Segédmunkást százezerért

Akárhogy kerestem, én nem találtam a Fidesz gazdasági konzultációjának eredményei között utalást arra, hogy a vállalkozók az alacsony minimálbérben látnák működésük legfőbb akadályát. Épp ellenkezőleg: az elmúlt évek egyre erősödő nemzetközi bérversenyében számos ágazat kényszerült leépítésekre a túlzottan magas minimálbér miatt. Ha a Fidesz a munkahelyteremtésben látja – egyébként helyesen – a kivezető utat a magyar gazdaság problémáiból, akkor a párt elnökének szerda esti bejelentése a százezer forintos minimálbér bevezetéséről ezzel homlokegyenest szemben áll.

A választási hajrában bedobott újabb ígéret mögött persze lehet találni racionális motívumokat. A minimálbér radikális felemelése – bár erre a jelek szerint csak a ciklus vége felé kerülne sor – a szavazópolgárok számára könnyen érthető, népszerű üzenet. A vállalkozók várható tiltakozását ugyanakkor nyilván csillapítani lehet majd azzal, hogy a munkáltatói tb-járulék a Fidesz tervei szerint júliustól 10 százalékponttal csökkenne. Ráadásul a minimálbér emeléséből származó költségvetési többletbevétel pótolhatja majd a kieső járulékbevételek egy részét, és javíthatja az államháztartás helyzetét.

Első látásra tehát nem történik más, mint „az egyik zsebbe be, a másikból ki” nevű szokásos költségvetési játék, a mutatvány hosszabb távú szaldója azonban kérdéses, mint ahogy az is, mi pótolja addig is a kieső tb-bevételeket. Ami már most megjósolható, hogy a minimálbér ilyen mértékű emelése – járulékcsökkentés ide vagy oda – egész ágazatokat és régiókat küldhet végleg a padlóra, és növelheti a feketefoglalkoztatást. Vajon hogy lesz ebből több százezer új munkahely? Javulhat-e így a magyar gazdaság versenyképessége?

A Fidesz javaslatával az a baj, hogy ismét mindenkinek egyszerre próbál a kedvében járni. Választást ugyan lehet így nyerni, felelősen kormányozni azonban nem.