Hosszú, forró nyár
Ha pontosnak bizonyultak az előzetes várakozások, soha annyi áramot nem fogyasztott még egyetlen nap alatt Magyarország, mint a tegnapi kánikulában. Arról még megoszlanak a vélemények, hogy a nyár folyamán szükség lesz-e a fogyasztás korlátozására, az azonban egyértelmű, hogy a légkondicionáló berendezések rohamos terjedése évről évre növeli a keresletet, a biztonsági tartalékok pedig veszélyes szintre estek. A folyamat öngerjesztővé válhat: minél többen védekeznek a hőség ellen, annál több energiára van szükség, amelynek jó része maga is tovább erősíti az üvegházhatást és a globális felmelegedést.
Valami azonban mintha megmozdult volna. Mintha az utóbbi egy év szélsőséges időjárása világszerte elgondolkoztatta volna a döntéshozókat a helyzet komolyságáról. A legutóbbi G8-csúcson kiemelt téma volt a klímaváltozás, de az üzleti élet szereplői is látványos szemléletváltáson mentek keresztül. A PricewaterhouseCoopers most kiadott felmérése szerint a megkérdezett áramcégek vezetői között egy év alatt 51-ről 71 százalékra nőtt azok aránya, akik komolyan aggódnak az ellátásbiztonságért. Az viszont biztató, hogy közel ötven százalékuk nevezte meg a következő öt évre szóló stratégiájában a szél- és az atomenergia súlyának növelését, szemben az egy évvel korábbi alig 20 százalékkal.
Talán nem véletlen, hogy az ENSZ is épp tegnap adta ki jelentését, amely szerint tavaly közel felével nőtt a nap-, szél- és bioenergiába fektetett összegek nagysága. Lapunk szerdán számolt be arról, hogy két német cég 365 millió eurót szán magyarországi szélparkok építésére. És bár a megújuló energiák tömeges terjedése előtt számos akadály áll – például a természeti folyamatok ingadozása –, a technológiai fejlődés nyomán ugrásszerű fejlődés előtt állnak.
Addig meg próbáljuk minél takarékosabban átvészelni a forró napokat.
