Hol a határ?

Mármint a NATO bővítése esetében. A kérdés korántsem akadémikus, hiszen az erről folyó vita minden eddiginél hevesebb összeütközéshez vezethet a szövetség szerdától péntekig Bukarestben tartandó csúcsértekezletén. Olyan országok integrálásáról kellene egyezségre jutni, mint Albánia, Horvátország, Macedónia, Ukrajna és Grúzia.

Ukrajna és Grúzia tagsága rövid távon aligha reális, George Bush mégis szeretné a két országot felvenni a NATO előszobájának számító „tagsági akciótervbe” (MAP). Ezt az amerikai törekvést csak Kanada és a kelet-közép-európai államok többsége támogatja, a nyugat-európaiak viszont hallani sem akarnak róla – már csak Oroszország dühödt ellenkezése miatt sem. Vlagyimir Putyin vendégként ott lesz a

NATO-csúcson, és Jaap de Hoop Scheffer főtitkár meg akar vele egyezni az Afganisztánba irányuló NATO-szállítmányok áthaladásáról; ez is valószínűtlenné teszi, hogy konkrét ígéretet kapjon a két szovjet utódállam. A három balkáni ország látszólag simább ügy, de a Görögországgal zajló névvita miatt egyelőre Macedónia meghívása sem valószínű.

A bővítés körüli viták mellett az is élezheti a transzatlanti ellentéteket, hogy De Hoop Scheffer szorosabbra akarja fűzni a NATO és az EU közötti katonai együttműködést. Nicolas Sarkozy eközben vissza akarja vinni Franciaországot a NATO katonai szárnyába, és cserébe vezető posztokat követel tábornokainak – nyilván az amerikaiak rovására. TG