cent volt. Ugyanakkor az áresés mértéke nem annyira extrém mértékű, mint azt egyes sajtóbeszámolók láttatni próbálják: az E-Control adatai szerint a gázolaj átlagosan literenként 1,699 euróba került június 29-én, míg a prémium benzin 1,648 euróba. Június egész hónapjában a gázolaj átlagos ára 1,779 euró volt, ami 14 centtel olcsóbb, mint májusban, míg a prémium benzin literenként 1,694 euróért körülbelül tíz centtel volt olcsóbb.

Románia: megszűntek a rendkívüli intézkedések

Az egyik legérdekesebb helyzetet Romániában látni július 1-jén: Bukarest július 1-jével kivezette az elmúlt időszakban alkalmazott rendkívüli üzemanyagpiaci beavatkozásokat, azaz megszűnt a benzinkutak kereskedelmi árrésének korlátozása, valamint kivezetik a dízelüzemanyag literenként 36 banis jövedékiadó-kedvezményét is. Ennek egészen sajátos oka van:

Az autósok számára ez közvetlen áremelkedést jelenthet: a dízel ára már rövid távon legalább 36 banival emelkedhet literenként, ami egy 50 literes tankolás esetén mintegy 18 lejes többletköltséget eredményez.

Románia ezzel gyakorlatilag visszatért a piaci árképzéshez, és ennek folyományát látja is a kormány. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtökön reagált is az elszálló román dízelárakra, melyeket 

nevezett, és közölte, hogy az üzemanyagáraknak a kormány szerint most olyan tempóban kellene mérséklődniük, mint az iráni konfliktus elején emelkedtek.

Szlovákia: nem így akarta, de Pozsony a piacra bízta

Szlovákiában jelenleg szintén nem működik közvetlen állami árkorlátozás. A Fico-kormány tavasszal még bevezette a kettős árazás rendszerét, amelynek értelmében a külföldi rendszámú járművek magasabb áron tankolhattak, mint a szlovák autósok. Az intézkedést azonban uniós kifogások nyomán visszavonták, így jelenleg ismét egységes piaci árak érvényesek valamennyi vásárló számára. Bár a kabinet fenntartja a lehetőséget arra, hogy szükség esetén ismét beavatkozzon a piac működésébe, jelenleg sem ársapka, sem külön adókedvezmény nincs érvényben.

Az átlagárak középmezőnyében Magyarország 

A nemzetközi adatbázisok és a nemzeti szabályozások alapján az alábbi táblázat foglalja össze a Magyarországgal szomszédos országok (Ukrajna kivételével) július 2-i átlagos üzemanyagárait és a jelenleg érvényben lévő kormányzati intézkedéseket.

A forintosításhoz a július 2-án érvényes hivatalos középárfolyamokat használtuk.

Magyarországon a Holtankoljak.hu oldal adatai alapján július 3-án az alábbi országos átlagárakkal találkozhatnak az autósok:

• 95-ös benzin: 588 Ft/liter
• gázolaj: 593 Ft/liter

Ezekből az aktuális árakból két következtetés adódhat:

• Az átlagárakat tekintve Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, ami megnyugtatónak tűnhet, de valójában újra kinytja a határmenti régiókban az üzemanyagturizmus lehetőségét. „A határmenti térségekben élők értelemszerűen oda mennek tankolni, ahol a legolcsóbb az üzemanyag, könnyeddén kiszámolható, hogy milyen távolságra a határól érdemes megtenni, s ez lehet akár 20-30 km is” - erősítette meg Gépész László a Világgazdaságnak. Ez kétirányú átjárhatóságot feltételezhet (elég csak visszautalni a romániai dízelárra), ami akár felvetheti a lokális készletbizonytalanság kérdését is.
• Érdemes a mostani adatok kapcsán azt is megemlíteni, hogy a benzinre vonatkozó átagárak jellemzően azokban az országokban magasabbak, ahol jelenleg nincs meghatározzott kormányzati védett ár, azaz a kormány legfeljebb lágyabb eszközökkel avatkozik be az árakba - a magasabb ár veszélye pedig Magyarországon sem múlt el, legutóbb 3-3 forintos emelkedés történt a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi árában, ha pedig ez a folyamat nem törik meg (a piaci szereplők nagy kilengéseket nem várnak a védett ár eltörlése után), akkor az átlagárak hamarosan az eltörölt védett árakat nyaldossák, majd esetleg azok fölé is csapnak.

A szomszédos országok gyakorlata azt mutatja, hogy bár az elmúlt hetekben enyhültek a közel-keleti geopolitikai feszültségek, a kormányok továbbra is óvatosan kezelik az üzemanyagpiacot, miközben Lengyelországban a kormányati beavatkozás kifutásával júliusban sokkoló áremelkedést szenvednek el az autósok.

Tart az amerikai-iráni tűzszünet feletti öröm, de már küszöbön a valóság

A július eleji átlagárak kapcsán eddig tett megállapítások után arra is érdemes flehívni a figyelmet, hogy akár van kormányzati beavatkozás, akár nincs: még nem vagyunk kint a vízből, utalva itt az iráni válságra. Gépész László szerint az iráni konfliktus 60 napos tűzszünettel való enyhülése és a forgalom látható megindulása a Hormuzi-szoroson bár árcsökkenést hozott, de 

Más szóval: előállhat egy olyan helyzet, amiben épp megint jól jönnének a védett árak. 

A határ menti üzemanyag-turizmus felélénkülése akkor az FBSZ főtitkára szerint valójában annak tünete, hogy „Magyarországon az üzemanyagok túladóztatottak”, így nem lehet csodálkozni azon, ha mindenki a maga lehetőségei szerint próbál spórolni azokon.

Maradva a készletek kérdésénél: Gépész László szerint a magyarországi készletezési adatok kapcsán is érdemes lenne teljesen egyértelműen szétválasztani a feldolgozott termékek aktuális készletszintjét a nyersolajkészletek mértékétől, mert az ezek képviselte tartalékkal egyedül a Mol tud feldolgozási folyamatot végezni. 

– emelte ki Gépész László, aki szerint alapvető fontosságú lenne a késztermékek kapcsán is egymástól teljesen elkülönítve kezelni a rendelkezésre álló mennyiségeket (a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség nyilvános adatai a késztermékeket elkülönítetten mutatják, de a rendelkezésre állási napok nem szerepelnek terméktípusonként).