Kármán András elárulta, hogy mikortól jöhet a 9 százalékos SZJA-kulcs Magyarországon
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA személyi jövedelemadózás átalakított rendszere legkorábban 2027. január 1-jétől valósulhat meg – erről beszélt a Magyar Hangnak adott interjúban Kármán András pénzügyminiszter. A tárcavezető szerint ugyanis az adórendszer átalakítását év közben nem lenne célszerű végrehajtani, ezért például az SZJA-változásokat is január elsejéhez kell igazítani.
Csodaköltségvetés íródik: egyszerre csökkentenék az SZJA-t és farganák le a kiadásokat
Mint ismert: Magyar Péter és a TISZA Párt több politikusa a választási kampányban azt ígérte, hogy adójóváírást alkalmaznak az átlagbér alatti fizetéseknél, illetve a legalacsonyabb keresetűek esetében 9 százalékra csökkentik az SZJA-t. Ennek megfelelően nyilatkozott Kármán András is miniszteri meghallgatásán még májusban. Ezzel összhangban a pénzügyminiszter a mostani interjújában is beszélt a személyi jövedelemadó 2027. január 1-től való csökkentéséről.
Ugyankkor Kármán András hangsúlyozta, a kormány elsődleges feladata jelenleg a költségvetés stabilizálása, ugyanis szerinte változatlan szabályok mellett a 2026-os államháztartási hiány a GDP 7,3 százalékára emelkedne, ezért augusztus 31-ig módosított költségvetést nyújtanak be. Ezzel összefüggésben rámutatott:
az új csomag bevételnövelő intézkedéseket, valamint a pazarló és indokolatlan kiadások felülvizsgálatát is tartalmazza.
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a szerkezeti reformok teljes hatása 2027-ben jelentkezik majd, ezért a 2027-es költségvetés mutatja meg igazán, sikerül-e fenntartható pályára állítani a magyar államháztartást.
Az interjúban tárcavezető az előző kormány gazdálkodásáról szólva a mohácsi Duna-híd beruházását említette, ahol állítása szerint a projekt költségeit a választások előtt nettó 60 milliárd forinttal növelték meg.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal kapcsán pedig úgy fogalmazott: az új szervezet széles jogosítványokat kapna,
- kockázatelemzéseket végezhetne,
- betekinthetne bankszámlaadatokba és hivatalos nyilvántartásokba,
- valamint a rendőrség, az ügyészség és a NAV közreműködésével közvagyonvédelmi vagy büntetőeljárásokat is kezdeményezhetne.
A miniszter úgy véli, az előző időszak gazdálkodásának átvilágítása során ezermilliárd forintos nagyságrendű, a GDP számottevő részét érintő túlárazott beszerzésekre és értékük alatt értékesített állami vagyonelemekre derülhet fény.
