A választási lázban egyre több találgatás kíséri (és ez így lesz még a következő két hétben is), hogy mivel kívánja kompenzálni nagyvonalú kampányígéreteit a választásokon győztes párt. Az esélylatolgatások során a leggyakrabban felmerülő lehetőség a minimálbér adómentessé tételének eltörlése, s ez két okból is logikus lépésnek tűnik. A közgazdászok többsége egyetért abban, hogy ez a 2002-es lépés elhibázott volt. Jelenleg mintegy kétmillióan fizetnek minimálbérnél nem magasabb összeg után közterheket, ennek aránya 2 százalék a teljes adóbevételhez képest, vagyis a közteherviselés súlyosan csorbul, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a réteg jelentős része feltehetően magasabb jövedelmet realizál. A lépést „el lehetne adni” egy olyan, régóta sürgetett adóreform keretében, amely az összes személyi jövedelemadó-kedvezmény eltörlésével és az adókulcsok leszállításával járna. Ezzel párhuzamosan a minimálbér-emelés is szóba jöhet, ez szintén az adóbevételek növekedésével járhat.
Másként közelítenek a kérdéshez a CEMI (Central European Management Intelligence) tanácsadó intézet szakértői, akik a főbb problémák feltérképezése után május elején állnak elő konkrét javaslataikkal. Anynyit mindenesetre határozottan állítanak, hogy a gyors felzárkózás és a korai euróbevezetés nem egymást kizáró fogalmak. Sőt, a szakértők véleménye szerint középtávon a helyes lépések gyorsabb gazdasági fejlődést eredményezhetnek.
Ehhez két csapdahelyzetet kell feloldani, amelyek most jellemzik a hazai gazdaságot. Az egyik a nemzetközi (és régiós) összevetésben alacsony foglalkoztatottsági szint és az ugyancsak alacsony növekedési ütem együttes jelenlétének megszüntetése lenne. A másik problémakör a magas adóráta és a magas költségvetési hiány közötti ellentmondás feloldása lenne.
Ma mindenesetre kijönnek a márciusi költségvetési adatok, ezek bizonyára igazolják: valamit sürgősen tenni kell. MI
