Nem lesz SPAR offshore lánc

A múlt esztendő volt az első a Spar Magyarország két évtizede alatt, hogy a forgalom nem érte el az előző évi szintet. Most viszont 4 százalékkal, 381,32 milliárd forintra csökkent a bruttó árbevétel. Ennek egyik oka, hogy negyedik éve csökkent – az elmúlt évben mintegy 2 százalékkal – az élelmiszer-kereskedelemben eladott árumennyiség. Másrészt a vásárlóerő szűkülésével minden korábbinál nagyobb figyelmet szentelnek a fogyasztók az árengedményes akciókra, s ezzel párhuzamosan élénkül az alacsonyabb árfekvésű saját márkás, illetve diszkonttermékek forgalma – mondta sajtótájékoztatóján Feiner Péter, a SPAR Magyarország Kft. igazgatóságának elnöke, hozzáfűzve: így természetesen kevesebb lett a bevétel, de részben amiatt is, hogy tavaly folyamatosan nyolc-tíz szupermarket volt két hónapig zárva felújítás miatt.

A cég ugyanis tavaly összesen 57 egykori Plus üzletet modernizált és alakított át SPAR szupermarketté. Emellett Újfehértón, Kazincbarcikán és Martfűn létesült új üzlet, valamint megújult a tatabányai Interspar és az egri szupermarket.

Az idei beruházási terv azonban nyilván módosul a kormány által egyes vállalatokra kivetett különadó miatt. Ez utóbbival kapcsolatban – a Hír TV kérdésére – a cégvezető elmondta: nem veti el, hogy az erősebb ágazatok a szokásosnál nagyobb mértékben járuljanak hozzá a költségvetés rendbetételéhez. Az azonban visszás, hogy éppen a veszteséges kiskereskedelmet adóztatja meg a kormány, és azon belül is – korántsem versenysemleges módon – csupán néhány vállalatot. Amíg ugyanis a gyógyszer-, üzemanyag-, energia- és egyéb nagykereskedelmi cégek 170 milliárdos nyereséget értek el 2009-ben, a kiskereskedelem 30 milliárdos veszteséget szenvedett el. S közülük is azoknak a vállalatoknak kell fizetni, amelyeknek közös a tulajdonosuk.

„Ha minden áruházunkat egy-egy offshore cégbe vinnénk, mi is mentesülnénk a különadó alól, de a SPAR nem él ilyen módszerekkel” – jegyezte meg Feiner, hozzáfűzve: a kiskereskedelemre kivetett 30 milliárd túlnyomó részét, körülbelül 27 milliárdot hat cégre vetették ki, mégpedig úgy, hogy 100 milliárdos nettó árbevétel alatt tizedszázalékokra rúg a különadó, fölötte pedig a nettó árbevétel 2,5 százaléka. A forgalomból azonban előbb még ki kell fizetni a beszállítókat, másrészt a SPAR hálózatnak sosem volt olyan éve, amikor a forgalomarányos eredmény elérte volna a 2,5 százalékot. Így a hatmilliárdos különadót is az osztrák tulajdonos fizette, viszont emiatt biztos, hogy nem épül meg a tervezett második SPAR húsüzem Magyarországon.

„Tárt karokkal várjuk a kormány bérkommandóját, mert amint láttuk, hogy lesznek dolgozóink, akiknek az adóváltozás miatt csökkenni fog a nettó jövedelme, azonnal kidolgoztuk a kompenzálás lehetőségét” – hangsúlyozta a cégvezető, nem titkolva ugyanakkor, hogy a tavalyi bevételcsökkenés miatt több mint hétszáz fővel csökkenteni kellett a létszámot.

Az idei első két hónapban viszont úgy tűnik, vége a forgalomcsökkenésnek, hiszen az árbevétel a tavalyi azonos időszakban elértnek felel meg, így folytatódhat a 2008-ban megvásárolt Plus lánc egységeinek átalakítása, és néhány új üzlet is létesülhet.

Az idén húszéves SPAR Magyarország a cégfelvásárlásokra (Billa, Plus) fordított összegeken felül több mint 150 milliárd forint értékű beruházást valósított meg, az üzletek építésén túlmenően a logisztikai központok és a húsüzem létesítésével.