Írjunk programot!

Önök készítettek már kormányprogramot?

Még nem? Akkor siessenek, mert lemaradnak, vagy legalábbis nem lesznek „trendik”. Ma ugyanis új divat terjed Magyarországon: boldog-boldogtalan megírja, leírja, elmondja, mit is kellene tennie az új kormánynak, ha majd megalakul. Ebbe a „játékba” lapunk is beszállt, s rögtön a választások után a gazdaság tíz ismert hazai képviselőjét kérte fel, mondják el, mi legyen az új kormány első tíz lépése.

Komolyra fordítva a szót: az azért jelez valamit, hogy ma különböző szakmai csoportok, érdekképviseletek, újságok és magánemberek érzik úgy, tanácsot kell adniuk az új kormánynak. Például azt jelezheti – és ez a rosszhiszemű magyarázat –, hogy azt feltételezzük a még létre sem jött kabinetről, nem lesz képes meghatározni a sürgős teendőket. Van ennél egy kellemesebb variáció is: az új testület ugyan tudná, mit a teendő, de nem lesz bátorsága, mert a következmények az önkormányzati választások csúfos elvesztésében mutatkozhatnak meg. A tanácsok tehát inkább afféle biztatásnak foghatók fel, esetleg nyomásgyakorlásnak.Vagy azt is mondhatjuk: bizonyos körökben kialakult az elszánás a cselekvésre, ezt a kormánynak észre kell vennie.

Ez utóbbi megközelítés lehet talán a legközelebb a valósághoz. De az elsőben is van valami… A hatalom, a politika sokszor még az értelmes, felkészült, felelősségteljes ember gondolkodását is megzavarhatja, veszíthet helyzetértékelő képességéből, s bizonytalanná válhat a nagy döntéseknél.

Ilyenkor valóban jól jöhet egy össznépi biztatás, össznépi kényszer. Ez most kialakulhat. És valószínűleg a politikusoknak is újra kellene értékelniük feladataikat. Nem egymás legyőzése, a hatalom megszerzése a feladatuk, hanem a köz szolgálata. Ha kell úgy, hogy kiegyeznek egymással. Most ez kell. De komolyan.