Merre szállnak a fellegek a világon és nálunk?
Többféle telepítési és szolgáltatási formái léteznek. Így felhőszolgáltató lehet a Microsoft, a Google vagy az Amazon, amelyek nyilvános szolgáltatásokat kínálnak, de természetesen egy vállalat önmaga is lehet cloudszolgáltató, ha belső ügyfelei felé szolgáltat egy saját adatközpontból magán-felhőszolgáltatásokat. A definíciók sokasága azt sejteti, sokféle felhő létezik. Rengeteg különböző szolgáltatás van, amelyek különböző jellemzőkkel rendelkeznek és persze különböző összegekbe kerülnek. A szolgáltatások sűrűjében nehéz a megfelelő utat megtalálni.
Ehhez hozzáadódik az is, hogy a Gartner és az IDC előrejelzései alapján a jövő egyre több felhőt fúj majd a felhasználók fölé. A IDC ugyanis többek között azt állítja, hogy 2012-ben az újonnan fejlesztett és forgalomba hozott alkalmazások 80 százalékát cloud platformra fejlesztik ki. Amennyiben ez teljesül, könnyű belegondolni, hogy hosszú távon előbb-utóbb eltűnnek majd a nem felhőalapú alkalmazások, és a vállalatok valamilyen formában biztos, hogy kapcsolatba kerülnek ezzel a szolgáltatással.
A felhő terjedése jól mérhető az adatforgalom arányával is. A Cisco 2011-ben közzétett Global Cloud Index tanulmánya az adatközponti forgalom feltételezhető változásait vizsgálta. Jelenleg a felhőhöz kapcsolható adatforgalom az adatközpontok összforgalmának 11 százalékát teszi ki. Mindez azonban elenyésző a 2015-re prognosztizált 1,6 zettabyte-os adatforgalomhoz, amely a jelenlegi tizenkétszerese lesz. Mindezt úgy, hogy ez az adatközpontok összforgalmának 33 százalékát teszi majd ki.
Egy másik hasonlóan jelentős súllyal rendelkező kijelentés a Gartnertől, hogy 2016-ra a vállalatoknak várhatóan 40 százaléka független tesztek eredményétől teszi függővé az adott nyilvános felhőszolgáltatás használatát. Ez persze nemcsak azt jelenti, hogy megnövekszik a harmadik fél által kiállított certifikációknak a száma, hanem attól függően alakulnak majd a vállalati biztosítási díjak, hogy mennyire biztonságosnak tekintett az adott felhő. Gondoljunk csak azokra a leállásokra, amelyek 2011 augusztusában az Amazon és a Microsoft dublini adatközpontjait ért villámcsapás miatt történtek. A kérdés persze, hogy miként viszonyul ezekhez a globális trendekhez az európai, illetve a hazai piac.
A PwC 2011-es globális IT- outsourcing és cloud computing felmérése érdekes eredményeket mutat.
A globális eredményekhez viszonyítva ugyanis Európában kevésbé kockázatérzékenyek az emberek a felhővel szemben. A gyakran emlegetett biztonsági aggályokat ugyanis Európában csak a válaszadók alig több mint 50 százaléka találta egy ötszintű skálán 4-es és 5-ös szintű kockázatnak (1: minimális kockázat, 5: extrém magas kockázat). Világszinten ez az érték több mint 60 százalék volt. Hasonlóképpen alacsonyabb kockázatúnak ítélték meg Európában az adat- és rendszerintegrációs, illetve a szolgáltatási szintű szerződésekből (SLA) fakadó kockázatokat is. Németországban külön felmérést készített a PwC a kkv-szektorban a cloud computingról.
A válaszadók 93 százaléka állította azt, hogy a használt felhőszolgáltatások részben vagy teljesen kielégítették az igényeiket, míg pusztán 7 százalék volt elégedetlen. A kihívások is egyértelműen kirajzolódtak, hiszen a szkeptikusok 70 százaléka állította, hogy biztonsági okok miatt nem használja a felhőt. A válaszadók 42 százalékának állítása szintén fontos dologra hívja fel a figyelmet. A piacot ők ugyanis túl komplexnek találják ahhoz, hogy meg tudják hozni a döntéseiket a megfelelő szolgáltatás mellett.
Ez utóbbi problémára természetesen a piac igyekszik válaszokat adni. Elég pusztán az SAP 3,4 millárd dolláros akvizíciójára gondolni, amikor is a világ piacvezető vállalatirányítási szoftverét gyártó óriás felvásárolta a kaliforniai SuccessFactorst. Ahogy Bill McDermott, az SAP társ-vezérigazgatója kommentálta: „A felhő az SAP jövőbeli növekedésének egy központi eleme.” A nagy szoftvergyártók is igyekszenek konszolidálni cloud computing termékeiket, szolgáltatásaikat. Így tesz az IBM, a Microsoft, a VMware és a Google is. Egy biztos, a hazai vállalatok egyelőre csak kóstolgatják a felhő kínálta lehetőségeket.
A magyar felhő ugyanis még nem túl nagy. Az IDC hazai elemzése szerint a felhőszolgáltatások piaca Magyarországon 1,6 milliárd forintot tett ki, amelyben a nyilvános és magán-felhőszolgáltatások is szerepeltek. Természetesen agilis tervekben nincs hiány. A Navigátor 2012 végéig 1000 új felhasználót szeretne kiszolgálni, és mintegy 100 millió forintos pluszárbevételre számít. A Synergon új stratégiai irányának tekinti a cloud computingot, hiszen a saját magukon történt tesztelés annyira jól sikerült, hogy el is kezdték annak értékesítését.
A felhők tehát egyre nagyobbak lehetnek hazánk felett is. Az ügyfelek által támasztott kihívásoknak egyre inkább igyekszik megfelelni a hazai piac. Az ügyfelek is egyre nyitottabbak, és keresik a lehetőségeket, hogy miképp lehetne lefaragni a költségeket, illetve a legmegfelelőbb megoldást választani a komplex palettából. A szolgáltatások sűrűjében a tanácsadó cégek igyekeznek utat vágni és függetlenül értékelni a kínált megoldásokat. Nem lesz könnyű, hiszen a több felhő több kockázatot is rejt magában.
