Aszály, gyenge termés, alacsony árak: a gazda kevesebbet kap, a vásárló többet fizet – összeértek az agrárium válságtünetei
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságZajlik az aratás és az ország szinte valamennyi régiójából komoly aszálykárokról számolnak be a gazdák. Az árak közben még a tavalyi alacsony szinteket sem közelítik meg, miközben a költségek tovább növekedtek – hívta fel a figyelmet a drasztikus folyamatokra a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz). Közösségi oldalán az érdekvédelmi szervezet arról számolt be, hogy sok esetben már be sem jelentik a terméskiesést a károsult gazdák, pedig nagy kérdés, hogy idén hány hektárnál áll meg az érintett területek nagysága.
Mint írták, az elmúlt években a károsult (aszály, fagy, vihar, jég stb.) területek nagysága az alábbiak szerint alakult:
- 2021: 360 ezer hektár
- 2022: 1 450 000 hektár
- 2023: 105 ezer hektár
- 2024: 260 ezer hektár
- 2025: 260 ezer hektár.
Az aszály miatt a termésvárakozás az árpa és a búza területén is rendkívül alacsony.
Magosz: alacsony árak, magas költségek
A Magosz beszámolójából az is kiderül, hogy a szárazabb térségekben nem pusztán az alacsonyabb hektáronkénti hozam jelent gondot. Ha például egy gazdaság a tervezettnél 1–2 tonnával kevesebb búzát takarít be hektáronként, miközben az eladási ár 65–70 ezer forint/tonna körül marad, a bevételkiesés gyorsan több tízezer forintra nő hektáronként. Ezzel szemben a műtrágya, a gépüzemeltetés és a finanszírozás költsége nem csökkent, sőt.
Az AKI PÁIR-adatain alapuló, legfrissebb , június közepi heti piaci összevetése szerint az étkezési búza hazai termelői ára június második felében tonnánként 68,4 ezer forint volt, ami egy hét alatt közel 2 százalékos, egy év alatt pedig több mint 15 százalékos csökkenést jelentett. A Magosz most arról számolt be, hogy a gazdák már csak tonnánkénti 60 ezer -65 ezer forintos ajánlatokkal találkoznak. És ha már a károsult termőterület nagyságát 2021-től tekintettük át, érdemes megjegyezni, hogy abban az évben tonnánkénti 70 ezer forinttal indultak az árak, és év végére elérték a 90 ezer forintot. A közben eltelt időben ráadásul jelentősen nőttek a költségek, úgy az energia, mint az egyéb termelési, úgynevezett input árak.
Jelentős terméskiesésre kell számítani
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke is arra hívta fel a figyelmet, hogy komoly terméskiesésre kell felkészülni , és egyre inkább látszik: a klímaváltozás alapjaiban alakítja át a magyar növénytermesztést. A szakember szerint a gyenge termés nem érte váratlanul az ágazatot. Már a tavaszi fajtabemutatókon is látható volt, hogy a kísérleti parcellák sem fejlődtek megfelelően, az üzemi táblák pedig még rosszabb állapotban voltak. Ez alapján már hónapokkal ezelőtt sejthető volt, hogy az idei aratás jelentős terméskiesést hoz. A helyzetet tovább rontotta az elmúlt napok extrém hőhulláma. A 38-40 Celsius-fokos nappali csúcshőmérséklet gyakorlatilag egyszerre szárította le a különböző tenyészidejű búzafajtákat. A gazdálkodók gondjait nemcsak az időjárás növeli. Az elmúlt hetekben a forint jelentősen erősödött az euróval szemben, ami az exportpiacokra termelő gabonatermesztők számára kedvezőtlen.
Minden ágazat nyögi az alacsony árakat
Percze Mihály, Hajdúdorog települési képviselője arra is rámutatott, hogy bár az aszály súlyos károkat okoz, de önmagában nem ez a legnagyobb probléma. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nyers tej felvásárlási ára nagyüzemben alig 120 forint/liter, kisgazdaságokban pedig 60–90 forint/liter, miközben a boltokban átlagban 400 forint körül van az ára. Tájékoztatása szerint, a búza felvásárlási ára 60 000 forint/tonna, ami egyezik a Magosz jelezésével, s eközben több helyen az országban az öntözetlen területeken a termésátlag mindössze 2 tonna/hektár. Mint írta, vannak olyan területek is, ahol a búzát már gazdaságosan betakarítani sem éri meg. A szalmahozam is messze elmarad a sokéves átlagtól. Közben egy kilogramm kenyér a boltokban 700 forint felett vásárolható meg. Kitért a bárány felvásárlási árára is, ami 1 900 Ft/kg, a sertésé 410 Ft/kg, a húsmarháé 1 300 Ft/kg, ráadásul akadozó értékesítéssel. A széna és a lucerna ára 20–30 ezer Ft/körbála. Közben az inputanyagok ára folyamatosan emelkedik. Összegezve a helyzetet kiemelte: a gazda egyre kevesebbet kap, a vásárló pedig egyre többet fizet. Véleménye szerint, amennyiben ez így folytatódik, veszélybe kerülhet a magyar élelmiszer-önrendelkezés, miközben az import egyre nagyobb kockázatot jelent az élelmiszer-ellátás biztonságára.
