A plázákban üzemelő, nem élelmiszer jellegű üzletek júliusi árbevétele átlagosan 10-20 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, de a múlt hónapban az élelmiszerboltok is forgalomcsökkenést tapasztaltak
– mondta a Világgazdaságnak Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára. A korlátozások ideje alatt 60-70 százalékos visszaesést regisztráltak a tagok, a többség véleménye szerint pedig egy-másfél évre is szükség lehet ahhoz, hogy a házakban lebonyolított forgalom elérje a tavalyi szintet. A csökkenés mértéke változó a különböző bevásárlóközpontokban, a vidékiekhez képest a budapestiek látogatottsága továbbra is alacsony.
Fotó: Mónus Márton / MTI
Ami pedig a bérleti díjakat illeti, az MNKSZ főtitkára állítja: néhány tagjuk egyáltalán nem tudott eredményes tárgyalásokat folytatni az üzemeltetőkkel. „Főleg azok vannak rossz tárgyalási pozícióban, akiknek még évekig érvényes szerződésük van, és nem tudnak kilépni” – állapította meg Neubauer Katalin. A szövetség szerint az üzemeltetők az üresedő házaktól meglehetősen tartanak.
Csak akkor változhat az erőviszony és a tárgyalási készség, ha a lejárat vonatkozásában újratárgyalják a bérleti szerződéseket
– tette hozzá a szakember. Kitért arra is, hogy a nulla vagy csekély árbevételt hozó időszakban a hazai tulajdonban lévő házak képviselőivel voltak a legeredménytelenebbek a bérleti díjakról szóló tárgyalások.
„Tagjaink visszajelzéseiből úgy tudjuk, vagy csomagban állapodtak meg bérlőikkel, vagy egyedi egyezségek születtek, profiltól, forgalomtól, üzletnagyságtól függően – közölte a Világgazdasággal a bérleti díjak kapcsán Balatoni Judit, a 61 bevásárlóközpontot és 145 hipermarketet képviselő Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) főtitkára.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható
