Macedón választás
Rájár a rúd a volt Jugoszlávia legdélebbi köztársaságára. A görög kormány – a szó legroszszabb értelmében „balkáni” vehemenciával – továbbra is ellenzi a Macedónia országnév elfogadását, és ezért a hónap eleji NATO-csúcson megvétózta szomszédja meghívását az atlanti szövetségbe. A névvita Skopje EU-csatlakozási esélyeit is beárnyékolja, bár ez még egyébként is a távolabbi jövő zenéje. Közben belpolitikai válságok is nehezítik a kétmillió lakosú, 25 százalékos albán kisebbségű balkáni ország fejlődését: márciusban az albán DPA párt kivonulásával rövid időre kisebbségbe szorult Nikola Gruevski jobbközép kormánya.
Bátor döntés volt ebben a helyzetben, hogy a macedón parlament pénteken megszavazta a saját feloszlatását, és június 1-jére előre hozott választást tűzött ki. Branko Crvenkovski államfő és nyugati diplomaták is óvtak ettől a lépéstől, mondván, a torzsalkodás helyett inkább a névvita mielőbbi megoldására kellene összpontosítani. Amerikai vélemény szerint heteken belül rendeződhetne a kérdés, és Skopje legalábbis feltételes meghívót kaphatna a NATO-ba.
Gruevski azonban azt mondja: ahhoz, hogy stabil parlamenti többség támogassa a reformokat, új választásra van szükség. Ennek megnyerésére a közvélemény-kutatások szerint jó esélye van, és a győzelemmel a háta mögött talán a görögökkel is sikeresebben tud majd tárgyalni.
Koszovót leszámítva is izgalmas hetek-hónapok elé néz tehát a Balkán. TG
